Back to top

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Azt tudjuk, hogy az emberiség élelmezése nagyrészt a méhek beporzó munkájától függ, mégis kevés az ismeretünk a populációkról. Csak a méhpusztulás jelenségét ismertük föl, annak okairól még csak találgatások folynak.

A poszméhek az ismertebb méhfajok közé tartoznak
Fotó: Michi-Nordlicht/Pixabay
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a házi méhen, a dongókon és még néhány közismertebb méhfajon kívül rengeteg más faj is él a földön,

összesített számuk meghaladja a madár- és emlősfajok számát.

Most több millió feljegyzés alapján elkészítették az ismert 20 ezer méhfaj világtérképét, amin már tanulmányozni lehet a méhek előfordulásának mintázatát. Ha sikerül többet megtudni róluk, a védelmükre is jobb lehetőségeink lesznek. Így megbízható adatok alapján el lehet különíteni a méhek számára kedvező területeket, ahol a populációjuk mégis csökken a növényvédőszer-használat, a túllegeltetés vagy a természetes élőhelyek elvesztése miatt.

Megállapították, hogy a méhek eloszlása nem felel meg annak az ökölszabálynak, miszerint a biodiverzitás nő az egyenlítőhöz közeledve, illetve csökken a sarkok felé.

Két sávban, a sarkköröktől távolabb fordul elő a legtöbb méhfaj, az egyenlítő felé pedig kisebb a változatosság a körükben. Több méhfaj él az északi félgömbön, mint a délin, és a szárazabb vidékeken és a kiegyenlített klímán is nagyobb a fajgazdagság, mint a párás trópusi vidékeken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Újabb étteremlánc csatlakozik a vegán forradalomhoz

A McDonald’s háromévnyi kutatás és fejlesztés után piacra dobja első növényi alapú burgerét az Egyesült Királyságban.

Gyors evolúció zajlik az állatvilágban?

Az éghajlatváltozás nemcsak emberi probléma; az állatoknak is alkalmazkodniuk kell hozzá. Egy ausztrál madárkutató állítása szerint néhány „melegvérű” állat azért növeszt nagyobb csőrt, lábakat és füleket, hogy a bolygó felmelegedésével jobban szabályozhassa testhőmérsékletét.

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Innovatív módszerekkel állítanák meg a MATE kutatói a busa térnyerését

Egyre több gondot okoz hazánkban az invazív busa robbanásszerű terjedése, amit mind a haltani kutatások, mind a horgászok beszámolói alátámasztanak.

A kis tavak természetvédelmi szerepe

Magyarországon az emberek mintegy 70 százaléka városokban él. Az elvárosiasodás következtében rohamosan pusztulnak a természetes vizes élőhelyek. A parkokban, magánkeretekben eredetileg esztétikai céllal létrehozott dísztavak jelentős szerepet töltenek be a meglévő természetes életközösségek fenntartásában, afféle biohűtőként funkcionálnak, ezáltal elviselhetőbbé teszik a városi klímát.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Csalás és bűncselekmény

Dr. Norberto Garcia, az Apimondia Mézminőség és Mézkereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Mézkereskedelmi Szövetség titkára röviden ezekkel a szavakkal jellemezte napjaink nemzetközi mézkereskedelmét: csalás és bűncselekmény. Lássuk kijelentésének okait. A leírtakat sok-sok nemzetközi tanulmány, előadás, cikk elemzéséből, értelmezéséből állítottam össze.

Rovarfogó növények napja a szegedi füvészkertben

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, az érdeklődőknek több mint hatvan szárazföldi húsevő fajt és fajtát mutatnak be - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.