Back to top

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

A trópusokon nagy a fajgazdagság, de ott a leggyorsabb a növényfajok kipusztulásának a sebessége
Fotó: wikipedia
Egy faj akkor tekinthető kihaltnak, amikor az utolsó megmaradt képviselője is elpusztul. De a kihalás ennél már korábban elkerülhetetlenné válik, amikor a fajnak már egyetlen szaporodásra képes egyede sincs életben. Ezért nem jöhet létre új generáció sem.

Funkcionálisan már akkor is kihalt egy faj, ha már csak néhány egyede létezik, azok pedig nem képesek szaporodni.

Ennek oka lehet, hogy rossz az egészségi állapotuk, túl idősek már, vagy egész egyszerűen túl nagy területen vannak szétszóródva, ezért nem is találkoznak egymással.

Nem bíztatóak a számok

Az ökológiában informális kihalásról is beszélnek, ilyen a lokális kihalás is, amikor egy faj megszűnik létezni a vizsgált területen, de máshol még élnek egyedei. A helyi kihalást követően gyakran más területekről új fajok települnek be, az eredeti faj helyére.

Létezik már „vadon kihalt” veszélyeztetettségi státusz is, amikor az emberek megpróbálnak megmenteni egy fajt, ami már vadon, eredeti élőhelyén nem található meg, csak ember által kontrollált körülmények között vannak egyedei.

Chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), nem véletlen, hogy csak fekete-fehér kép van róla...
Fotó: wikipedia
Ezek alapján megkülönböztetünk meglévő, veszélyeztetett és kihalt fajokat… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki a Földön, ami körülbelül kétszerese a kihalt madár-, emlős és kétéltű fajok összességének (ami 217 fajt tesz ki). A Nature Ecology and Evolution folyóiratban több tanulmány elemzéseit figyelembe véve arra jutottak, hogy a növények kihalása körülbelül ötszázszor olyan gyorsan történik, mint az iparosodás előtti természetesebb körülmények között történt. A növényfajok kihalásának fő oka a természetes élőhelyek emberi tevékenység miatti pusztítása: ilyen az erdők kiirtása és a területeik mezőgazdasági hasznosítása.

A kihalásnak több oka lehet

A növények kihalása kevésbé látványos, mint egy-egy állatfaj kihalása, hiszen több éves kutatómunka után lehet azt állítani egy növényfajról, hogy kihalt, mivel nem tudják a trópusi területeket átvizsgálni egy-egy fajt keresve.

A Thismia americana már kihalt, a képen egy közeli rokona a T. rodwayi, ami még nem halt ki.
Fotó: wikipedia

Emiatt is van az, hogy néhány növényfaj még azelőtt kihal, hogy felfedezték volna, ezért ezt a számot egyes kutatók igen alulbecsültnek tartják…

A kipusztult növények egy részének az lett a veszte, hogy addig gyűjtötték, míg végül "elfogyott", ilyen volt a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), aminek az olaja volt igen keresett. A Thismia americana élete nagy részét a föld alatt élte, ez az életmódja is okozhatta a vesztét. De a Nesiota elliptica sem járt jobban, egy szigeten élt elszigetelve, ahol egy gombabetegség támadta meg és irtotta ki 17 éve… A legtöbb növényfaj trópusi szigeteken hal ki. A sziget annyiban játszik szerepet, hogy elszigeteltek a faj egyedei, nem tudnak messzebbre elterjedni, így a kis terület egyben rizikó-faktor.

A növények kihalása nagy probléma, hiszen a fajgazdagság megmaradása igen lényeges.

Az egy dolog, hogy egyel kevesebb oxigéntermelő faj van a Földön egy növény kihalásával, ám soha nem tudható, hogy mire lett volna gyógyhatású, vagy használható az adott faj.
A táplálékláncban is nagy problémát okozhat, hiszen egyes növények egyes rovarokkal igen szoros kölcsönhatásban élnek, tehát az is megeshet, hogy egy növényfaj kipusztulásával egy rovarfajt is magával ránt, ami az egész ökoszisztémára hatással lehet.

A növények kevésbé tudnak „elvándorolni”

Ő volt a Nesiota elliptica, egy gombabetegség irtotta ki az utolsó példányig
Fotó: wikipedia
Az állat-, és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül, aminek a klímaváltozás, és a szőkülő élethelyek is az okai.

Ha túl gyors a klímaváltozás üteme, akkor a legtöbb faj, főleg a növények nem tudnak olyan gyorsan „elvándorolni” az adott területről.

Kutatások szerint sok faj képes elviselni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos mértékig. Becslések szerint a fajok 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki.

Ezt alapul véve, ha a párizsi egyezményben foglaltakat betartják az államok, akkor 50 év alatt minden 10 fajból „csak” kettőt veszítünk majd el.

A kutatók szerint a fajkihalás mértéke 3-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban, pont ott ahol a legnagyobb a fajgazdagság – még most...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Kedvezett az idő a fertőzéseknek – Növényvédelmi előrejelzés 31. hét

A forró nyári időjárásba július közepe felé csapadékos időszak ékelődött, ami sokat változtatott a növényvédelmi helyzeten, és azóta is hatással van az elvégzendő teendők fontossági sorrendjére.

Pötréte, a kertészeti robotika fellegvára

Majdnem egy év után találkoztak újra személyesen a díszkertész szakma szereplői, ezúttal a Zala megyei Pötrétén, a Hári Díszfaiskola és a Hári Tech Kft. startup vállalkozás telephelyén.

Ezek a kerti növények jelentenek halálos veszélyt házi kedvenceire

Javában zajlik a nyári szezon, nyílnak a szebbnél szebb virágok a kertekben. Bár szépek, néhány nyári virág veszélyes a háziállatokra. Következésképpen a tulajdonosoknak óvatosnak kell lenniük, hogy milyen növényeket ültetnek a kertbe.

Bécsi ház zöld homlokzata nyert díjat

Az osztrák főváros komolyan veszi a klímaváltozás elleni küzdelmet. A városvezetés kiemelt szerepet szán a homlokzatok zöldítésének, amelyre támogatást is adnak a társasházaknak. A házfalak növénnyel való beültetése pozitív hatással van a környezetre: megköti a port és a szén-dioxidot, jó hőszigetelő és búvóhelyül szolgál a rovaroknak. Egy bécsi homlokzatzöldítő projektet díjjal tüntettek ki.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Sokfelé a hétvégén sem enyhül a szárazság

Múlt hét második felében még mérsékelten meleg, száraz időben lehetett haladni a mezőgazdasági munkákkal, majd hétfőtől egyre nagyobb területen tért vissza a forróság, sajnos jelentősebb csapadék nélkül. A talajok egyre többfelé kritikusan szárazak, és az időjárási frontok a következő egy hétben északi, északnyugati irányból érkeznek, ezért főként ott számíthatunk záporokra, zivatarokra.

Ezeréves tölgy és mesefa is versenyez a fődíjért

Az Ökotárs Alapítvány Év fája versenyében bárki nevezhet egy egyedi fát egy történet kíséretében, mely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösségnek. Tizenegy döntős van.

A hulladék nem probléma, hanem lehetőség

A mezőgazdasági fóliahulladék feldolgozásának teljes folyamatát ismertették az érdeklődőkkel július 29-én, a Green Technológia Kft. szakmai napján. A herendi Majolika Parkban egy gyár- és laborlátogatás keretében rávilágítottak a szervezők arra, hogy a hulladék nem szemét, hanem lehetőségként kell tekinteni rá környezetünk megóvásában.

Medvenépszámlálás lesz Romániában

Tizenegymillió euró értékű európai uniós finanszírozású projektben Romániában felmérik a barnamedve-állományt, amely Európában a legnagyobb - jelentették be július végén Bukarestben.