Back to top

Konyhai bakik a tudósok szemével

Egy sor konyhai bakira hívják fel a figyelmet a precíz német higiéniai szakemberek és tudósok, amit főzősműsorok elemzése alapján tárnak elénk.

Ma már senkit sem kell emlékeztetni arra, hogy rendszeresen mosson kezet, és lehetőleg ne érintse meg a szemét és a száját. A járvány nagyon érzékennyé tett minket erre. A higiéniáról azonban sokkal szélesebb körben kell gondolkodni, például a konyhában. Német tudósok elemezték, milyen hibákat követünk el ott a leggyakrabban.

A Német Szövetségi Kockázatértékelési Intézet (BfR) kutatói a főzős televíziós programokat elemezték a higiéniai hibák szempontjából. Mint arról Dr. Gaby-Fleur Böl beszámolt, az

ismert és kedvelt szakácsok átlagosan 50 másodpercenként követtek el apró hibákat, és átlagosan 2,5 percenként súlyos gondatlanságot.
Mi hívta fel magára a kutatók figyelmét? Szerintük a legsúlyosabb mulasztások a következőek voltak: nem mostak kezet az étel elkészítése előtt, piszkos kezüket a törlőruhába törülték, ahelyett, hogy szappanos vízzel lemosták volna. Továbbá nem mostak kezet tüsszentés, vagy orrtörlés után, valamint ugyanazt a deszkát használták a különféle élelmiszerek vágásához és a sótartóba kézzel nyúltak bele.
A kutatók ráadásul azt is ellenőrizték, hogy a tévés szakácsok viselkedése hogyan befolyásolja a közönséget. Önkénteseket kértek fel, arra, hogy nézzenek meg egy műsort, és készítsék el az ott látott ételt. Mint kiderült, a kísérlet résztvevői megismételték a sztárszakácsok viselkedését és ugyanazokat a hibákat követték el.
Ezért a kísérlet alapján a precíz német tudósok egy sor tippet készítettek a konyhában a higiénia fenntartására:

Elsősorban azt tanácsolják, hogy az étel elkészítése előtt mindenki mosson kezet szappannal, és a nyersanyag minden felületét is alaposan le kell mosni. 

A szennyezett felületeket a főzés szakaszai között is le kell tisztítani. Ha nyers termékekkel dolgozunk, különösen hússal, akkor a vágódeszkát és egyéb eszközöket ki kell cserélni, vagy legalább forró vízzel le kell mosni.

A hűtést igénylő termékeket megfelelően kell tárolni és a biztonságos hőmérsékletükön tartani. A húst és a halat a hűtőszekrény leghidegebb pontján kell tartani.

Az összes zöldséget és gyógynövényt fogyasztás előtt alaposan meg kell mosni, és az ehetetlen részeket el kell távolítani.

A melegen fogyasztandó ételeket 65 ° C feletti hőmérsékleten kell tárolni, vagy 7 ° C alatti hőmérsékletre kell hűteni.

A piszkos kendők és szivacsok biológiai bombák. Legalább hetente egyszer ki kell cserélni őket. A mosásra alkalmasakat pedig minimum 60 Celsius-fokos hőmérsékleten ki kell mosni.

Használat előtt a nyers tojásokat le kell forrázni, a héjakat a szemetesbe kell dobni, és a kezeket alaposan meg kell mosni. Ez megakadályozza a Salmonella terjedését, amely potenciálisan megtalálható a tojásokon.

A baromfihúst nem szabad a csap alatt mosni, mivel elősegíti a Campylobacter jejuni mikroba terjedését például a mosogató szivacsra, a konyhai eszközökre, majd bekerülhet az emberi emésztőrendszerbe.

A konyhában lévő felületeket minden használat után antibakteriális folyadékkal le kell törölni, különösen nyers hús előkészítése során. Ez csökkenti a mikrobiális szennyeződés kockázatát.

A helytelen higiénia az ételek elkészítésekor kellemetlen betegségeket okozhat, de a fentebb vázolt elvek gyakorlati megvalósítása segít elkerülni ezt, vagy legalábbis minimalizálni a kockázatot, figyelmeztetnek a német tudósok.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/haps.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Húsz-huszonötszázalékos drágulás jöhet a hús árában

Hosszú válságot is okozhat a takarmányárak nagyságrendileg 30 százalékos emelkedése, amit a termelők a termékeik árában is szeretnének érvényesíteni.

A járvány mellékhatása a szorongás, de helyes étkezéssel és mozgással tehetünk ellene

A rendszeres testmozgás és az egészséges táplálkozás következtében az egereknek felnőtt korukra nagyobb méretű lett az agytérfogata és kevésbé szorongtak, mint azok a társaik, akik nem így nevelkedtek – áll a kaliforniai egyetem kutatásában.

A magyar pékeknek is jó, ha a baguette a világörökség része lesz

A francia kulturális minisztérium benyújtotta pályázatát az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetének (UNESCO), hogy a baguette-t, a ropogós héjú hosszúkás francia fehérkenyeret vegyék föl a világörökségi listára. A Magyar Pékszövetség támogatja a francia kezdeményezést, mivel már maga a a tény is ráirányítja a világ figyelmét a bagetten keresztül a pékekre.

Termőföldtől az asztalig újratöltve - Az adat és az élelmiszer jövője

A járvány megmutatta, hogy a globális élelmiszerlánc törékeny - és ennek egy fő oka, hogy sok esetben átláthatatlan, miként kerül az emberek asztalára az élelmiszer. Ezen segíthet a blokklánc technológia. De mi is ez a blockchain és hogyan tehetni az élelmiszertermelést, kereskedelmet és fogyasztást biztonságosabbá?

A Csatorna-szigetek marhái

A La Manche-csatornában fekvő Csatorna-szigetek nemcsak arról híresek, hogy Victor Hugo itt töltötte száműzetését, de innen származnak a világ legkiválóbb tejelő marha fajtái, a jersey és guernsey.

Már kapható a friss hazai spárga

Ezen a héten kerül nagyobb mennyiségben a hazai friss spárga a piacokra, üzletekbe – derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara körképéből. A magyar spárga kiváló minőségű, nagyrészt külföldre – Németországba, Ausztriába, Svájcba, illetve a skandináv országokba – értékesítik. A hazai lakosság körében évről évre egyre népszerűbb a spárga, ami igazán egészséges zöldség.

A széncinegék világa

A széncinegék képesek változtatni kulturális szokásaikon - derült ki egy kutatásból, melyet a Konstanzi Egyetem és a németországi Max Planck Etológiai Intézet kutatói végeztek. A vizsgálatban széncinkék dinamikusan változó populációját figyelték meg.

Kolozsvári kutatók szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist

A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem kutatói szerint rovarok is terjeszthetik az afrikai sertéspestist.

FAO-magyar együttműködés a fenntartható élelmezésért

A világ élelmezési rendszereinek fenntarthatóvá alakítása nemcsak a FAO számára fontos, hanem összhangban áll a magyar nemzeti érdekekkel is. Erről Bencsik Dávid, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára videokonferencia keretében egyeztetett az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének főigazgató-helyettesével, Vlagyimir Rahmanyinnal.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.