Back to top

Káposztából „gyógy feles”

A földkerekség egyik legelismertebb zöldsége mégis gyakran mellőzött és alábecsült, pedig számos gyógyhatása is van: nyersen és fermentálva is. Külsőleg is használható… Az ókori görögök különösen jól értettek a nemesítéshez, ezért nekik köszönhető a jelenlegi fajták őseinek kifejlesztése. Végül a mai fejes káposzta a VIII-IX. században, a vörös viszont csak a XII. században jelent meg.

Csordultig feltöltött kincstár

Az egyik legismertebb zöldség - sok gyógyhatással
Fotó: wikipedia
Már a kőkorszakban termesztettek káposztaféléket, és az ókorban is előszeretettel használták gyógyhatásai miatt. Rengeteg, számunkra élettanilag értékes anyag található a káposztában.

Indol tartalma révén a hetente legalább 4 alkalommal fogyasztott nyers káposzta védő hatást fejt ki egyes ráktípusokkal szemben.

Az indol-3-karbinol jótékonyan hat az ösztrogénanyagcserére, miszerint megemeli a védő hatású 2-hidroxi-ösztrogén arányát a károsak ellenében.

Részt vesz a DNS szerkezetének védelmében. Serkenti a méregtelenítést, harcol a rovarirtók, és más mérgező anyagok karcinogén hatása ellen. Elfogyasztás után néhány perccel a szulforafán belép a vérkeringésbe és aktiválja a védekezőrendszert. Ösztönzi a májban levő, szabad gyököket lefegyverező, méregtelenítő enzimek termelését.

Szemvédő lutein és zeaxantin tartalma támogatja az egészséges látás megőrzését, megelőzik vagy csökkentik a sárgafolt sorvadását. Elősegíti a gyomor és a bélnyálkahártya regenerálódását, nélkülözhetetlen a gyomor-, és nyombélfekély kivédéséhez. Emiatt javít a káposztalé kúra a gyomorfekély állapotán.

Nyersen fogyasztva jelentős mennyiségű C-vitamint szolgáltat a szervezetünk számára, ezzel erősíti az immunrendszert, segít a fertőző betegségek legyőzésében, serkenti a kollagénszintézist, védi a kötőszöveteket, csökkenti a koleszterinszintet.

Kifejezetten gazdag ásványi anyagokban (kálium, kalcium, magnézium, foszfor, vas, cink, króm, mangán, szelén, réz). Rostjai kedvezően hatnak a táplálék transzportjára a bélrendszerben, és támogatják erőfeszítéseinket a testtömeg csökkentésben is. Pajzsmirigy túlműködés esetén azonban mértékkel fogyasszuk!

Külsőleg is használható: leve méregtelenítő, vérellátást fokozó pakolásként használható artritisz, reumás panaszok, köszvény, bőrgyulladások, sebek, rovarcsípés esetén.

A színpompás élővilágért

Nagyon sok káposztaféle ismert, vannak díszváltozatai is
Fotó: wikipedia
Az antociánok olyan vegyületek, melyek azon túl, hogy színesebbé teszik a világot elképesztő hatásspektrummal is rendelkeznek. Vízben és a legtöbb szerves oldószerben könnyen oldódnak, hő hatásra károsodnak, savas közegben elpirulnak, lúgok hatására kékes színűvé változnak.

Biológiai hasznosulásuk eltérő, és a legtöbb antocianin az elfogyasztástól számított 4 órán belül a vizelettel távozik. Ezért is rendkívül lényeges, hogy minél többféle forrásból, rendszeresen vegyük fel ezeket a vegyületeket.

Kühnau vizsgálata szerint 1976-ban az USA-ban nyáron 215 mg, míg télen 180 mg antocianint fogyasztottak naponta, manapság az értéke alig haladja meg a 12 mg-ot. Az Európa országaiban végzett felmérés sem ad okot az elégedettségre, hiszen az antocianinok elfogyasztott mennyisége csak 20-65 mg naponta.

Bíborban született

Az antocianinok a vörös káposztában is előforduló fitonutriensek. Fontos szövetségeseink a szív-, és érrendszeri betegségek elleni védelemben, gátolják a trombocita-aggregációt, csökkentik az agyvérzés kockázatát.

Gyulladásgátló hatásúak, enyhítik az allergiás reakciókat.

Antibakteriális hatásuk a Gram-negatív baktériumokkal szemben érvényesül. Stimulálják az inzulinszekréciót, segítenek inzulinérzékenység esetén.

Savanyítva teljesen más íze van, mint mint egyéb konyhatecnikai módszerekkel elkészítve
Fotó: wikipedia

Fermentálni olyan jó

Ha már az egyik legegészségesebb zöldségről van szó, megérdemli, hogy a legjobb formájában fogyasszuk. A fermentálás egy ősi feldolgozási és tartósítási eljárás is egyben.

Számtalan előnnyel jár, mint például, hogy az alapanyag nyers és így vitamindúsabb marad, valamint, hogy a készítmény probiotikussá válik.

A savanyított káposztában lévő baktérium kultúra támogatja a szervezet védelmét, elnyomja a Helicobacter pylorit, jótékonyan hat a koleszterinszintre, gyulladáscsökkentő. A jótékony laktobacilusok segítenek az egészséges bélflóra kialakításában, ezáltal segítik az emésztést, a tápanyagok felszívódását és beépülését, valamint fokozzák az immuntevékenységet.

Ha van rá lehetőségünk a készítőtől vegyük frissen, mert a csomagolt és pasztőrözéssel tartósított már nem az igazi. Még jobb, ha készítünk magunknak.

A "gyógy feles"

A fermentált káposzta leve is fogyasztható, finom és nagyon egészséges. Akinek teljesen új élménynek számít az ilyen probiotikus készítmények fogyasztása, fokozatosan szoktassa hozzá a szervezetét.

Először csak 1 evőkanálnyival kezdje, majd növelje az adagot.

Jótékony hatású, ha később minden étkezés előtt fogyasztunk egy-egy kis pohárkányit, szükség esetén kicsit hígítva.

Savanyított káposzta

Alaposan tisztítsuk meg a zöldségeket és az üveg(ek)et. Szeleteljük, vagy gyaluljuk le a fejes káposztát, és lazán tegyük bele az üvegbe. Szórjunk bele 1-1 csipet fekete borsot, koriander magot és édesköményt. Felöltjük 2%-os sóoldattal (1 liter vízhez 1 evőkanál lehetőleg nem jódozott só), kupakkal lezárjuk az üveget és közvetlen napfénytől védett helyen, szobahőmérsékleten tartjuk.

Tegyünk alá egy edényt, mert fortyoghat, sziszeghet, és némi folyadékot ereszthet az érlelődés közben.

Ha szükségesnek látjuk, pótoljuk sóoldattal a fogyást, hogy a lé ismét befedje a darabokat. Kb. 1 hét múlva már fogyasztható, de lehet hosszabb ideig is fermentálni. Amint késznek nyilvánítjuk, tegyük hűtőszekrénybe, vagy a hűvös kamrába. Érdemes elkezdeni, mert karácsonyig még bőven elkészülhetünk vele.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Népszerű a török paprika

Törökország tavaly 35%-kal több paprikát szállított külföldre, annak ellenére, hogy 111 Európába érkező tételt kifogásoltak a határérték feletti rovarölőszer-maradvány miatt.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Versenyben a fás betegségekkel

Az utóbbi évtizedekben mind több korai tőkepusztulás következik be a szőlőkben. A fás betegségek ellen egyelőre nem tudunk növényvédő szerrel védekezni, de más segítséget adhatunk a tőkéknek. Erről szólt a Malagrow Kft. webináriuma, ahol egy új készítményt mutattak be, amely serkenti a szállítónyalábok fejlődését.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Az első karbonsemleges paradicsom

Az Azura francia-marokkói vegyesvállalat közzétette fenntartható fejlődésről szóló jelentését. Ebben nem más szerepel, mint hogy a csoport egyebek közt szén-dioxid-semleges paradicsommal lép a piacra. Azt tervezik, hogy a vállalás népszerűsítésére erős kommunikációs kampányt indítanak. Márciustól a kereskedelembe kerülő összes terméken feltüntetik az erre utaló logót.