Back to top

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A sokak által kerti cserjeként, sövénynövényként vagy dekoratív karácsonyi díszként ismert közönséges magyalt (Ilex aquifolium), az Európában őshonos fát választották Németországban 2021 Év fájának.

Silvius Wodarz Alapítvány azt is bejelentette, hogy 2021-ben a növény népszerűsítését, az első ízben megválasztott "Fák királya" fogja végezni. A megtisztelő posztot egy tájépítésznek tanuló diák, Nikolaus Fröhlich fogja betölteni, aki utazó nagykövetként viszi hírét a védett fafaj különleges értékeinek.

Fotó: www.pixabay.com
A magyal általában cserjeként ismert a legtöbb országban, kevesen tudják hogy akár hat-nyolc méter magasra is képes megnőni, igaz növekedése kifejezetten lassú. Németország legnagyobb példánya az alsó-rajnai Emmerichben található. A fa matuzsálem életkorát 260 évre becsülik, törzsének kerülete két méter, magassága tizenkét méter.

A közönséges magyal (Ilex aquifolium) otthon érzi magát Nyugat-Európa nedves atlanti régióijában is, kedveli az enyhe telet és a viszonylag bőséges nyári csapadékot. 

Stefan Meiet, az alapítvány elnöke szerint a magyal az élő fajok védelmének kiváló példája. A védelemnek köszönhetően Németországban jelentősen javult a magyal populáció helyzete az elmúlt száz évben. Bajorországban a magyal szerepel a veszélyeztetett növényfajok vörös listáján. Természetesen előforduló populációi csak egy keskeny sávban találhatók az Alpok északi szélén, de az egyre enyhébb telek miatt várható a terjeszkedése.

Mivel a természetvédelmi törvény értelmében különösen védett fajnak számít az erdészeti munkák során kímélik az állományokat és kifejezetten próbálják a természetes megújulást elősegíteni. 

Ilex népszerűsége dísznövényként az utóbbi években folyamatosan nőtt, egyre inkább a puszpáng alternatívájaként kezelik, mivel a növény nem érzékeny a puszpángmolyra.

Fotó: www.pixabay.com

A növény német elnevezése (Stechpalme) tövisszerüen szúrós leveleire utal, a névben szereplő pálma szó feltehetően keresztény hagyományokra vezethető vissza. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az örökzöld növényeket Virágvasárnapon "pálmaként” szentelik. A keresztény világ nagy részén fűzfa, puszpáng és magyalágakat használtak erre, valódi pálmafák hiányában. Örökzöld növényként a magyal az örök élet megtestesítője.

Különleges jelentéssel bírt már az ókorban is, az ókori rómaiak szerint az erdő istenének, Silvanusnak volt a szent fája, a walesiek számára pedig a gonosz lelkektől való védelmező erőt jelképezi.

Az angol nyelvterületeken Krisztus töviskoszorújának jelképe a magyal. A szúrós levelei a töviseket, mérgező piros bogyói pedig Krisztus lehulló vércseppjeit szimbolizálják. Először az angolszász országokban kezdték a karácsony jelképeként mára az egész világon szívesen használják az ünnepi dekorációkhoz.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Gyomnövényből levélcsipsz...

Gyom is, méhlegelő is, emellett ehető vadzöldség... A selyemkórót gyakorlatilag mindenki ismeri, legalább látásból vagy a vele való küzdelem miatt. A legtöbben mégis valószínűleg csak felületesen ismerik, és éppen ezért csak a gyomot látják benne, pedig a tányérunkra is kerülhet, mint különleges ínyencség.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.

A fákon maradt a citrom

Rengeteg citrom romlott meg az ausztrál gazdáknál, mert nem találtak elég szedőt, ráadásul a szupermarketek is kevesebb gyümölcsöt kértek.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.

Növénykínzás: ilyen is van…

Nem csak ízlés dolga, ha befestett levelű növényt, vagy olyan kaktuszt veszünk, amire mű-, vagy szárazvirágot ragasztottak. Azért árusítanak csak ilyen giccseket, mert van aki megveszi. Az ízléstelenség mellett ez azonban egy élőlény kínzása is egyben...

Fontos a természet tisztelete

A Magyar Tájépítészek Szövetsége és a Magyar Kertépítők Országos Szövetsége közösen szervezett nemzetközi tájépítészeti szakmai napot.

Az emberek keresik a szépet

Az emberek a vírus miatt kialakult nehéz helyzetben sem veszítették el szépérzéküket, ami abban is megnyilvánul, hogy sok virágot ültetnek. A régi és az új fajtákat egyaránt keresik, mert örömüket lelik a kiskerti munkában és az eredményében. Parragi Péter és felesége, Parragi Edina a család nevét viselő kertészet alapítói fogalmaztak ekként.

Különösen veszélyes uniós zárlati károsítók

Az idegenhonos károsítók messzi tájakról érkezhetnek, nincsenek jelen nálunk, de számukra kedvező feltételek esetén meg tudnak telepedni és akár hatalmas károkat is okozhatnak. A hatékony védekezés nem megoldott ellenük, behurcolásukat hatósági intézkedésekkel lehet meggátolni.

Kihirdették az év szaktanácsadóját

Az idei NAK Szántóföldi Napokon kihirdették „Az Év Szaktanácsadója” díj nyerteseit. A pályázatot másodszor hirdette meg az Agrárminisztérium és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, elismerve a szaktanácsadók munkáját, akik kiemelkedően szolgálják a mezőgazdasági termelők érdekeit. A díjakat Feldman Zsolt, Győrffy Balázs és Jakab István adták át.

Új utakon - sorvezető nélkül

A Kalocsa Térségi Öntözési Közösségeket (KÖK) a hatodik és a hetedik sorszámmal ismerte el márciusban az Agrárminisztérium. KÖK Észak és Dél egységben működik, de két gazdasági társaságban, hogy a fenntartásra elérhető pályázati támogatásokat maximálisan ki tudják használni. Ez a legtöbb taggal rendelkező öntözési közösség Magyarországon.