Back to top

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

A Vörösné Baracsi Erzsébet belsőépítész által tervezett, sokféle rendeltetésű közjóléti építmények immár több mint két évtizede időtállóan gazdagítják a tágabb értelmű Dunakanyar erdős hegyvidékeit.

Hogyan befolyásolta építészi látásmódját a Soproni Egyetemen szerzett első mérnöki diploma, a faipari mérnöki oklevél?

Vörösné Baracsi Erzsébet az általa tervezett Wagner Károly-emlékoszlopnál az Ipoly Erdő Zrt. műszaki főmunkatársával, Mikle Tiborral és Oroszi Sándor főmuzeológussal
Vörösné Baracsi Erzsébet az általa tervezett Wagner Károly-emlékoszlopnál az Ipoly Erdő Zrt. műszaki főmunkatársával, Mikle Tiborral és Oroszi Sándor főmuzeológussal
– A látásmódomat inkább az emberek alakították, formálták az egyetemi évek alatt. Somfalvi György, Winkler Oszkár, Kubinszky Mihály, Józsa Béla, valamint az építészképzésben Reimholcz Péter és Jánossy György tanáraim igazi Tanítóim voltak.

Ezek a nagyszerű szakemberek valószínűleg már akkor láttak bennem valamit – nevezhetjük ezt akár tehetségnek –, és ezt minden eszközzel igyekeztek fejleszteni bennem, amiért ez úton is hálás vagyok.

A Sopronban kapott tudás kitágította a műszaki és alkotói lehetőségeimet, nagyobb szabadságot adott az elképzeléseimhez, megtanított arra, hogyan vessem azokat papírra, majd milyen szabályvonalak mentén valósítsam meg.

A soproni gyökereknek is köszönhető, hogy erős a kötődése az erdészekhez, és hogy számos erdei létesítményt álmodott meg a tervezőasztalon?

– Ha egy szóval kell válaszolnom, akkor igen, de rendhagyó módon. A visegrádi munkáim (Sirály Étterem, Reneszánsz Étterem) után felkértek egy vadászház tervezésére, a nálam egy generációval idősebb nemzedék tagjai. Meggyőződésem, hogy a kölcsönös bizalmat a közös Alma Mater teremtette.

A munkák során szembesültem vele, hogy az erdészeti szakma első vonalában a saját korosztályommal találkozom.

Az első munka végeredménye aztán hozta a többi lehetőséget, így mindig volt közös projekt, amin együtt dolgozhattunk.

Láthatóan keresi az építményeknek keretet adó tájjal a kapcsolatot, akár formai, akár kivitelezési megoldásokra gondolok. Igaz ez az anyagválasztásra, anyaghasználatra is?

– Minden megoldásban benne rejlik a forma és tartalom harmóniája – és itt a szellemi tartalom épp oly döntő, mint a fizikailag meghatározható –, ez kínálja az anyagban és szerkezetben rejlő megoldásokat.

Mivel a szellemi tartalom kiterjed a táj–ember–ökológia összefüggéseire, a végeredmény akkor is illeszkedik a környezetébe, ha az első látásra akár meghökkentően is hat.

Remek példa erre a Béri Kőtár, ahol nyersbetont használtunk az erdő közepén. Mégis, teljesen organikus, tájba illő, és harmonikus érzést adó lett az építmény, holott az anyaghasználat kellőképpen tájidegen.

Milyen eltérés van az egyéb tervezői feladatokhoz képest, ha az építész erdőben, fák között, a természetbe közvetlenül beágyazódó építményt alkot?

– Az erdő vagy az érintetlen természeti környezet számomra igen magas mércét állít. A teremtett világ tisztaságát érinteni, abba belenyúlni nagy felelősség. Amit hozzá teszünk, azaz épphogy kiszakítunk belőle, és valami mással egészítjük ki, az egy mesterséges, ember alkotta mű.

A természet sajátossága, hogy a legnagyobb természetességgel, de mindig a harmónia megtartására, vagy éppen annak újra felállítására törekszik.

Ezért egy mesterséges alkotást, legyen az emberi szemnek bármilyen gyönyörködtető, csak akkor fogad be a természet, ha az megfelelő minőségű, és mindig az adott korra jellemző, mind szellemi, mind formai, mind anyaghasználati értelemben.

Ha néhány szóban össze kellene foglalnia a sok évnyi tervezői, alkotói munka ars poeticáját, hogy fogalmazná meg?

– Inkább a saját alkotói ideámnak nevezném, amit rettentő nehéz megfogalmazni, annyira azonos az ember lényével. Hűséggel sáfárkodni a tehetségünkkel, amit kaptunk, felismerni és elfogadni, hogy nem véletlen teremtettünk oda, ahol vagyunk, kizárni az egot az alkotómunkából. Egy alkotás sose legyen öncélú, mert bár a múltból merítünk gyökereket, mindig alázattal a jövőnek építünk. Ez az idősík a munkánk, a munkám valódi mércéje.

Nagy László

Ipoly Erdő Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Adományként végzik a kétes eredetű bútorok

A nemzetközi IKEA csoport belső vizsgálata szerint egyik kínai beszállítójuktól hamis tanúsítvánnyal rendelkező, tisztázatlan, vélhetően orosz eredetű fa bútorok kerültek az áruházakba több tagállamban, köztük Magyarországon is.

Zöldfelületek - Van hová fejlődni

Országosan kevés a zöldfelületekre vonatkozó statisztika, pedig számos uniós irányelv és stratégia kapcsolódik ezekhez az információkhoz. Ezért egy kutatás keretén belül szakemberek igyekeztek összegyűjteni azokat az adatokat, amelyekből kiderül, mennyire zöld az ország.

A mesebeli Görbe Erdő valóságos problémája

Amikor a Görbe Erdő területére érünk, olyan, mintha egy titokzatos mesefilm díszletei között találnánk magunkat. Mindez pedig egy valóságos erdőrész a lengyelországi Szczecin közelében, ahol a fák úgy növekedtek, hogy a törzsek különös módon hajlottak meg.

Javában zajlik az őszi faültetési program a településeken

Országban minden településnek lehetősége van saját erdő létrehozására is, a támogatások kihasználhatósága érdekében a pályázat beadási határideje kitolódott 2022. december 31-ig - hívta fel a figyelmet az Agrárminisztérium erdőkért felelős helyettes államtitkára pénteken Dunabogdányban, a Településfásítási Program faültetésén.

Német védelem a fatolvajok ellen

A jeladókat és a telematikai eszközöket is bevetik a Németországban a fatolvajok ellen.

A Zagyvától Kékesig

Ha felelevenítjük egykori osztálykirándulásainkat, a legtöbbünknek a Kékestetőről is vannak emlékeink. Az ország legmagasabb pontjának felkeresése minden gyereknek hatalmas kaland, akik később családjukkal, majd unokáikkal visszatérve együtt idézik fel fiatalkori élményeiket.

Fürjeket és szalonkát is próbáltak Olaszországba csempészni

Nemzetközi hatósági akció keretében több tucat vadmadár, köztük védett fajok csempészett tetemét foglalták le Szlovéniában - közölte szerdán a szlovén pénzügyőrség. A védett állatokat Horvátországból próbálták meg Olaszországba szállítani a tettesek.

Erdősítéssel kompenzálják a fenntarthatósági expó karbonlábnyomát

A Planet Budapest 2021 Fenntarthatósági Expó és Világtalálkozó megfelel majd a Zöld rendezvény minősítési feltételrendszernek; az ötletgazdák, a KÖVET Egyesület és a Kék Bolygó Alapítvány a rendezvény karbon és ökológiai lábnyomát is kiszámolja, az ellentételezéshez szükséges erdősítési szükségletre pedig javaslatot tesz - közölte a két nonprofit szervezet az MTI-vel szerdán.

Nincs megoldás az aranysakál ellen

Az aranysakál bizonyítottan őshonos ragadozó fajunk, mert már a jégkorszak előtti időszakból, a Villányi-hegységből származnak olyan leletek, melyek szerint élt Magyarországon egy állat, amit később sakálnak (Thus aureusnak) neveztek. A sakál a középkortól tagja a hazai faunának, mely kis számban, de állandóan jelen lehetett a Kárpát-medencében.

Növeljük a zöldfelületet

A globális fölmelegedés összetett folyamat, nem lehet leegyszerűsíteni, azonban ok-okozati összefüggések következtében képes módosítani a növényi életjelenségeket. A természeti törvények értelmében általános jellegű, de különbözőképpen hat a mezőgazdasági, kertészeti és erdészeti növényekre, közvetlen a hatása az időjárásra, a növények stresszállapotára, valamint az emberek, állatok környezetére.