Back to top

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A sokak által kerti cserjeként, sövénynövényként vagy dekoratív karácsonyi díszként ismert közönséges magyalt (Ilex aquifolium), az Európában őshonos fát választották Németországban 2021 Év fájának.

Silvius Wodarz Alapítvány azt is bejelentette, hogy 2021-ben a növény népszerűsítését, az első ízben megválasztott "Fák királya" fogja végezni. A megtisztelő posztot egy tájépítésznek tanuló diák, Nikolaus Fröhlich fogja betölteni, aki utazó nagykövetként viszi hírét a védett fafaj különleges értékeinek.

Fotó: www.pixabay.com
A magyal általában cserjeként ismert a legtöbb országban, kevesen tudják hogy akár hat-nyolc méter magasra is képes megnőni, igaz növekedése kifejezetten lassú. Németország legnagyobb példánya az alsó-rajnai Emmerichben található. A fa matuzsálem életkorát 260 évre becsülik, törzsének kerülete két méter, magassága tizenkét méter.

A közönséges magyal (Ilex aquifolium) otthon érzi magát Nyugat-Európa nedves atlanti régióijában is, kedveli az enyhe telet és a viszonylag bőséges nyári csapadékot. 

Stefan Meiet, az alapítvány elnöke szerint a magyal az élő fajok védelmének kiváló példája. A védelemnek köszönhetően Németországban jelentősen javult a magyal populáció helyzete az elmúlt száz évben. Bajorországban a magyal szerepel a veszélyeztetett növényfajok vörös listáján. Természetesen előforduló populációi csak egy keskeny sávban találhatók az Alpok északi szélén, de az egyre enyhébb telek miatt várható a terjeszkedése.

Mivel a természetvédelmi törvény értelmében különösen védett fajnak számít az erdészeti munkák során kímélik az állományokat és kifejezetten próbálják a természetes megújulást elősegíteni. 

Ilex népszerűsége dísznövényként az utóbbi években folyamatosan nőtt, egyre inkább a puszpáng alternatívájaként kezelik, mivel a növény nem érzékeny a puszpángmolyra.

Fotó: www.pixabay.com

A növény német elnevezése (Stechpalme) tövisszerüen szúrós leveleire utal, a névben szereplő pálma szó feltehetően keresztény hagyományokra vezethető vissza. Jézus Jeruzsálembe való bevonulásának emlékére az örökzöld növényeket Virágvasárnapon "pálmaként” szentelik. A keresztény világ nagy részén fűzfa, puszpáng és magyalágakat használtak erre, valódi pálmafák hiányában. Örökzöld növényként a magyal az örök élet megtestesítője.

Különleges jelentéssel bírt már az ókorban is, az ókori rómaiak szerint az erdő istenének, Silvanusnak volt a szent fája, a walesiek számára pedig a gonosz lelkektől való védelmező erőt jelképezi.

Az angol nyelvterületeken Krisztus töviskoszorújának jelképe a magyal. A szúrós levelei a töviseket, mérgező piros bogyói pedig Krisztus lehulló vércseppjeit szimbolizálják. Először az angolszász országokban kezdték a karácsony jelképeként mára az egész világon szívesen használják az ünnepi dekorációkhoz.

Forrás: 
www.magyarmezogazdasag.hu/taspo.de

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szikrázó virágszőnyeget alkot a kristályvirág

Dél-Afrika hegyeiből és sivatagaiból származik a kristályvirág, amit körülbelül 30 éve vezettek be a dísznövény-kertészetbe mint fagytűrő, gazdagon virágzó pozsgás növényt. A kristályvirágokat többféleképpen lehet felhasználni, a terület adottságaitól függően.

Dióolaj zöld dióból

Június második felében végre elérkezik a zöld dió szedésének az ideje. Megéri kísérletezni vele, mert a zsenge termés igazán különleges és ínycsiklandó finomságokhoz használható.

Újra Tokaj-Hegyaljára került a a Borászok Borásza díj

Bodó Juditnak ítélték oda a Borászok Borásza 2021 díjat; a kitüntetés tizenötödik nyertese a tokaji Bott Pince tulajdonosa. A Kárpát-medence ötven legjobb borásza választotta ki titkos szavazáson, és Nagy István agrárminiszter adta át neki a díjat.

Sicc a kertből! - Macskariasztó trükkök

Szőrösek, aranyosak, bújósak és magának valóak egyszerre, ugyanakkor konokok, de játékosak… és igazán fura viselkedést képes produkálni. Cirmik, Lukréciák és Szerénkék hada bandázik a kertekben, és nemcsak átjáróházként tekintenek a magántulajdonú ingatlanokra, de hatalmas alomtálcának is vélik gondozott gyepünk, virágágyásaink, zöldséges és fűszernövénykertünk minden egyes négyzetcentiméterét.

Kínában high-tech üvegházakkal küzdenek a koronavírus okozta élelmiszerhiánnyal

Kína legnépesebb városa, Sanghaj mellett fekvő Chongming-szigeten a munkások paradicsomot és uborkát szednek és csomagolnak egy üvegházban, amelyet egy holland vállalat üzemeltet. A több mint három futballpálya hosszú és két emelet magas létesítmény havonta akár 120 tonna cseresznyeparadicsomot is képes termelni.

A budapesti virágágyások örökbe fogadhatók

Már van rá példa, hogy valaki fővárosi virágágyást fogadott örökbe egyeztetve a Főkerttel. A cég örült a megkeresésnek, mert nem tudnak mindenhol napi szintű gondoskodást biztosítani, ezért jó ha egy ilyen civil kezdeményezés résztvevői is besegítenek ebbe.

A füge is okozhat "égési sérülést"

Hamarosan itt a fügeszezon. Akinek érzékeny a bőre, óvatosan bánjon a növénnyel: akárcsak a sajtóhírekből ismert medvetalp, a füge is válthat ki allergiás bőrgyulladást. Zárt ruházattal, körültekintéssel meg lehet előzni a kellemetlenséget.

Nem a helyi gazdákkal versenyeznek

Két magyar is felkerült az amerikai Forbes magazin 30 under 30 listájára. Észak-Amerikában már 10 éve minden évben összeállítja a kiadó a harminc legtehetségesebb 30 évesnél fiatalabb személy listáját, több kategóriában – művészet, média, oktatás, sport, tudomány, technika, üzlet, vállalkozás –, és hatodik éve európai top harmincas listát is készít.

A világ legelterjedtebb szőlőfajtái

A Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) honlapján bárki számára hozzáférhető, hogy melyek jelenleg a világ legelterjedtebb szőlőfajtái. Az összeállítás nemcsak a varietászok rangsorát mutatja meg, de azok pontos, hektárban mért adatait, illetve területi változásaik trendjét is. Ezentúl a fajták rövid jellemzését, elterjedésük főbb országait is olvashatjuk a remek összefoglalásban.

A növény válasza a kártevőkre

A növényevő rovarok rendszerint a szájszervükön keresztül juttatják különféle emésztőenzimjeiket az elfogyasztani kívánt növényi részekre. Amikor a növények érzékelik a szájváladékban található vegyületeket, elkezdenek védőmolekulákat, fehérjéket és speciális metabolitokat termelni, hogy inaktiválják a rovar emésztőfehérjéit, megakadályozva, hogy az állat tápanyaghoz jusson belőlük.