Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Egy meglepő összetevő, hogy a sült zöldségek tökéletesek legyenek

A kiegyensúlyozott étrend fenntartása érdekében az étkezéseknek sovány fehérjéket, teljes kiőrlésű szénhidrátokat és zöldségeket kell tartalmazniuk. Nem újdonság, hogy a zöldségek az egészséges táplálkozás létfontosságú részét képezik.

Kihalt az uhuzás napjainkra

A dúvadgyérítés a vadgazdálkodás egy sarkalatos pontja. Legyen szó szőrmés vagy tollas kártevőről, kordában tartásuk, állományszabályozásuk elengedhetetlen. Így volt ez több mint száz évvel ezelőtt is. Manapság puskán kívül főként különféle csapdákkal lehet tizedelni állományukat, de hathatós módszer napjainkban nincs igazán, egyebek mellet köszönhetően a nem elégséges időráfordításra.

Új látogatóközponttal várja az érdeklődőket Magyarország leghosszabb barlangja

Átadták a Pál-völgyi-barlang új látogatóközpontját kedden; a 254,5 millió forintos beruházáshoz 234,99 millió forint európai uniós, vissza nem térítendő támogatást használtak fel - közölte a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága kedden az MTI-vel.

Jelentős mennyiségű madarat veszélyeztet a kihalás Romániában

Románia több mint negyven madárfaját a kihalás fenyegeti, további csaknem harminc pedig mérsékelten fenyegetettnek minősül - közölte kedden a Román Madártani Egyesülettel (SOR) és a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület.

Ezeket a halakat találták a kutatók a Dunában

Nappali és éjszakai halászattal vizsgálták a partközeli halállományt az ELKH Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) kutatói a Duna Sződliget és Vác közötti szakaszán. A gyűjtött adatok szerint a vízparthoz közeli élőhelyeken jellemzően a kisnövésű fenéklakó halak, valamint a folyómeder mélyebb részeit, illetve a nyílt vízi élőhelyet kedvelő nagynövésű halak fiatal példányai tartózkodnak.

A magas koleszterintartalmú élelmiszerek hatásai a koleszterinszintre...

A koleszterin fontos a sejtmembránok szerkezetének fenntartásában, és segíti a szervezetet a D-vitamin és a létfontosságú hormonok előállításában. A szervezet ugyan termel koleszterint, de ha sok koleszterint fogyasztunk, akkor kevesebbet állít elő. Valamint, ha nem fogyasztunk magas koleszterintartalmú ételeket, a testünk akkor is elegendő mennyiséget termel.

Apró halak lakathatják jól az éhező népeket

A kutatók szerint az olyan apró halfajok, mint a hering, a szardínia és a szardella, a legolcsóbb tápláló tengeri élelmiszer számos alacsony és közepes jövedelmű országban, és gyakran nagy mennyiségben fogják ki őket a szegényebb, alultápláltsággal küzdő nemzetek vizeiben.

Talajaink védelme a tudomány erejével

A Magyar Talajtani Társaság és az Agrárminisztérium együttműködésének köszönhetően a tárca épületében került kiállításra az év talaja, a herceghalmi mészlepedékes csernozjom szelvénye.

Madárritkaság a debreceni állatkertben

Madagaszkári récepárral gyarapodott a debreceni állatkert: a veszélyeztetett állatok a zürichi állatkertből az Európai Fajmegőrzési Tenyészprogram (EAZA EEP) keretében érkeztek a Nagyerdőbe - közölte az állatkert igazgatója az MTI-vel.

Rejtélyes okból pusztulnak a kaszpi fókák

Több ezer kaszpi fóka tetemét sodorta partra a víz a Kaszpi-tenger oroszországi szakaszán - közölték az orosz hatóságok vasárnap.