Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A diófák baktériumos megbetegedését kezelő növényvédőszer kifejlesztésébe kezd egy pécsi cég

Egy új, a dió baktériumos rügy-, levél-, és termésfoltosság betegségét okozó baktérium ellen bevethető növényvédőszer kifejlesztésébe kezd a pécsi székhelyű Enviroinvest Zrt. - közölte a társaság az MTI-vel.

A magyarok először kóstolják meg a cseh akvapóniát

A Cseh Köztársaságot május 24-én, kedden a Future Farming képviseli a budapesti CEE Smart City Expo kiállításon. A cseh standon bemutatásra kerül a Future Farming fejlett akvapóniája.

A chilei fütyülőréce

A közepes testalkatú chilei fütyülőréce (Mareca sibilatrix, korábban Anas sibilatrix) Dél-Amerika déli részén elterjed faj, elsősorban Chiléből származik, de Argentína, Paraguay, Uruguay, Chile, a Falkland-szigetek, Déli-Georgia és a Déli-Sandwich-szigetek területén is él. Őshazájában intenzíven vadászott faj, állományai azonban stabilak, így nem tartozik a veszélyeztetett madarak közé.

Akácvirágzás csapadékhiánnyal

A hónapok óta tartó csapadékhiány tovább fokozódott az ország jelentős részén, egyre nő a aszályos területek kiterjedése. A helyzet javulására majd jövő keddtől van esély, amikor számottevő csapadék érkezhet, de ez egyelőre még meglehetősen bizonytalan. Az akác virágzik, de a száraz talaj, a várható nyárias meleg és többször szeles idő nem ideális a nektárképződésre, a virágzásra és a hordásra.

„Imádkozzunk esőért!”

Lényegesen magasabbak a tavaszi vetésű szemes kukorica, napraforgó és szója vetésterületei az elmúlt egy, illetve öt év átlagértékeinél, ami az orosz-ukrán konfliktus következtében kialakult bizonytalan helyzetben megnyugtatást jelenthet a piac számára – tájékoztatott Nagy István agrárminiszter.

Hat különleges élelmiszer, mely népszerűbbé válhat a bolygó felmelegedésével

Akárhogy is nézzük, az éghajlatváltozás befolyásolja azt, hogy mit eszünk a jövőben. Ma világszerte mindössze 13 növény adja az emberek energia bevitelének 80 százalékát, és kalóriáink mintegy felét búzából, kukoricából és rizsből nyerjük.

Nagy István: „Munkánk most valóban a termőföldtől az asztalig fog terjedni”

Nagy István a jelenlegi kormányalakítás után is az agráriumért felel, ezért a Fenntartható Fejlődés Bizottsága és a Mezőgazdasági Bizottsága előtt is referálnia kellett. Kinevezése előtti mindkét meghallgatásán hangsúlyozta, hogy az Agrárminisztérium tevékenységét a jövőbe mutató megoldások fogják meghatározni.

Figyelem! Hamarosan már nem használhatjuk a következő növényvédő szereket

Az uniós növényvédőszer-hatóanyag felülvizsgálatok során számos készítmény engedélyét megvonták. Átmeneti időszak vonatkozik a meglévő készletek forgalmazására, majd a termelőknél a használatára. Június elsejétől számos készítményt nem használhatunk.

Négy helyszínen száz film a gödöllői természetvédelmi fesztiválon

Május 27-től 29-ig rendezik meg a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivált, amelyen ebben az évben négy helyszínen száz filmet nézhetnek meg a nézők. Az ingyenes fesztivál helyszíne a Gödöllői Királyi Kastély és parkja, a kínálatot számos családi és kulturális program színesíti.

Nem túl biztató parlagfű-helyzetkép

Kedvezett az időjárás a parlagfű fejlődésének, felgyorsult a fejlődése, ideje beavatkozni, hogy ne súlyosbodjon el a helyzet. Az elhanyagolt, nem művelt területeken a gyomirtó szeres kezelés és a talaj bolygatásának mellőzése javasolt, füves területeken pedig a 3-4 centiméter magas kaszálás.