Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Elkezdődött az idei dohánytermés felvásárlása

Elkezdődött az idei dohánytermés felvásárlása, a termesztés integrálásával és felvásárlásával foglalkozó két hazai társaság a mintegy 350 gazdálkodójától körülbelül 4 ezer tonnás termésmennyiségre számít - közölték a társaságok vezetői hétfőn az MTI-vel.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

Védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot

Országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot, így a helyszínre tervezett beruházást leállítják.

Csonthéjasok moníliás betegsége

A csonthéjasok moníliája valamennyi gyümölcsfán károsíthat, kártétele leggyakoribb a meggyen és a kajszin. A kórokozó a fák virágait, hajtásait, az 1-2 éves gallyakat, termőnyársakat, valamint a gyümölcsöket fertőzi. Virághervadást, hajtásszáradást, gyümölcsrothadást okozhat, de erősebb fertőzés esetén az idősebb ágrészek, termőnyársak is elpusztulhatnak.

Visszavonulóban a kártevők – Növényvédelmi előrejelzés 37. hét

Sok kártevőhöz hasonlóan a gyümölcsmolyok aktivitása is alábbhagyott az ősz közeledtével, viszont nem maradt nyom nélkül az eddigi jelenlétük, szinte minden érőfélben lévő gyümölcs fája alatt rengeteg a károsított, moníliásodó termés.

A talajpusztulás ellen tenni kellene. Most!

A Bábolnai Gazdanapok keretében bemutatott két talajszelvény igen vészjósló: a felső termékeny réteg 70 évvel ezelőtt még 40-60 centiméterrel vastagabb volt. Ha nem teszünk valamit 20 év múlva az ilyen talajok teljesen terméketlenek lesznek.

Miért tapasztalhatunk mellékhatásokat, ha felhagyunk a cukorfogyasztással?

A cukorfogyasztás 2008 óta folyamatosan csökken, aminek számos oka lehet, többek között az ízlés és az életmód változása, valamint az elmúlt évtizedben az alacsony szénhidráttartalmú diéták térnyerése, például a keto-diéta népszerűségének növekedése. A túlzott cukorfogyasztás egészségünkre gyakorolt negatív hatása szintén a csökkenés hátterében állhat.

Természetesen szépek

Az évelő díszfüvek évek óta nagyon kedveltek, szívesen ültetik a kertbarátok, kerttulajdonosok, és a kerttervezők is előszeretettel dolgoznak ezzel a növénycsoporttal magánkertekben és közterületeken egyaránt. Tág tűrőképességük, változatos színeik és formáik miatt sokrétűen használhatók. A vegyes, a biodiverz és a természetközeli kertek trendjével párhuzamosan népszerűségük várhatóan tovább nő.

A víz a legfontosabb erőforrások egyike

Az egyre szélsőségesebbé váló időjárás számos új feladat elé állítja a mezőgazdaságot, amelyre minél hamarabb megoldást kell találni. Az intenzív mezőgazdasági termelés öntözés nélkül már elképzelhetetlen, ezért az Agrárminisztérium az öntözéses gazdálkodás elősegítésére egy intézkedéscsomagot készített - emelte ki beszédében Farkas Sándor a NIVEX Nemzetközi Ivóvíz Konferencián.

Dübörgő traktorok és porfelhő – Gépshow Bábolnán

Az idei Bábolnai Gazdanapok egyik színfoltja volt a mezőgazdasági gépshow, szántóföldi gépbemutató. Az embertpróbáló melegben, porban is helyt álló gazdák nagy száma is jelezte, egyre többen szeretnék élőben megnézni az eszközöket, hogy saját maguk ítélhessék meg azok munkáját.