Back to top

Aggasztóan gyorsan halnak ki növényfajok

Az emberi tevékenység hatására igen gyorsan tűnnek el fajok a Föld színéről… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki bolygónkon. Ez a szám kétszerese a kipusztult állatfajokénak (emlős, madár, kétéltű). Napjainkban ötszázszor olyan gyors a növényfajok kihalása, mint az iparosodás előtt volt…

A trópusokon nagy a fajgazdagság, de ott a leggyorsabb a növényfajok kipusztulásának a sebessége
Fotó: wikipedia
Egy faj akkor tekinthető kihaltnak, amikor az utolsó megmaradt képviselője is elpusztul. De a kihalás ennél már korábban elkerülhetetlenné válik, amikor a fajnak már egyetlen szaporodásra képes egyede sincs életben. Ezért nem jöhet létre új generáció sem.

Funkcionálisan már akkor is kihalt egy faj, ha már csak néhány egyede létezik, azok pedig nem képesek szaporodni.

Ennek oka lehet, hogy rossz az egészségi állapotuk, túl idősek már, vagy egész egyszerűen túl nagy területen vannak szétszóródva, ezért nem is találkoznak egymással.

Nem bíztatóak a számok

Az ökológiában informális kihalásról is beszélnek, ilyen a lokális kihalás is, amikor egy faj megszűnik létezni a vizsgált területen, de máshol még élnek egyedei. A helyi kihalást követően gyakran más területekről új fajok települnek be, az eredeti faj helyére.

Létezik már „vadon kihalt” veszélyeztetettségi státusz is, amikor az emberek megpróbálnak megmenteni egy fajt, ami már vadon, eredeti élőhelyén nem található meg, csak ember által kontrollált körülmények között vannak egyedei.

Chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), nem véletlen, hogy csak fekete-fehér kép van róla...
Fotó: wikipedia
Ezek alapján megkülönböztetünk meglévő, veszélyeztetett és kihalt fajokat… Az elmúlt 250 évben 571 vadon élő növényfaj pusztult ki a Földön, ami körülbelül kétszerese a kihalt madár-, emlős és kétéltű fajok összességének (ami 217 fajt tesz ki). A Nature Ecology and Evolution folyóiratban több tanulmány elemzéseit figyelembe véve arra jutottak, hogy a növények kihalása körülbelül ötszázszor olyan gyorsan történik, mint az iparosodás előtti természetesebb körülmények között történt. A növényfajok kihalásának fő oka a természetes élőhelyek emberi tevékenység miatti pusztítása: ilyen az erdők kiirtása és a területeik mezőgazdasági hasznosítása.

A kihalásnak több oka lehet

A növények kihalása kevésbé látványos, mint egy-egy állatfaj kihalása, hiszen több éves kutatómunka után lehet azt állítani egy növényfajról, hogy kihalt, mivel nem tudják a trópusi területeket átvizsgálni egy-egy fajt keresve.

A Thismia americana már kihalt, a képen egy közeli rokona a T. rodwayi, ami még nem halt ki.
Fotó: wikipedia

Emiatt is van az, hogy néhány növényfaj még azelőtt kihal, hogy felfedezték volna, ezért ezt a számot egyes kutatók igen alulbecsültnek tartják…

A kipusztult növények egy részének az lett a veszte, hogy addig gyűjtötték, míg végül "elfogyott", ilyen volt a chilei szantálfa (Santalum fernandezianum), aminek az olaja volt igen keresett. A Thismia americana élete nagy részét a föld alatt élte, ez az életmódja is okozhatta a vesztét. De a Nesiota elliptica sem járt jobban, egy szigeten élt elszigetelve, ahol egy gombabetegség támadta meg és irtotta ki 17 éve… A legtöbb növényfaj trópusi szigeteken hal ki. A sziget annyiban játszik szerepet, hogy elszigeteltek a faj egyedei, nem tudnak messzebbre elterjedni, így a kis terület egyben rizikó-faktor.

A növények kihalása nagy probléma, hiszen a fajgazdagság megmaradása igen lényeges.

Az egy dolog, hogy egyel kevesebb oxigéntermelő faj van a Földön egy növény kihalásával, ám soha nem tudható, hogy mire lett volna gyógyhatású, vagy használható az adott faj.
A táplálékláncban is nagy problémát okozhat, hiszen egyes növények egyes rovarokkal igen szoros kölcsönhatásban élnek, tehát az is megeshet, hogy egy növényfaj kipusztulásával egy rovarfajt is magával ránt, ami az egész ökoszisztémára hatással lehet.

A növények kevésbé tudnak „elvándorolni”

Ő volt a Nesiota elliptica, egy gombabetegség irtotta ki az utolsó példányig
Fotó: wikipedia
Az állat-, és növényfajok egyharmada eltűnhet 50 éven belül, aminek a klímaváltozás, és a szőkülő élethelyek is az okai.

Ha túl gyors a klímaváltozás üteme, akkor a legtöbb faj, főleg a növények nem tudnak olyan gyorsan „elvándorolni” az adott területről.

Kutatások szerint sok faj képes elviselni a maximális hőmérséklet emelkedését, de csak egy bizonyos mértékig. Becslések szerint a fajok 50 százaléka lokálisan kihal, ha élőhelyének maximum hőmérséklete több mint 0,5 Celsius-fokkal emelkedik, több mint 2,9 Celsius-fokos emelkedésnél pedig 95 százalékuk hal ki.

Ezt alapul véve, ha a párizsi egyezményben foglaltakat betartják az államok, akkor 50 év alatt minden 10 fajból „csak” kettőt veszítünk majd el.

A kutatók szerint a fajkihalás mértéke 3-4-szer nagyobb lehet a trópusokon, mint a mérsékelt övi régiókban, pont ott ahol a legnagyobb a fajgazdagság – még most...

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mit játszik az Ökocsiga?

Egy természetszerető óvónő és egy fáért rajongó, ügyes kezű ezermester találkozásából és színes ötleteikből született az Ökocsiga játszóház. A fantáziadús családi vállalkozást legegyszerűbben talán természet-, gyerek- és állatbarát tevékenységként lehetne bemutatni.

Hogy visszaálljon az eredeti állapot

A Peszéri-erdő a Duna-Tisza köze fajokban leggazdagabb erdeje, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület.

Határon innen

Minden magyar ember szíve hevesebben dobog a Trianon szó hallatára, hiszen az I. világháború után aláírt szerződés tragikusan megpecsételte Magyarország sorsát. A Magyarbirodalom 325 ezer négyzetkilométeres területének elcsatolták a 72 százalékát, és idegen uralom alá került a lakosság kétharmada. Az erdeink megcsonkítása ennél is csúfosabb képet mutat.

Alkalmazkodnak a növények a klímaváltozáshoz

Első ízben összesítették a világszerte rendelkezésre álló adatokat a kutatók azzal kapcsolatban, hogyan reagálnak a növénypopulációk az éghajlatváltozásra. A tudósok megállapították, hogy a rövid élettartamú és gyors nemzedékváltással rendelkező növények rosszabbul viselik az éghajlatváltozással együtt járó szélsőségeket, mint a hosszú életű fajok.

Változatos levéltetvek

A szúró-szívó szájszervvel rendelkező levéltetvek minden évben tetemes kárt okoznak a gyümölcsfák leveleinek, fiatal hajtásainak szívogatásával. A megtámadott levelek összesodródnak, torzulnak, elszíneződhetnek, és már a nyár elején lehullanak. Az új levelek lassabban képződnek, ami a hajtások növekedésének leállásához is vezethet.

Ha sok az autó az erdőszélen

A járványhelyzet az erdők gondozása, fenntartása terén is érezteti hatását. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetes kikapcsolódást kínáló, Pilisi Parkerdő által kezelt erdők látogatottsága rekordot döntött 2020-ban. A helyzet több helyen hasonló az országban.

Állatbemutatókat és új gazdasági épületet adtak át a győri állatkertben

Törpevíziló- és pápaszemespingvin-bemutatót, valamint egy új gazdasági épületet adtak át a győri Xantus János Állatkertben, a Modern városok program részeként szerdán.

Húsmentesre váltott a New York-i sztár étterem

Daniel Humm, a három Michelin-csillaggal rendelkező Eleven Madison Park étterem séfje szerint a mai modern élelmiszer-előállítás fenntarthatatlan. New York egyik legfelkapottabb étterme étlapjáról elhagyja a húst és növényi menüt állít össze, miután séfje és tulajdonosa üzenetet tett közzé a weboldalán, miszerint a modern élelmiszer-rendszer „egyszerűen fenntarthatatlan”.

Egy bagoly okozott komoly fennakadást egy holland iskolában

Hollandiában egy bagoly okozott fennakadást az oktatásban. Teljesen elzárta az iskola kapuját, így a tanulók nem jutottak be az épületbe, viszont élőben tanulmányozhatták a sasbagoly méreteit.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.