Back to top

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

A holland munkáltatói szervezet (VNO-NCW) szóvivője, Winand Quaedvlieg azonban sürgeti a holland virágtermelőket és -kereskedőket a felkészülésre. Nincs ugyanis újabb átmeneti időszak, vészesen közeleg 2021 első napja, ami megállapodással vagy megállapodás nélkül egyaránt komoly változásokat hoz.

A kilépéséről rendelkező megállapodással összhangban az Egyesült Királyság hivatalosan harmadik országnak számít az Európai Unió szemszögéből, már nem vesz részt a döntéshozatalban. Az átmeneti időszakban azonban a polgárok, a fogyasztók, a vállalkozások, a befektetők, a diákok és a kutatók szempontjából minden maradt a régiben, az európai uniós jog továbbra is alkalmazandó az Egyesült Királyságban, a vám- és adóügyi szabályok sem változtak.

Ugyanakkor – még abban az esetben is, ha 2020 végéig az Európai Unió és az Egyesült Királyság a politikai nyilatkozatban elfogadott valamennyi területen rendkívül szoros és széles körű partnerséget alakít ki –, 2021. január 1-jétől az Egyesült Királyság kilépése jelentős változásokat hoz majd a hatóságok, a vállalkozások és a polgárok életébe.

Ezek a változások elkerülhetetlenek, és az érintettek részéről előzetes felkészülést igényelnek.

Sürgető feladatok

Október 29-én a hollandiai World Horti Center és a Rabobank közösen szervezett webináriumán főként azokról a teendőkről szóltak, amelyek segítik a vállalkozások felkészülését az átmeneti időszak utáni időkre. Az online rendezvény elsősorban a holland közönséget célozta meg, mintegy 400 szakember képviselte a kertészeti ágazatáról híres országot. Winand Quaedvliegen kívül Stefan Koopman, a Rabobank közgazdásza, Eline van den Berg, a Royal FloraHolland képviselője és Suse van Kleef moderátor vezették a beszélgetéseket.

Quaedvlieg emlékeztette a hallgatóságot, hogy 47 év után ért véget az Egyesült Királyság uniós tagsága. A szakember aggasztónak tartja, hogy a túl lassú tárgyalási folyamatok mellett nagyon kevés pontos információjuk van a brüsszeli irodák színfalai mögött született megállapodásokról.

Szerinte a holland kertészeti ágazat összes szereplőjének a legrosszabb forgatókönyvre, azaz a megállapodás nélküli brexitre kell felkészülnie.

A szakember figyelmeztetett: 2021. január 1-jén az Egyesült Királyság az EU számára harmadik országgá válik, akárcsak Nigéria, Indonézia vagy az Egyesült Államok. A brexit nem kevesebb, mint 34 vámtételt fog visszahozni. Megállapodás nélküli brexit esetén ráadásul a forgalmazott árut vám is terheli majd, ami akár 40%-ot is jelenthet egyes húsfajtákra, 8%-ot a friss termékekre, így a friss vágott virágra is (a szobanövényekre várhatóan nulla százalék vonatkozik). Tehát teljesen új folyamatokkal és
dokumentumokkal találhatják szembe magukat azok, akik korábban nem szállítottak harmadik országba, csak az EU-n belül kereskedtek.

Súlyosbítja a Covid

Stefan Koopman brit közgazdász ismertette a Rabobank legújabb makrogazdasági elemzését, amely a Covid gazdasági hatását tanulmányozta.

Előrejelzése szerint a globális GDP 4,1%-kal csökken 2020-ban, az Egyesült Királyság gazdasága szenvedi el az egyik legsúlyosabb visszaesést (-13,3%).

Koopman szerint a korábbi kutatási eredményekkel ellentétben nincs kellő bizonyíték arra, hogy a brexit újabb gazdasági válságot okoz. Mindemellett az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból jelentősen visszaveti az ország felépülését a járvány hatásaiból. Előrejelzésük szerint normál brexit esetén a gazdaság öt éven belül visszaállhat a Covid előtti szintre, a megállapodás nélküli forgatókönyv azonban sokkal komorabbnak tűnik, mivel ez esetben akár tíz évbe is telhet, mire a gazdaság eléri a járvány előtti szintet.

Koopman összefoglalta a brexit átfogó hatását a kertészeti ágazatra.

Várható, hogy az importált áruk többségét vám terheli, de egyéb akadályok, például az adminisztrációs terhek és kezdeti bizonytalanságok is nehezíteni fogják a kereskedelmet.

Ezzel párhuzamosan az Egyesült Királyság gazdaságának gyengülése következtében az első jóslatok szerint 9%-ra emelkedik a munkanélküliség a jelenlegi 4%-ról, ami kiszámíthatatlanná és sérülékennyé teszi a keresletet. A Rabobank szerint a zöldségek és gyümölcsök – melyek alapvető fogyasztási cikkek – esetében a hatás elenyésző lesz, azonban a dísznövények jövőbeni forgalma mérséklődni fog.

Nyolcszázalékos vám

Eline van den Berg, a Royal FloraHolland képviselője a legnagyobb hatással a 8%-os importvámmal sújtott friss vágott virágok esetében (amely az Egyesült Királyságba irányuló teljes holland export 73%-át teszi ki) számol. A Kenyából és Dél-Amerikából érkező virágok valószínűleg vámmentesek maradnak.

Előzetes kalkulációk szerint az EU-ból az Egyesült Királyságba szállított áruk vámköltsége szállítmányonként 78,20 és 126,70 euró között lesz.

Mivel az Egyesült Királyság határán mindeddig nem volt szükség az EU-ból behozott áruk ellenőrzésére, minden kikötőnek csak akkora a vámkapacitása, ami elegendő a nem EU-s áruk feldolgozásához. Ha az ország megállapodás nélkül hagyja el az EU-t, az Egyesült Királyság Közúti Fuvarozási Szövetsége (RHA) arra számít, hogy az áruszállítás ideje jelentősen megnő a vámhatósági eljárások miatt. A Royal FloraHolland szerint a szállítmányok érkezése akár több mint 24 órával is csúszhat.

Az importált és exportált növényekre vonatkozó új szabályok három szakaszban lépnek életbe.Az EU-ból származó növények és növényi termékek közül 2021. január 1-jétől a bejelentésköteles növényeknek növényegészségügyi bizonyítvánnyal és előzetes bejelentéssel kell rendelkezniük, amelyet az importőr kérvényez az Egyesült Királyságban.

Április 1-jétől már a kereskedőknek kell a megfelelő informatikai rendszert használniuk ahhoz, hogy értesítsék az Állat-és Növény­egészségügyi Hivatalt arról, hogy beje­lentésköteles növényeket importálnak.

2021. július 1-jétől a beje­len­tés­köteles növények további okmányellenőrzéseken és fizikai ellenőrzéseken esnek át. Van den Berg úgy véli, a nö­vény­egészs­égügyi ellenőrzések költsége szállítmányonként 190 euró lesz.

A FloraHolland szakembere úgy fogalmazott, hogy a brexitnek komoly pénzügyi hatása lesz az Egyesült Királyságra. Figyelembe véve a különböző területek összes költségét, arra a következtetésre jutott, hogy az új rendszer nagy költségeket ró az Egyesült Királyságba irányuló virág- és növénykereskedelemre.

A brit kereskedőknek számolniuk kell azzal, hogy valószínűleg észrevehetően csökkenni fog a kereslet a fontosabb virágaik – pl. krizantém, liliom, gerbera – iránt, ugyanakkor a nagykereskedőknek magasabb működési költségekkel és alacsonyabb vásárlói igénnyel kell tervezniük.

A Royal FloraHollandot a brexit közvetlenül is érinti majd, hiszen a második legnagyobb exportpiacának árbevétele 2019-ben elérte a 855 millió eurót.

Elképzelhető, hogy a brexit kedvezni fog az afrikai és dél-amerikai vámmentes virágok kereskedelmének, amelyek megkerülik a holland virágárveréseket.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/ec.europa.eu/floraculture.eu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őszi Füvészkert-ajánló

Ezen a hétvégén sivatagi növényes tematikus szakvezetést tartanak a budapesti Füvészkertben, de már meghirdették a nagyon viccesnek ígérkező, október végi Halloween-programot is. Ezenkívül ősszel is várja a 3-10 éveseket a Szamóca Kiskertész Tanoda.

Évszázados hagyománya van az ipari baromfifeldolgozásnak

Száz éve kezdődött a városban az iparszerű baromfifeldolgozás. A kerek évforduló kapcsán az elmúlt évtizedekre, a ma már a Hungerit Zrt. által működtetett üzem sikereire és eredményeire tekintettek vissza. A cég jövője kapcsán Volosinovszki János, a Hungerit Zrt. vezérigazgatója kiemelte, a következő évek korszakalkotóak lesznek a vállalkozás életében.

Üvegházak új napelem rendszerei

A napelemek üvegházakban csak korlátozottan használhatóak. Az üvegházaknak maximalizálniuk kell a besütő nap mennyiségét, a hagyományos napelemek nem praktikusak. Megoldásként az Európai Innovációs Tanács (EIC) által támogatott PanePowerSW projekt keretében kifejlesztették az úgynevezett szoláris üveget.

Arborétum az egykori kukoricaföld helyén

Immár 35 éve annak, hogy a Kecskeméti Arborétum telepítési munkái elkezdődtek Bács-Kiskun megye székhelyének északnyugati peremén. Megálmodója, dr. Gőbölös Antal Bedő-díjas erdőmérnök a mai napig őrző szemeivel figyeli az arborétum életét. A KEFAG Kiskunsági Erdészeti és Faipari Zrt. által létrehozott és fenntartott 62 hektáros növénygyűjtemény mintegy 900 fa- és cserjefajból áll, megismerésüket számtalan információs tábla segíti.

Mi van a lepényfa levelén?

A lepényfa Észak-Amerikából származik, krisztustövis néven is ismert (az alapfajon nagy tövisek vannak), jól alkalmazkodó, nagy tűrőképességű díszfa, amely ideális választás városi környezetbe, utcai ültetésre, de az újabb változatai nagyobb kertek látványos szoliternövényei is lehetnek. Az egyik ismert kártevője mostanában egyre nagyobb károkat okoz.

Gyümölcsfák felkészülése a télre és a jövő évi terméshozásra

Nyár közepétől kezdenek a fák felkészülni a télre, a gyümölcséréssel és a rügydifferenciálódással párhuzamosan raktározzák el a tápanyagokat. A gyümölcs erős versenytárs ebben a folyamatban, ezért lényeges, hogy megmaradjon a kellő gyümölcs–lomb arány. A levelek által termelt szerves anyagok szolgálnak a gyümölcsök kinevelésére, kerülnek a raktárakba, valamint azok segítenek a stresszhatások leküzdésében is.

Virtuális üzleti találkozók az Interpoma kiállításon

Ismét meglesz a lehetőség arra, hogy aki nem tud személyesen eljutni Bolzanóba az Interpoma kiállításra, virtuális üzleti megbeszéléseket folytasson a kiállítókkal a 2020-ban debütált Interpoma Business Match keretében.

Új ehető bevonat

Az indiai Guwahatiban található technológiai intézet kutatócsoportja olyan ehető anyagot fejlesztett ki, amely jelentősen növeli a gyümölcsök és zöldségek eltarthatóságát. Az anyagot burgonyán, paradicsomon, paprikán, szamócán, mandarinon, almán, ananászon és kivin tesztelték.

Hogyan tovább sertéstenyésztés?

Az elmúlt 7-8 hónapban sok szó esett a sertéságazat problémáiról. A tűzoltásra szánt intézkedések azonban nem tudták eloltani a tüzet. Ennek egyik oka a külső körülmények évtizedek óta nem látott kedvezőtlen együttállása, a másik pedig a strukturális változások bekövetkeztének hiánya.

Összeomlás fenyegeti az olasz gyümölcstermesztést

A megháromszorozódott termelési költségek, a szélsőséges időjárás és az energiaválság szinte lehetetlenné teszi a további gyümölcstermesztést, állítja Michele Ponso, az olasz Confagricoltura mezőgazdasági egyesület országos gyümölcsszövetségének elnöke.