0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

A legmagyarabb arab lófajta

A shagya-arab őshonos magyar lófajta, amely 2004-től nemzeti kincsünk. A tetszetős küllemű ló, hátaslóként vagy fogatlóként is használható, nagyszerű szabadidő és sportló. Táv- és a vadászlovaglásra, valamint a díjlovaglásra is alkalmas. Könnyed mozgásúak, hamar tanulnak, nyugodt természetűek, kezesek. A hagyományőrző lovasíjászok és a western lovasok előszeretettel választják ezt a fajtát.

Szaporcán az Ős-Dráva Látogatóközpontban a hagyományos gazdálkodást és őshonos háziállatokat bemutató Majorban a shagya-arab lovakat is megcsodálhatjuk, és históriákat hallhatunk a kialakításukról és a mai használatukról. 

youtube://v/JmR2vgOJCGQ

A Shagya-arab lófajta kialakítása az Osztrák-Magyar Monarchia területén indult el, Bábolna, Mezőhegyes és Radautz (Rádóc) méneseihez köthető.

A tenyésztés célja eredetileg egy katonamén létrehozása volt, hiszen a 18. század végétől a hadsereg egyre gyorsabb és jobb lovakat igényelt, amelyek kitartónak és küllemre elegánsak is.

Tenyésztésük a Bábolna-Banapusztán megalapította a Bábolnai Császári és Királyi Ménesben indult,  Csenkonics József méneskapitány vezetésével. A fajta a létrejöttét az Udvari Haditanács 1816-ban hozott parancsának köszönheti, melyben elrendelték, hogy a bábolnai, elsősorban keleti vérű lóállományt a jövőben csak arab telivér mének fedezzék. A fajtát kezdetben „arab faj”-nak, később bábolnai arabnak hívták. A Shagya-arab elnevezést 1978 óta használják.

A fajta névadója, Shagya Senior mén 1836-ban érkezett Szíriából Bábolnára. Utódai ma is a bábolnai ménesben élnek.

A shagya-arab leggyakrabban szürke és barna színben látható, de sárga, fekete színben is előfordul.

Forrás: magyarmezogazdasag.hu