Back to top

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Az online eseményen Farkas Sándor a Keretegyezmény elnökségét jelképesen átadta a Lengyelországot képviselő környezetvédelmi miniszterhelyettesnek.

Farkas Sándor megköszönte a keményen dolgozó gazdálkodóknak és családi gazdaságoknak, hogy egy világjárvány idején is zavartalan az élelmiszerellátás. A Keretegyezmény magyar elnökségének eredményeiről szólva kiemelte a klímaváltozással kapcsolatos tevékenység magasabb szintre emelését, a fenntarthatósági oktatást és szemléletformálást, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmét, valamint a környezetbiztonsági mechanizmusok továbbfejlesztését. Mint fogalmazott,

mezőgazdászként külön örömére szolgál, hogy a magyar elnökség a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó jegyzőkönyv elfogadásával valamint a keretegyezmény a klímavédelmi kiegészítéssel indulhatott.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az európai együttműködés nem elvont fogalom, nem távoli intézmények ügye - Európa mi is vagyunk, közép-európaiak, akiket ezer szállal köt össze közös múltunk, jelenünk és remélem, hogy a jövőnk is. A rendszerváltás eufóriájában, harminc esztendővel ezelőtt kicsit elfeledkeztünk egymásról, holott a jó szomszédság elengedhetetlen a nyugodt, békés fejlődéshez.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója felszólalásában fontosnak nevezte a Kárpátok Keretegyezmény szerepét a klímaváltozás okozta pusztító árvizek és az illegális fakivágások elleni küzdelemben, valamint a Kárpátok és környéke ökoszisztémájának megőrzésében. Mint mondta, a résztvevő államoknak érdemes összehangolniuk munkájukat a természetvédelmi jogszabályalkotás, a szakpolitika és képzés terén.

Az elnökséget átvevő Adam Guibourgé-Czetwertyński lengyel környezetvédelmi miniszterhelyettes megköszönte a magyar elnökség sikeres és színvonalas munkáját, és úgy fogalmazott, hogy

a magyar eredményekre építve képzeli el a folytatást a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a természet egyensúlyának védelme során.

Hozzátette: fontos az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. Hazánk 2017-ben vette át a Keretegyezmény elnökségi feladatait és most Lengyelországnak adta át az elnökségi stafétabotot. A Kárpátok térségének hét államát (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörítő nemzetközi egyezmény szerepe meghatározó a térség államaiban a környezeti, természeti kihívások együttes kezelésében, a fenntartható fejlődési célok támogatásában. A szakértők együttműködése a Keretegyezmény kiegészítő protokolljaival együtt egyebek mellett kiterjed a biológiai sokféleség, a fenntartható erőgazdálkodás, a turizmus, a közlekedés, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint az örökségvédelem és a klímaváltozás területeire is. Az egyezmény – az olyan makro-regionális kezdeményezésekkel együtt, mint a Duna Stratégia vagy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – összhangban áll a magyar ökológiai célokkal is.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

A tojás továbbra is alapélelmiszer

A hazai tojástermelés jelen állásának átláthatóságáért a hazai tojásfogyasztásról, a tojás származási hely feltüntetéséről, a ketreces és a szabadtartás arányairól, a tojásárakról, a madárinfluenza-járvány tojástermelésre gyakorolt hatásairól, valamint a pandémia idején zajló export-importról kérdeztük Molnár Görgyit, a Baromfi Termék Tanács mezőgazdasági titkárát.

Folyamatos és biztonságos a hazai élelmiszer-ellátás

A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte Nagy István agrárminiszter.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Esővízhasznosítási tippek

Az emberi tékozlás és nemtörődömség eredménye, hogy a világ természetes vizeink jelentős része erősen szennyezett. A klímaváltozás hatására a világon 30 százalékkal gyakoribbak a felhőszakadások, ugyanakkor a metropoliszok 70 százaléka küzd rendszeresen visszatérő aszályokkal. Március 6-a a Nemzetközi Energiatakarékossági Világnapja. Erre tekintettel ezúttal az esővíz hasznosításáról írunk.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Enni a jövőben is kell

A világ népesedésének folyamatos növekedése próbatétel elé állítja a mezőgazdaságot. A legfontosabb célok az elérhető, elegendő és jó minőségű élelmiszerek fenntartható előállítása, valamint a termelékenység növekedése.

A magyar gazdákat támadja az Európai Zöld Párt

Újabb támadást intézett a magyar gazdák ellen az Európai Zöld Párt a közép-kelet-európai országok mezőgazdasági rendszerét bíráló 82 oldalas jelentésével – közölte Nagy István agrárminiszter.

Gyümölcs ágazat: a termesztők többsége fejlesztést tervez

Tavaly év végén intézett körkérdést gyümölcstermesztő tagjaihoz a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) arról, hogy mennyire kívánják fejleszteni a gazdálkodásukat, terveznek-e ültetvénytelepítést vagy -korszerűsítést. A kérdőívre 580-an válaszoltak, ami jóval nagyobb érdeklődést mutatott, mint amire a szervezet számított.

Az érkező hűvös időjárása gátolja a növények túl korai fejlődésnek indulását

Csaknem két hete nem esett számottevő csapadék hazánkban, így keleten is sokat javult a belvízhelyzet, bár még mindig vannak olyan táblák, ahol áll a víz. A múlt heti 20 fokos meleg napok a déli országrészben megindították a korán virágzó gyümölcsfák rügyeit, így az e heti mínuszok már fagykárt is okozhattak.