Back to top

Nitrátválságtól a foszfátválságig?

Az EU nitrátokról szóló irányelvének célja a vízbe szivárgó nitrátok csökkentése a vízszennyezés megelőzése érdekében. Ez a széles körben elfogadott szabályozás segíti az olyan veszélyeztetett növényfajok védelmét, amelyek a talajban és a vízben található magas nitrát szint miatt károsodnának.

Azonban, egy nemzetközi kutatócsoport felfedezte, hogy sok veszélyeztetett növényfaj számára ez a politika nemhogy nem segít, de különöse ártalmas. A tudományos eredményeket a Nature Ecology and Evolution folyóirat közölte.

A tiszta víz az emberi egészség és jóllét, valamint a természetes ökológiai rendszerek nélkülözhetetlen eleme, így a vízminőség megóvása az európai környezetvédelmi politika egyik alappillére - írja az 1991. évi az Európai Unió által megfogalmazott nitrátokról szóló irányelvében, mely az EU jogalkotásának egyik legrégebbi olyan eleme, amelynek célja a környezetszennyezés ellenőrzése és a vízminőség javítása.

A nitrogén nitrát formájában fontos tápanyag a növények számára.

Ugyanakkor a túlzott mennyiség károsíthatja a növények biodiverzitását: a magas nitrátmennyiséget felhasználó növényfajok kiszoríthatják azokat a fajokat, melyek alacsony szinthez alkalmazkodtak.

Julian Schrader társszerző, a Göttingeni Egyetem Makró ökológiai Biodiverzitás és Biográfia csoportjának kutatója szerint: "Ennek ellenére nem elég egyszerűen csökkenteni a nitrátok szintjét". "Egy ilyen politika akár a visszájára is elsülhet és pont a veszélyeztetett növények ellen fog dolgozni, ha más tápanyagokat nem veszük számításba."-tette hozzá.

A növények növekedéséhez a nitrogén mellett foszforra és káliumra is szükség van. A tanulmányban a kutatók rávilágítanak arra, hogy ezen tápanyagok aránya a talajban szintén fontos.

Ha a talaj a nitrogén koncentrációja a foszfátok koncentrációjának egyidejű csökkentése nélkül esik vissza, a már veszélyeztetett növényfajok eltűnhetnek.

"Európában sok veszélyeztetett növény található olyan helyeken, ahol alacsony a foszfátkoncentráció" - mondta Julian Schrader. Ha a hatékony környezeti politika eredményeként csökken a talaj nitrogén koncentrációja, akkor a foszfor relatív koncentrációja növekszik. Ez azt jelenti, hogy a veszélyeztetett fajok még nagyobb nyomásnak vannak kitéve.

Ráadásul ezek a növények különösen érzékenyek a tápanyagkoncentrációk változásaira - a kutatók állítása szerint - jobban kéne védeni őket.

E kutatás eredményeinek jelentős következményei vannak a jelenlegi EU nitrát-irányelvre nézve. A szerzők az EU foszfát-irányelvének bevezetését szorgalmazzák a meglévő uniós nitrátirányelv mellett.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több mint 400 gyerek vett részt a Mecsekerdő programjain a Fenntarthatósági Témahéten

A Föld napja köré szervezett Fenntarthatósági Témahét országos kezdeményezés, melynek célja, hogy az iskolák aktívan formálják a gyerekek ökotudatos szemléletét. Az évente 1800 iskolát és közel 400 ezer gyermeket megmozgató programsorozatban a Baranya megyei állami erdőket kezelő Mecsekerdő Zrt. már a kezdetektől aktívan szerepet vállal.

Madarak és fák napja

Minden év május 10-én ünnepeljük a Madarak és fák napját, melynek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a természet és az élővilág megóvásának fontosságára. A nemzeti park igazgatóságok és az állami erdőgazdaságok közösen emlékeznek meg erről a neves napról, amelyet több mint 100 évvel ezelőtt Herman Ottó magyar természetkutató hozott létre.

A napraforgók megfigyelése alapján módosulhat a napelemtáblák tájolása Magyarországon

Az ELTE kutatói a napraforgók fénymaximalizáló "viselkedését" vizsgálva arra jutottak, hogy a napelemtáblák akkor termelik a legtöbb energiát Magyarországon, ha nem délre, hanem a dőlésszögüktől függően kissé kelet felé tájolják azokat.

Vészhelyzeti stratégia II.: Újdonságok a szudánifű világában

A szűkös tömegtakarmány-bázis és az emészthető rost hiányának pótlása egynyári növénnyel nehéz feladat. A szudánifű egy „sokfunkciós” növény, készíthető belőle szilázs, széna és akár háromszori kaszálása is lehetséges. Emellett gyors segítséget jelent, mivel május elején való vetésével már június végén betakarítható. Azt mondják, kétszer ad, aki gyorsan ad. A szudáni fű igazi segítség a bajban.

Tavaszi kártevők az almafákon

A mérsékelt égöv egyik legjelentősebb gyümölcsfaja az alma. Számos kártevője már kora tavasztól károsít. Áprilisban a kedvező időjárás hatására, nemcsak a gyümölcsfák, hanem azok kártevői is gyors fejlődésnek indulnak. A gyümölcsöskertekben ilyentájt megkezdődnek az éves növényvédelmi munkák.

A Tiszán és a Dunán is lesz biológiai lárvagyérítés

A héten összesen 2170 hektárnyi vízfelületet kezelnek a szakemberek a szúnyoglárvák ellen alkalmazott biológiai készítménnyel. A következő napokban a Tisza alsó, Csongrád-Csanád megyei szakaszán légi úton, a Duna menti vizekbe autóról, a nehezen megközelíthető helyeken pedig háti permetezővel juttatják ki a lárvák ellen használt szert.

Többet kellene öntözni

Tizedik konferenciáját tartotta meg a Magyar Öntözési Egyesület. Az előadásokból érzékelhető, mennyire sokrétű és milyen komoly műszaki felkészülést igénylő munka az öntözés, legyen szó ültetvényekről vagy épületek zöldfalairól, felszín fölötti vagy alatti vízpótlásról. A gyümölcstermesztéssel kapcsolatos előadásokból ismertetünk néhány gondolatot.

Gyógynövény: Nagy értékű kiskultúrák

A gyógynövény iparág jövője címmel tartott szakmai napot a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács (GYSZT). A rendezvény a járvány miatt két évet csúszott az eredeti időponthoz képest, de sajnos az akkori gondok csak részben oldódtak meg, jócskán van még mit tenni az ágazat érdekében, hangsúlyozta köszöntőjében Czirbus Zoltán elnök. Az előadásokban főként a kihívásokról hallhattunk.

Sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a fecskék védelmében az MME

A meglévő természetes és a kihelyezett mesterséges fecskefészkek, -fészektelepek közelében minél több helyen sárgyűjtőhelyek létesítését javasolja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Magyar kutatók eredményei segítik a gyógynövények agrárerdészeti termesztését

A modern gyógynövénytermesztés sikerének záloga a természeti megújulást és az üzemi gazdaságosságot egyszerre biztosító termelési rendszerek működtetése, valamint a minőségi követelményeknek való teljeskörű megfelelés. Zubay Péter, a MATE fiatal kutatójának eredményei alapján kiderült, hogy a fenti feltételeket teljesítve mely gyógynövényeket lehet majd termeszteni az egyre népszerűbb agrárerdészeti rendszerekben.