Back to top

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Az uniós agrárminisztereket tömörítő Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2020. október 21-én állapodott meg a következő uniós ciklus Közös Agrárpolitikáját (KAP) érintő főbb szabályokról. 2020. október 23-án az Európai Parlament is elfogadta a KAP jogszabálycsomagra vonatkozó álláspontját, így megkezdődhettek az úgynevezett trilógus tárgyalások az Európai Bizottság, az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa részvételével.

A KAP irányvonalaiban a főbb uniós döntéshozó szervek között egyetértés mutatkozik, azonban több olyan tématerület van, ahol eltérőek az álláspontok a Bizottság, a Parlament és a Tanács között.

Ilyen egyebek mellett a pillérek közötti átcsoportosítás vagy a termeléshez kötött támogatások mértéke. Továbbra is kérdéses, hogy a támogatásokból pontosan mekkora arányt kell fordítani környezet- és klímavédelmi intézkedésekre, illetve hogy kötelező vagy önkéntes legyen a degresszivitás (azaz bizonyos támogatási összeg felett a támogatás csökkentése), illetve a capping (a közvetlen támogatás összegének maximalizálása).

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a 4 szervezetet tömörítő Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg azokat a sarkalatos pontokat, amelyeket az új KAP tervezésekor kiemelkedően fontosnak ítéltnek meg a közép-kelet-európai térség mezőgazdasága szempontjából.

Az agrárszervezetek 25%-os átcsoportosítást tennének lehetővé az I. (közvetlen kifizetések) és II. pillér (vidékfejlesztési támogatások) között, mindkét irányba, így rugalmasan lehetne a tagállami szükségletekhez igazítani a források felhasználását.

Javasolják, hogy a „capping” vonatkozásában minden részletszabályt a tagállam határozhasson meg, beleértve a munkabér-kompenzációra vonatkozó előírásokat is, hogy figyelembe lehessen venni az adott tagállam sajátosságait. Ugyanígy tagállami hatáskörbe utalnák a kis- és közepes gazdaságok kiegészítő jövedelemtámogatását (redisztribúció), illetve a mezőgazdasági termelő fogalmának alkalmazását és meghatározását, mivel számos eltérés mutatkozik az uniós országok gazdaságszerkezetében, azon belül is az agrár-élelmiszeriparban.

A nyilatkozatban rögzítették, hogy a termeléshez kötött támogatásokra az I. pillér 13+2%-át szükséges fordítani – a Bizottság által javasolt 10+2%-kal ellentétben –, mivel a nehézségekkel küzdő ágazatokat továbbra is legalább a jelenlegi szinten kell finanszírozni.

Tekintettel arra, hogy az agro-ökológiai alapprogram (öko-rendszerek/eco-schemes) egy új, többlet környezeti vállalásokat ösztönző rendszer az I. pillérben, ezért az agrárszervezetek szerint az Európai Parlament által javasolt 30%, illetve a Tanács által szorgalmazott 20% helyett a közvetlen (I. pilléres) támogatásoknak csak a 10%-át kellene kötelezően erre az intézkedésre elkülöníteni.

A vidékfejlesztési (II. pilléres) támogatások 30%-át tartják szükségesnek környezet- és éghajlatvédelmi célokra fordítani, amelybe beleértendők a természeti hátránnyal érintett területekre vonatkozó kifizetések is.

A forrásfelhasználás során nagyobb biztonságot nyújtana a környezeti célok elérésében az is, ha a II. pillérben előírt kötelező minimum teljesítésén felül elért eredmények is beszámíthatók lennének az I. pilléres agro-ökológiai alapprogramba.

A nyilatkozatot aláíró szerveztek hangsúlyozták, hogy az Európai Zöld Megállapodásban az agrár-élelmiszeripart érintő „Termőföldtől az Asztalig” és „Biodiverzitás Stratégiában” meghatározott célkitűzéseket a tagállami sajátosságok szerint kellene kiigazítani, és ne az összes tagállamra egységesen alkalmazott célszámok teljesítését várja el a Bizottság. Mint ismeretes, a hatástanulmányok elvégzése nélkül elkészített stratégiákban a növényvédőszer-használat 50%-os, a műtrágya-felhasználás 20%-os, az antibiotikumok alkalmazásának 50 %-os csökkentését irányozzák elő 2030-ig, ezzel egyidejűleg a jelenlegi 8%-ról legalább 25%-ra kívánják emelni az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát.

Forrás: 
NAK sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A málnatermesztés föllendítéséért dolgoznak

Nógrád megye mindig a bogyósgyümölcs-termesztés központja volt Magyarországon és szeretnénk, ha az is maradna, hiszen kedvező környezeti adottságokkal rendelkezik ehhez. A tavaly alakult Nyugat-Nógrádi Területfejlesztési Központ agrárágazata segíti a termesztőket a fertődi kutatóállomás munkatársaival karöltve.

Vegyék, vigyék...

Immár hagyományosnak számít, hogy júliusban Pécsett az ormánsági termelők által adományozott dinnyével népszerűsíti közös rendezvényén a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és a Magyar Dinnyetermelők Egyesülete ezt az egészségre különösen jó hatást gyakorló gyümölcsöt.

Strandmenü az Európai Friss Csapattól: hidratál, védi a bőrt, hűsít – és még finom is

A nyári kánikulában gyakran halljuk, hogy nagyon fontos a folyadékpótlás és a bőrünk védelme. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy ebben a jól összeállított, zöldség- és gyümölcsalapú táplálkozás is sokat segíthet.

Testreszabott támogatások segítik a gazdákat

Kiszámítható támogatási feltételekkel és tervezhető fejlesztési lehetőségekkel segíti az agrártárca a gazdákat - jelentette ki Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az MKB Bank Nyrt., az Andest 2005 Kft. és a Gazda Kontroll Kft. tematikus programsorozatának mezőkövesdi állomásán, pénteken.

Brexit: még mindig nem tiszta, mi lesz Észak-Írországgal

Fenntarthatatlan a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréhez kapcsolódó észak-írországi protokoll - közölte Boris Johnson brit miniszterelnök Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. A Nagy-Britannia és Észak-Írország közötti áruforgalmat eseti ellenőrzéseknek kell alávetni annak megakadályozására, hogy Észak-Írországból Írországba ellenőrizetlen termékek kerüljenek be.

Romlott a fogyasztói bizalom az euróövezetben és az EU-ban júliusban

Romlott a fogyasztói bizalom az euróövezetben és az Európai Unióban júliusban - derült ki az Európai Bizottság csütörtökön közzétett előzetes gyorsbecsléséből.

Óriási a beruházási kedv

Hatalmas a pályázati hajrá a magyar mezőgazdaságban, még a költségvetési ciklus elejét, a 2014-15-ös éveket is meghaladja a gazdálkodók beruházási kedve – mondta el Szigeti Tamás, aki néhány hete támogató okiratot vett át Nagy István agrárminisztertől, de profi pályázatíróként is jelentősek a tapasztalatai.

Innovatív megoldások segítik a természeti erőforrások hatékony használatát

A korszerű vízgazdálkodási és termelési rendszerek megismertetése érdekében a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, Izrael budapesti nagykövetsége és a Külügyi és Külgazdasági Intézet online konferenciát tartott 2021. július 19-én.

Hatalmas sikerrel zárult az AXIÁL jótékonysági futás

Hozzávetőleg 700-an vettek részt az AXIÁL Kft. 2021. július 18-án, vasárnap délelőtt megrendezett jótékonysági futásán – hangzott el az esti adományátadó gálán számos látogató jelenlétében a bajai Petőfi-szigeten.

AGCO/Fendt: pozitív kilátások

A 2020-as különleges év után még az idei esztendőt is erősen befolyásolja a globális koronavírus-járvány, különösen az áruforgalom és -szállítás nehézségei miatt. Ezzel együtt a német és a nemzetközi mezőgazdaságigép-piac kedvezően alakul, ami a Fendt számára is jó kilátásokat jelent, hangzott el az AGCO/Fendt sajtótájékoztatóján a napokban.