Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Mitől gyógyhatású a méz? (1)

A mézben található fehérjék, enzimek, peptidek, vitaminok és ásványianyagok továbbá a méz fizikai tulajdonságai adják azokat az együtthatókat, melyek a mézet kiváló és természetes gyógyhatású készítménnyé teszik és megkülönböztetik a kristálycukortól vagy az egyéb édesítőszerektől. De melyek is pontosan ezek a hatóanyagok?

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

Franciaországnyi természetes erdő nőtt az elmúlt húsz évben

Franciaország méretű erdő nőtt természetes módon a világon az elmúlt 20 évben - állapította meg műholdas adatok alapján a Természetvédelmi Világlap (WWF) kutatócsoportja.

Bőrök növényekből: nem muszáj állatot ölni a bőrcipőért

A növényi bőrökkel nem csak az állatvédőket és vegetáriánusokat célozzák meg, hanem mindenkit, aki lelkifurdalás nélkül szeretne bőrcipőt viselni vagy bőrtáskát hordani. Mangóból, almából, ananászból és kaktuszból is készül alternatív bőr, sőt eredetileg a linóleum is egy természetes, lenolaj alapú anyag...

Amit a növényútlevélről tudni kell

Az új növényegészségügyi szabályozás célja a növényi kártevőkkel és betegségekkel szembeni hatékonyabb védekezés, hogy biztonságosabbá váljon a kereskedelem, és csökkenjen a károsítók unió területére való behurcolásának és elterjedésének kockázata.