Back to top

A Kárpátok összekötik a térség népeit

A Kárpátok vonulata fizikailag és lelkileg is összeköt bennünket – hangsúlyozta Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Kárpátok védelméről és fenntartható fejlesztéséről szóló Keretegyezmény 6. konferenciáján.

Az online eseményen Farkas Sándor a Keretegyezmény elnökségét jelképesen átadta a Lengyelországot képviselő környezetvédelmi miniszterhelyettesnek.

Farkas Sándor megköszönte a keményen dolgozó gazdálkodóknak és családi gazdaságoknak, hogy egy világjárvány idején is zavartalan az élelmiszerellátás. A Keretegyezmény magyar elnökségének eredményeiről szólva kiemelte a klímaváltozással kapcsolatos tevékenység magasabb szintre emelését, a fenntarthatósági oktatást és szemléletformálást, továbbá a kulturális és természeti örökség védelmét, valamint a környezetbiztonsági mechanizmusok továbbfejlesztését. Mint fogalmazott,

mezőgazdászként külön örömére szolgál, hogy a magyar elnökség a fenntartható mezőgazdasággal és vidékfejlesztéssel foglalkozó jegyzőkönyv elfogadásával valamint a keretegyezmény a klímavédelmi kiegészítéssel indulhatott.

A miniszterhelyettes hangsúlyozta: az európai együttműködés nem elvont fogalom, nem távoli intézmények ügye - Európa mi is vagyunk, közép-európaiak, akiket ezer szállal köt össze közös múltunk, jelenünk és remélem, hogy a jövőnk is. A rendszerváltás eufóriájában, harminc esztendővel ezelőtt kicsit elfeledkeztünk egymásról, holott a jó szomszédság elengedhetetlen a nyugodt, békés fejlődéshez.

Inger Andersen, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főigazgatója felszólalásában fontosnak nevezte a Kárpátok Keretegyezmény szerepét a klímaváltozás okozta pusztító árvizek és az illegális fakivágások elleni küzdelemben, valamint a Kárpátok és környéke ökoszisztémájának megőrzésében. Mint mondta, a résztvevő államoknak érdemes összehangolniuk munkájukat a természetvédelmi jogszabályalkotás, a szakpolitika és képzés terén.

Az elnökséget átvevő Adam Guibourgé-Czetwertyński lengyel környezetvédelmi miniszterhelyettes megköszönte a magyar elnökség sikeres és színvonalas munkáját, és úgy fogalmazott, hogy

a magyar eredményekre építve képzeli el a folytatást a fenntarthatóság, a biodiverzitás és a természet egyensúlyának védelme során.

Hozzátette: fontos az Európai Unió csatlakozása is az Egyezményhez. Hazánk 2017-ben vette át a Keretegyezmény elnökségi feladatait és most Lengyelországnak adta át az elnökségi stafétabotot. A Kárpátok térségének hét államát (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Ukrajna) tömörítő nemzetközi egyezmény szerepe meghatározó a térség államaiban a környezeti, természeti kihívások együttes kezelésében, a fenntartható fejlődési célok támogatásában. A szakértők együttműködése a Keretegyezmény kiegészítő protokolljaival együtt egyebek mellett kiterjed a biológiai sokféleség, a fenntartható erőgazdálkodás, a turizmus, a közlekedés, a mezőgazdaság és vidékfejlesztés, valamint az örökségvédelem és a klímaváltozás területeire is. Az egyezmény – az olyan makro-regionális kezdeményezésekkel együtt, mint a Duna Stratégia vagy a Nemzetközi Duna-védelmi Bizottság – összhangban áll a magyar ökológiai célokkal is.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: elrugaszkodást az agrárpiacon!

Egyik napról a másikra ránk törő időjárási szélsőségek, növekvő termelési költségek, csökkenő felvásárlási árak, és mindezekhez még a koronavírus-járvány. Pedig eddig is sok egyéb teher nehezedett a szlovákiai agrártermelők vállára. Vajon mennyire jók az idei kilátásaik? Mi az esélye a szlovákiai agrárpiac elrugaszkodásának?

Balástyán indult a tavaszi faültetési szezon

Környezetünk védelme, fejlesztése mindannyiunk kötelessége, amiért tennünk kell. Az Agrárminisztérium a tavaly meghirdetett településfásítási programmal is hozzájárul ahhoz, hogy kisebb-nagyobb falvak, városok az eddiginél kellemesebb élőhelyet biztosítsanak az ott lakóknak - fogalmazott az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Csongrád-Csanád megyei Balástyán.

Az osztatlan közös tulajdon megszüntetéséről – 1. rész

Nem kevesebb, mint három évtizede küzd a magyar mezőgazdaság az osztatlan közös tulajdon problémakörével. De miért is tekintünk problémaként az osztatlan közös tulajdonra? Az nem igényel különösebb magyarázatot, hogy egy többször tíz, akár több száz tulajdonos birtokában lévő ingatlan esetében aligha érvényesülhet a tulajdonosi szemlélet.

Székelyföld jövője a biogazdálkodás

Az életünket felforgató világjárvány – a negatív hatások ellenére – bebizonyította, hogy a gazdaság egyik biztos alappillére a mezőgazdálkodás. Fontos tapasztalat ugyanakkor, hogy egyre nagyobb teret nyer az egészséges életmóddal és táplálkozással kapcsolatos szemlélet is.

Hasznos kölcsönhatások a talajban

A talaj összetett élő rendszer, amelyben fontosak a fizikai összetevők és kémiai folyamatok, termékenysége viszont a benne zajló biológiai folyamatoktól függ. Sajátos élővilágát baktériumok, algák, gombák és különböző állatok alkotják az egysejtűektől a gerincesekig, de ide soroljuk magukat a gyökereket is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Úttörő, innovatív kiállítás: már látogatható a 39. AGROmashEXPO, ezúttal virtuálisan

Mától látogatható a 39. AGROmashEXPO Nemzetközi Mezőgazdasági és Mezőgép Kiállítás, amely a szervezők ígérete szerint a korábbi évek rendezvényeihez hasonlóan rengeteg hasznos információt, agrárgépipari aktualitást kínál a látogatóknak. Az esemény regisztrációt követően ingyenesen látogatható, a programjai pedig élőben követhetők, sőt, vissza is nézhetők.

Éghajlatváltozás miatti módszerváltás a metszésben

Sicz György nyugdíjas békéscsabai kertészmérnök a gyümölcsfái metszését két részben ütemezi be, mivel a most látható jó virágrügy berakódást egy késői fagy megritkíthatja. A klímaváltozás miatt érzékelhető időjárási anomáliák, a rövid időn belül bekövetkező nagy hőmérsékleti különbségek miatt erre számítani kell…

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Jelentősen bővül az ökológiai gazdálkodás területe Magyarországon

Világviszonylatban is jelentősnek számít az ökológiai gazdálkodásba vont terület nagyságának bővülése Magyarországon - közölte az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) hétfőn az MTI-vel.