Back to top

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A sokak által kerti cserjeként, sövénynövényként vagy dekoratív karácsonyi díszként ismert közönséges magyalt (Ilex aquifolium), az Európában őshonos fát választották Németországban 2021 Év fájának.

Silvius Wodarz Alapítvány azt is bejelentette, hogy 2021-ben a növény népszerűsítését, az első ízben megválasztott "Fák királya" fogja végezni. A megtisztelő posztot egy tájépítésznek tanuló diák, Nikolaus Fröhlich fogja betölteni, aki utazó nagykövetként viszi hírét a védett fafaj különleges értékeinek.

Fotó: www.pixabay.com
A magyal általában cserjeként ismert a legtöbb országban, kevesen tudják hogy akár hat-nyolc méter magasra is képes megnőni, igaz növekedése kifejezetten lassú. Németország legnagyobb példánya az alsó-rajnai Emmerichben található. A fa matuzsálem életkorát 260 évre becsülik, törzsének kerülete két méter, magassága tizenkét méter.

A közönséges magyal (Ilex aquifolium) otthon érzi magát Nyugat-Európa nedves atlanti régióijában is, kedveli az enyhe telet és a viszonylag bőséges nyári csapadékot. 

Stefan Meiet, az alapítvány elnöke szerint a magyal az élő fajok védelmének kiváló példája. A védelemnek köszönhetően Németországban jelentősen javult a magyal populáció helyzete az elmúlt száz évben. Bajorországban a magyal szerepel a veszélyeztetett növényfajok vörös listáján. Természetesen előforduló populációi csak egy keskeny sávban találhatók az Alpok északi szélén, de az egyre enyhébb telek miatt várható a terjeszkedése.

Mivel a természetvédelmi törvény értelmében különösen védett fajnak számít az erdészeti munkák során kímélik az állományokat és kifejezetten próbálják a természetes megújulást elősegíteni. 

Ilex népszerűsége dísznövényként az utóbbi években folyamatosan nőtt, egyre inkább a puszpáng alternatívájaként kezelik, mivel a növény nem érzékeny a puszpángmolyra.

Fotó: www.pixabay.com

A növény német elnevezése (Stechpalme) tövisszerüen szúrós leveleire utal, a névben szereplő pálma szó feltehetően keresztény hagyományokra vezethető vissza. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az örökzöld növényeket Virágvasárnapon "pálmaként” szentelik. A keresztény világ nagy részén fűzfa, puszpáng és magyalágakat használtak erre, valódi pálmafák hiányában. Örökzöld növényként a magyal az örök élet megtestesítője.

Különleges jelentéssel bírt már az ókorban is, az ókori rómaiak szerint az erdő istenének, Silvanusnak volt a szent fája, a walesiek számára pedig a gonosz lelkektől való védelmező erőt jelképezi.

Az angol nyelvterületeken Krisztus töviskoszorújának jelképe a magyal. A szúrós levelei a töviseket, mérgező piros bogyói pedig Krisztus lehulló vércseppjeit szimbolizálják. Először az angolszász országokban kezdték a karácsony jelképeként mára az egész világon szívesen használják az ünnepi dekorációkhoz.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Az év fája a süvöltény

Az Országos Erdészeti Egyesület legutóbbi online szavazásán a lehetséges három faj közül a voksok mintegy felét a lisztes berkenye (régies nevén süvöltény) kapta, így lett az Év fája 2021-ben a kecskefűz és a fehér nyár előtt. A lisztes berkenye fajcsoport (Sorbus aria agg.) számos, egymástól nehezen megkülönböztethető kis fajt takar, melyek középhegységeink sziklás talajú erdeiben fordulnak elő.

Kalandozás a Nyírség szívében

A Baktai erdőtömböt alagútként fúrja át a 41-es főút, ez Északkelet-Magyarország egyik legszebb autós útszakasza. Két oldalán pihenést szolgáló, az alföldi fekvés ellenére hegyvidéki hangulatú parkerdők helyezkednek el. Ezek a területek a NYÍRERDŐ Zrt. Baktalórántházi Erdészete kezelésében vannak.

Az Európa-bajnokságra készülő négyesfogathajtók Bugacon versenyeztek

Hét nemzet közel 50 fogathajtója versenyzett június 17. és 20. között Bugacon. Indultak a szeptemberi budapesti Európa-bajnokságra készülő négyes- és a hollandiai világbajnokságra készülő kettesfogathajtók is. A négyesfogathajtóknál összetettben a győztes a magyar Dobrovitz József lett, a díjhajtást és a maratonhajtást is megnyerve. A kettesfogathajtóknál összetettben Farkas József nyert.

Gombával a rák ellen

Egy új tanulmány szerint napi 18 gramm gomba elfogyasztása csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát. Akik naponta megesznek két közepes méretű gombát, 45%-kal kisebb eséllyel lesznek rákos betegek, mint a gombát nem fogyasztók. Ez a Pennsylvaniai Egyetemen készült kutatás következtetése, amelyet az Advances in Nut­rition című cikkben publikáltak.

Mindig zsenge a karalábé

Annak idején édesapámnak megengedték, hogy ne egye meg a karalábélevest, és gyerekkoromban én sem szerettem ezt a zöldséget. Azóta sok új fajta született, amelyek zsengék maradnak és kellemes ropogós állagúak, jóízűek, nyersen is jól fogyaszthatók. Érdemes a házikertben is termeszteni, május elejétől palántázható.

Szepsy István: a tokaji bor megújítója

A Magyar Bor Akadémiai tagság javaslatára, az „Életműdíj Bizottság”, 2020-ban az elmúlt több, mint fél évszázados borvidéki és saját pincészeti, Tokaj felemelkedéséért végzett munkájáért, a Magyar Bor Akadémia életműdíját Szepsy Istvánnak adományozta.

A biogazdálkodás képes lehet ellátni Európát 2050-re

Meg lehetne valósítani Európában egy biogazdálkodáson alapuló, fenntartható, biodiverzitás-barát agro-élelmiszerrendszert, amely lehetővé teszi a mezőgazdaság és a környezet kiegyensúlyozott együttélését a francia Nemzeti Kutatási Központ (CNRS) tudósai szerint.