Back to top

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Azt tudjuk, hogy az emberiség élelmezése nagyrészt a méhek beporzó munkájától függ, mégis kevés az ismeretünk a populációkról. Csak a méhpusztulás jelenségét ismertük föl, annak okairól még csak találgatások folynak.

A poszméhek az ismertebb méhfajok közé tartoznak
Fotó: Michi-Nordlicht/Pixabay
A kutatók hangsúlyozzák, hogy a házi méhen, a dongókon és még néhány közismertebb méhfajon kívül rengeteg más faj is él a földön,

összesített számuk meghaladja a madár- és emlősfajok számát.

Most több millió feljegyzés alapján elkészítették az ismert 20 ezer méhfaj világtérképét, amin már tanulmányozni lehet a méhek előfordulásának mintázatát. Ha sikerül többet megtudni róluk, a védelmükre is jobb lehetőségeink lesznek. Így megbízható adatok alapján el lehet különíteni a méhek számára kedvező területeket, ahol a populációjuk mégis csökken a növényvédőszer-használat, a túllegeltetés vagy a természetes élőhelyek elvesztése miatt.

Megállapították, hogy a méhek eloszlása nem felel meg annak az ökölszabálynak, miszerint a biodiverzitás nő az egyenlítőhöz közeledve, illetve csökken a sarkok felé.

Két sávban, a sarkköröktől távolabb fordul elő a legtöbb méhfaj, az egyenlítő felé pedig kisebb a változatosság a körükben. Több méhfaj él az északi félgömbön, mint a délin, és a szárazabb vidékeken és a kiegyenlített klímán is nagyobb a fajgazdagság, mint a párás trópusi vidékeken.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/freshfruitportal.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.

Európa legnagyobb kikötőjében jelentősen csökkent a forgalom

A rotterdami kikötőben a teherforgalom 6,9% -kal csökkent 2020-ban a koronavírus-válság miatt, amely az elmúlt évtized legnagyobb csökkenése, ennek ellenére mégis kisebb volt a vártnál - közölte Európa legnagyobb tengeri kikötője.