Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kis Majorgazda tábort is indítanak

A régmúlt háztáji gazdaságainak munkálatait is felidéző múzeumpedagógiai programot állított össze a Keszthelyi Majortörténeti Kiállítóhely. Horváth Zoltán, a létesítmény novemberben megbízott igazgatója lapunknak elmondta, hogy a közelmúltban végrehajtott fejlesztéseik mellett nagy érdeklődéssel kísért nyári táboraik is e program céljait szolgálják.

Mivel permetezzük a vadgesztenyefákat?

Ismét beindítottuk az előrejelző hálózatunkat, április 6-án felszereltük a csapdákat a vadgesztenyelevél-aknázómoly rajzásának követésére. Az ország nyolc pontján figyeljük majd a fogási adatokat, és azok alapján teszünk javaslatot a permetezés megindítására. A kezdés időpontját azonban mindenki csak a saját faállományába kihelyezett csapdákkal tudja meghatározni.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A zord időjárás a cukorrépát sem kíméli

Franciaország nagy részén a fagyos hőmérséklet súlyos károkat okozhat az újonnan elültetett cukorrépában, mellyel tovább fokozódnak a növénytermesztési ágazat nehézségei a növénybetegségek és a termések alacsony árai mellett.

Az esőerdők második legnagyobb pusztítója az Európai Unió

A Természetvédelmi Világalap felmérése és elemzése szerint közvetve az Európai Unió a második legnagyobb pusztítója az esőerdőknek azzal, hogy olyan fogyasztási cikkekre tart igényt nagy mennyiségben, ami az erdők kivágásához vezet.

Horgászat a természetvédelem jegyében

Együttműködési megállapodást kötött a hazai vizek, a halállomány, valamint a környezeti és természeti értékek hatékonyabb védelme érdekében az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ).

Egyszerűbb utak a kertben

Nem feltétlenül lustaság, ha egyszerűbb és komfortosabb megoldásokat keresünk a kertünk gondozása során. Azok is szeretnének rendezett és szép környezetben élni, akiknek kevés idejük jut kertészkedésre, vagy az egészségük miatt kell kímélniük magukat. A pihenőkertről, amitől elsősorban örömöt - és kevesebb munkát - remélünk, Baki Szilvia gyógynövény-alkalmazási szakmérnökkel beszélgettünk.

Végveszélybe kerülhetnek a Duna tokhalfajai az orvhalászat miatt

Egyes példányok akár több mint hétméteresre is megnőhetnek, tömegük pedig meghaladhatja az egy tonnát. A tokhalkaviár ára az egekben van.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.