Back to top

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

A trópusokon nagy a fajgazdagság, de ott a leggyorsabb a növényfajok kipusztulásának a sebessége
A trópusokon nagy a fajgazdagság, de ott a leggyorsabb a növényfajok kipusztulásának a sebessége
Fotó: wikipedia
Egy faj akkor tekinthető kihaltnak, amikor az utolsó megmaradt képviselője is elpusztul. De a kihalás ennél már korábban elkerülhetetlenné válik, amikor a fajnak már egyetlen szaporodásra képes egyede sincs életben. Ezért nem jöhet létre új generáció sem.

Funkcionálisan már akkor is kihalt egy faj, ha már csak néhány egyede létezik, azok pedig nem képesek szaporodni.

Ennek oka lehet, hogy rossz az egészségi állapotuk, túl idősek már, vagy egész egyszerűen túl nagy területen vannak szétszóródva, ezért nem is találkoznak egymással.

Nem bíztatóak a számok

Az ökológiában informális kihalásról is beszélnek, ilyen a lokális kihalás is, amikor egy faj megszűnik létezni a vizsgált területen, de máshol még élnek egyedei. A helyi kihalást követően gyakran más területekről új fajok települnek be, az eredeti faj helyére.

Létezik már „vadon kihalt” veszélyeztetettségi státusz is, amikor az emberek megpróbálnak megmenteni egy fajt, ami már vadon, eredeti élőhelyén nem található meg, csak ember által kontrollált körülmények között vannak egyedei.

Chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), nem véletlen, hogy csak fekete-fehér kép van róla...
Chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), nem véletlen, hogy csak fekete-fehér kép van róla...
Fotó: wikipedia
Ezek alapján megkülönböztetünk meglévő, veszélyeztetett és kihalt fajokat… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki a Földön, ami körülbelül kétszerese a kihalt madár-, emlős és kétéltű fajok összességének (ami 217 fajt tesz ki). A Nature Ecology and Evolution folyóiratban több tanulmány elemzéseit figyelembe véve arra jutottak, hogy a növények kihalása körülbelül ötszázszor olyan gyorsan történik, mint az iparosodás előtti természetesebb körülmények között történt. A növényfajok kihalásának fő oka a természetes élőhelyek emberi tevékenység miatti pusztítása: ilyen az erdők kiirtása és a területeik mezőgazdasági hasznosítása.

A kihalásnak több oka lehet

A növények kihalása kevésbé látványos, mint egy-egy állatfaj kihalása, hiszen több éves kutatómunka után lehet azt állítani egy növényfajról, hogy kihalt, mivel nem tudják a trópusi területeket átvizsgálni egy-egy fajt keresve.

A Thismia americana már kihalt, a képen egy közeli rokona a T. rodwayi, ami még nem halt ki.
A Thismia americana már kihalt, a képen egy közeli rokona a T. rodwayi, ami még nem halt ki.
Fotó: wikipedia

Emiatt is van az, hogy néhány növényfaj még azelőtt kihal, hogy felfedezték volna, ezért ezt a számot egyes kutatók igen alulbecsültnek tartják…

A kipusztult növények egy részének az lett a veszte, hogy addig gyűjtötték, míg végül "elfogyott", ilyen volt a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), aminek az olaja volt igen keresett. A Thismia americana élete nagy részét a föld alatt élte, ez az életmódja is okozhatta a vesztét. De a Nesiota elliptica sem járt jobban, egy szigeten élt elszigetelve, ahol egy gombabetegség támadta meg és irtotta ki 17 éve… A legtöbb növényfaj trópusi szigeteken hal ki. A sziget annyiban játszik szerepet, hogy elszigeteltek a faj egyedei, nem tudnak messzebbre elterjedni, így a kis terület egyben rizikó-faktor.

A növények kihalása nagy probléma, hiszen a fajgazdagság megmaradása igen lényeges.

Az egy dolog, hogy egyel kevesebb oxigéntermelő faj van a Földön egy növény kihalásával, ám soha nem tudható, hogy mire lett volna gyógyhatású, vagy használható az adott faj.
A táplálékláncban is nagy problémát okozhat, hiszen egyes növények egyes rovarokkal igen szoros kölcsönhatásban élnek, tehát az is megeshet, hogy egy növényfaj kipusztulásával egy rovarfajt is magával ránt, ami az egész ökoszisztémára hatással lehet.

A növények kevésbé tudnak „elvándorolni”

Ő volt a Nesiota elliptica, egy gombabetegség irtotta ki az utolsó példányig
Ő volt a Nesiota elliptica, egy gombabetegség irtotta ki az utolsó példányig
Fotó: wikipedia
Az állat-, és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül, aminek a klímaváltozás, és a szőkülő élethelyek is az okai.

Ha túl gyors a klímaváltozás üteme, akkor a legtöbb faj, főleg a növények nem tudnak olyan gyorsan „elvándorolni” az adott területről.

Kutatások szerint sok faj képes elviselni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos mértékig. Becslések szerint a fajok 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki.

Ezt alapul véve, ha a párizsi egyezményben foglaltakat betartják az államok, akkor 50 év alatt minden 10 fajból „csak” kettőt veszítünk majd el.

A kutatók szerint a fajkihalás mértéke 3-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban, pont ott ahol a legnagyobb a fajgazdagság – még most...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Nincs kérdés. Öntözni kell.”

„Az öntözés fejlesztésben érdekelt földhasználók az egész országban hamar átláthatják, hogy érdemes egy egységbe tömörülni és egy projektben gondolkodni. Indulásunkkor az érdekeket nem volt nehéz egy irányba rendezni” – hangsúlyozza Sasvári Gábor, a Matyó Agrártermelő Zrt. vezérigazgatója, elárulva, hogy a Matyó Öntözési Közösségben a felszíni vizek mezőgazdasági felhasználását tűzték ki célul.

Jó éve volt a fehér gólyáknak

Az átlagosnál magasabb fiókaszámot mutatnak fehér gólyáink rendelkezésre álló idei költési adatai a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) időközi számítása szerint - tudatta az egyesület szerdán az MTI-vel.

A cserepes dísznövények a sor végén

Tavalyelőtt az üvegházi hajtatás 95%-ában alkalmaztak biológiai védekezést Hollandiában, amíg 2012-ben ez az arány még csak 78, 2016-ban pedig 92% volt.

Védjük meg a tujákat

Egyre gyakrabban láthatunk olyan sövényeket, amiben fertőzött tuják is vannak, így fennáll a lehetősége, hogy a közelükben lévő egészséges növények is előbb-utóbb megbetegszenek és elpusztulnak. A legyengült növényeket viszonylag új kártevő támadja meg.

Egy hét a csillagok alatt - már elindultak a programok

Augusztus 5. és 14. között országszerte több mint 80 helyszínen várják csillagászati bemutatókkal amatőr és hivatásos csillagászok az érdeklődőket az Egy hét a csillagok alatt elnevezésű programsorozaton.

Mikrobaközösségek rombolása a mezőgazdaságban - A peszticidek nem-szándékolt hatása a méhészetben

Az úgynevezett nem-antimikrobás, azaz nem a mikroorganizmusok ellen alkalmazott növényvédő szerek eddig rejtett baktérium- és/vagy gombaölő hatásával egyre többet foglalkozik a tudomány.

A jövőben többször várható egyszerre aszály és hőség

A klímaváltozás hatására egyre gyakrabban várható egyszerre hőség és szárazság, ha nem mérsékeljük a globális kibocsátásokat. Ez azt jelenti, hogy a világ népességének 93-95 százaléka a jelenlegi száraz és forró események számának több mint kétszeresét fogja tapasztalni a 21. század végére - hívja fel a figyelmet Kis Anna meteorológus, az ELTE tudományos munkatársa.

Élmények a pásztorok és madarak földjén

Az ország első nemzeti parkja, a Hortobágyi Nemzeti Park egész nyáron várja látogatóit gazdag programkínálatával, melyben mindenki megtalálja a megfelelőt, akár a természetbe vágyik, akár a kulturális értékeket kutatja.

Ezt kell tudni a hamarosan induló Agro-ökológiai Programról

A mezőgazdasági termelést a megváltozott környezeti feltételekhez kell igazítanunk, ennek fontos eszköze a környezet- és klímatudatos gazdálkodási gyakorlatok alkalmazása, amelyek fejlesztik a táj mozaikosságát és a biodiverzitás sokszínűségét, javítják a talajok állapotát és vízháztartását vagy éppen a fenntarthatóbb növényvédőszer-használatot.

Beszakadt a műtrágya értékesítés a második negyedévben

A második negyedévben 44 százalékkal csökkent a műtrágya-értékesítés Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben az értékesítési árak 2,2-3,8-szeresére emelkedtek - olvasható az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) honlapján közzétett negyedéves jelentésben. A növényvédő szereknél hasonló mértékű áremelkedést mértek a második negyedévben, miközben az értékesítés ötödével esett vissza.