Back to top

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

A veszettség az egyik legrégebben ismert és legveszélyesebb fertőző betegség, melyet a veszett állat, harapása útján, akár az embernek is átadhat, tehát az ellene való védekezés a humán megbetegedések megelőzését is szolgálja.

Romániában, az elmúlt években végzett rókaimmunizációs programnak köszönhetően, a veszettség egyre inkább visszaszorul, de az ország különböző részein szórványosan még előfordul.

2019-ben 4 alkalommal és 2020-ban ez idáig szintén 4 esetben állapították meg a betegséget.

A magyar határ mellett fekvő Szatmár megyében – a jelenlegi esetet megelőzően – utoljára 2019 februárjában találtak veszett állatot, akkor egy rókában mutatták ki a vírust.

Bár Magyarországon 2017 óta nem azonosítottak veszett állatot (akkor Borsod-Abaúj-Zemplén megyében bukkant fel a betegség), a mostani Szatmár megyei eset arra utal, hogy a kedvező járványügyi helyzet ellenére még mindig jelen van a régióban a veszettség. Tekintve, hogy a vírus Románián kívül Ukrajnában is előfordul, fennáll a betegség újbóli megjelenésének kockázata hazánkban is.

Behurcolása történhet természetes úton, a vadállomány mozgása, érintkezése révén vagy pedig emberi tevékenységgel, a betegséget hordozó kutyák és macskák illegális behozatalával.

Mindezek alapján a védekezést mind a háziállatokban, mind a rókaállományban folytatni kell itthon is!

Hazánkban évente kétszer, tavasszal és ősszel zajlik a rókaállomány veszettség elleni vakcinázása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szervezésében. A kezelt területet a hatóság a mindenkori járványügyi helyzet alapján jelöli ki. A román és az ukrán határ mentén is rendszeresen végzik a rókavakcinázást (erre idén ősszel is sor került),és folyamatosan vizsgálják a rókaállományt a veszettség esetleges előfordulásának mielőbbi felismerése érdekében.

A háziállatokat tekintve Magyarországon a kutyák veszettség elleni oltása évente kötelező, a macskák oltása ajánlott. A Nébih ezúton is felhívja a kutya- és macskatartók figyelmét a veszettség elleni védőoltás rendszeres beadatásának kiemelt fontosságára!

Szintén lényeges, hogy a kutyák és macskák Európai Unión belüli utaztatására, valamint harmadik országból történő behozatalára szigorú előírások vonatkoznak, a jogkövető magatartás e tekintetben is kiemelten fontos!

Kérik továbbá, hogy a rendellenesen viselkedő, emberre támadó vagy idegrendszeri tüneteket mutató vadállatokat haladéktalanul jelentsék az illetékes állategészségügyi hatóságnál, az elhullott rókákat pedig a Nébih zöldszámán (06/80/263-244)!

Figyelmükbe ajánlják a Nébih veszettséggel foglalkozó tematikus honlapját, ahol többek között a betegség tüneteiről, terjedésének módjáról és megelőzéséről olvashatnak.

Forrás: 
Nébih

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hívjuk segítségül a természetet: szűrjük a vizet fával!

Hogyan állítsunk elő baktériummentes ivóvizet? Egy kutatócsoport a legegyszerűbb módját találta meg: használjunk természetes fát vízszűrőként.

Agrár-külkereskedelmünk jelentős partnere Románia

Románia Magyarország második legfontosabb agrár-külkereskedelmi partnerországa, agrár- és környezetügyi partnereinkkel élénk és jó az együttműködés, ezért is fontos számunkra a jó kapcsolatok elmélyítése - fogalmazott a Román-Magyar Gazdasági Együttműködési Kormányközi Vegyes Bizottság budapesti plenáris ülésén Farkas Sándor.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

Az első Európai Gyapjú Nap

Az Európai Gyapjúkereskedelmi Alapítvány (EWE) április 9-én, pénteken tartotta meg az első Európai Gyapjú Napot, mely online keretek között zajlott.

Agrárcenzus 2020: a több mint 234 ezer gazdaság többsége növénytermesztő

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2020-ban teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre AGRÁRCENZUS 2020 elnevezéssel. Ilyen típusú, az ország valamennyi települését érintő adatgyűjtésre tízévente kerül sor. Az összeírás célja az volt, hogy felmérje a gazdaságok szerkezetét, információkat gyűjtsön a hazai mezőgazdaság aktuális helyzetéről.

Ivartalanítási program indult a kóbor ebek számának csökkentéséért

A kistelepülések kutyapopulációjának „mederben tartása” és a nem kívánt szaporulat megelőzése érdekében indított ivartalanítási programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A projekt összköltsége 50 millió forint, mely mintegy 1400 kutya ivartalanítását teszi lehetővé országszerte, fókuszában pedig a nőivarú egyedek állnak.

A méhész sem szakmunkás

Bizonyára sokan olvasták dr. Vicze Ernő 1983-ban, „A méhész is szakmunkás” címmel kiadott könyvét, mely a méhészek meglehetősen összetett és szerteágazó munkáját írja le. A könyv tartalmazza a méheknek azt a nélkülözhetetlen szerepét is, amivel hozzájárulnak a természet rendjének fennmaradásához. A könyv címe ihlette e cikk megírását, kissé más nézőpontból.

Melyik a legelbűvölőbb futómadár?

Hófehér vagy ezüstszürke tollazat, hosszú szempillák, kíváncsi tekintet és békés természet. Ez jellemzi az amerikai kontinens déli részéről származó futómadarat, a nandut, amelyet egyre többen tartanak idehaza díszállatként.

Gazdaság és szálláshely - gyerekkori álom szürke marhákkal

2020 óta kistermelő. Gyerekkori kedvenceivel, szürke marhákkal foglalkozik: tenyészti őket, turistáknak mutatja meg kedvenceit, a borjak húsát tőkehúsként értékesíti és távlati tervei között a hús további feldolgozása szerepel. Ő Kovács János Balázs, a zalalövői Gulya Vendégház tulajdonosa.

Tavaly több mint 10 százalékkal nőtt az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések összege

Az agrár- és vidékfejlesztési kifizetések összege 2017 óta dinamikusan emelkedik, 2020-ban 10,8 százalékkal 918,9 milliárd forintra nőtt egy év alatt.