Back to top

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Célként pedig a muraközi fajtává válását tűzte ki, hiszen sem akkor, sem jelenleg nincs a muraközi fajtában törzskönyvezett egyed és a muraközi fajta a ’90-es években beolvadt a magyar hidegvérű fajtába. Ám biztató volt, hogy munkánk 2016-tól már kormányzati támogatással folytatódhatott.

Az első feladat egy komplett kutatási program kidolgozása volt. Több egyeztetést követően állítottuk össze az anyagot (Kovács-Mesterházy Zoltán, Rácz Károly, Thomka Iván), amit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adott be jóváhagyásra a tenyésztési hatósághoz. Ezt 2016. december 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jóváhagyta.

A kutatási program céljai közt az alábbi feladatokat határoztuk meg:

– Génmegőrzés, géntartalék megmentése;

– Fenotípus és származás alapján összegyűjteni a fellelhető lovakat;

– Genetikai beszűkülés elkerülése: rokon fajtákkal célpárosítás;

– Genetikai vizsgálatok elvégzése: elkülönül-e a magyar hidegvérű populációtól;

– Adatgyűjtés, adatok értékelése (test­méretfelvétel, használati tulajdonságok, szaporulati mutatók);

– Teljesítményvizsga rendszerének tovább­fejlesztése, igazodva a többhasznúsághoz;

– A fajta újraélesztése.

A muraközi lóállomány gerincét és legértékesebb populációját az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi törzstenyészete adja. A 2003-ban vásárolt állomány mára többszörösére nőtt a folyamatos vásárlások és a szaporulat eredményeként. Ez a növekedés megadta a lehetőséget az okszerű szelekcióra.

A muraközi ló fennmaradása azonban azon múlik, hogy képesek leszünk-e növelni a muraközi kancalétszámot. Az igazgatóság mellett 2016-ban 8 magántenyésztő csatlakozott a kutatási programhoz, jelenleg pedig 21 magántenyésztő tart muraközi lovat. Örvendetes módon több potenciális tenyésztőtársról tudunk, akik csatlakozni szeretnének a tenyésztői munkánkhoz.

Kidolgoztunk egy típusbírálati rendszert, amely egyszerűen és gyorsan elvégezhető, adattartalma könnyen feldolgozható, átlátható, és egyértelműen megállapítható belőle, hogy az adott egyed muraközi típusú lónak tekinthető-e. A pontozás során a bíráló 1-2-3 pontot oszthat ki, annak megfelelően, hogy az adott bírált tulajdonság mennyire felel meg az elvárásoknak. A bírálat során természetesen a használhatóságot is értékeljük.

A tenyésztésbe állítás előtt minden kancától felvesszük a fontosabb testméreteket, testtömeget, és a típusbírálati lapot is elkészítjük.

A választott és növendék csikókat minden ősszel minősítjük a típusbírálati rendszerünkkel, emellett felvesszük a testméreteket és a testtömeg adatokat is. Amennyiben a típusnak nem megfelelő, selejtezzük a programból.

A muraközi kutatási program induló állományáról (77 egyed) részletes származáselemzést végeztünk. Az érintett egyedek 4 ősi soros származási lapjait vizsgálva elemeztük a származásukat. Kigyűjtöttük az ismert muraközi, freibergi, nóri, egyéb rokon fajták, hidegvérű, melegvérű és az ismeretlen ősöket. Az egyes ősöket külön-külön vizsgáltuk, hogy milyen a vérhányaduk. A jelenleg zajló kutatási programra jelentős hatást gyakorolt egykori, mára már nem élő tenyészmének származása is.

Minden évben egyedi párosítási tervet készítünk. A kancákat (ismerve pontos származásukat, tenyészeredményeiket, küllemi és használati tulajdonságaikat) az alkalmasnak vélt tenyészménekkel célpárosítjuk.

Ennek természetesen valamilyen szinten korlátot szab a mének létszáma és mozgatásának lehetősége, de ezeket a fedeztetések ütemezésével igyekszünk segíteni.

A párosítási terv mellékletként tartalmazza a tenyészmének és tenyészkancák fényképpel kiegészített típusbírálati és származási lapját.

A párosítási terv elkészítése során az alábbi szempontok vezérelnek bennünket:

• muraközi típus rögzítése a megszülető utódokban;

• a még meglévő egykori muraközi vérhányad minél kisebb mértékű csökkenése az utódokban;

• a nehezebb, hidegvérűbb jellegű kancákra freibergi vérségű mént párosítsunk;

• az őshonos kancákhoz lehetőleg őshonos mént párosítsunk;

• típusos muraközi kancákhoz jó típusos mént párosítsunk;

• a genetikai variabilitás fenntartása és a beltenyésztés érdekében könnyedebb mozgású, kisebb hidegvérű méneket is használjunk a párosítás során.

Tenyésztési adatok gyűjtése: alapos tenyésztői munkát csak pontos adatgyűjtésre támaszkodva lehet végezni, ezért a fedeztetési adatokon túl minden választási csikóról is begyűjtjük a lehetséges adatokat (testméret, testtömeg). Választáskori méretek, testtömeg, küllemi minősítés alapján – ekkor már az első „rostálást” is elvégezzük.

Természetesen csak óvatosan az alacsony egyedszám miatt.

A választáskori testtömeggel a kanca csikónevelő képességére következtetünk, illetve az ivadékcsoportok révén a mén testtömeg­gyarapodási képességét, örökítését is becsülhetjük. Egyenlőre, az alacsony egyedszámból még csak óvatos becsléseket lehet levonni, de az elemszám növekedésével a megállapításaink is pontosabbak lesznek.

Muraközi lótenyésztők 2018 októberében megalakították a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesületet azzal a céllal, hogy tagjaik hatékonyabban tudjanak a muraközi program érdekében tevékenykedni, és szorosabbra fűzni az egyes tenyésztők közötti szálákat.

2020. augusztus 24-én az Agrárminisztérium jóváhagyta a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület azon kérelmét, hogy a magyar hidegvérű lófajta elismert tenyésztőegyesülete lehessen azon feltétellel, hogy csak a muraközi tenyésztési programban szereplő egyedekkel végezheti azt. Így mára a muraközi lovat tenyésztőknek önálló tenyésztőegyesülete van, ami egy új korszakot nyit a muraközi ló tenyésztésében. Ez természetesen fokozott felelősséget és plusz energiákat kíván meg az egyesület vezetésétől.

Ahogy tavaly, úgy idén is megrendeztük a muraközi szakmai napot, melyen egyrészt bemutatjuk a rendezvénynek otthont adó tenyészet egyedeit, eredményeit, másrészt a tenyésztők egymás közti kapcsolatépítését is elősegíti. 2020-ban Jákon tartottuk a szakmai napunkat, melyen a Rácz család és Lakics Ferenc tenyészetén túl a fiatal és a potenciális tenyészméneket is megmustrálhatták az érdeklődők.

A muraközi ló kutatási programja jelenleg is tart, a tenyészkanca- és tenyészménállomány folyamatos növekedésben van, és szerencsére tenyésztőink köre is egyre bővül.

Reményeink szerint 5-10 éven belül már lesz egy stabil, küllemileg egyöntetű, használhatóságban kiváló kancaállományunk és kialakult ménvonalaink, amire alapozva kérhetjük a muraközi fajta elismerését.

Mikor lehet sikeres a muraközi ló tenyésztése? Ha a tenyésztésével foglalkozó szakemberek a múlt eredményeit és tapasztalatait ötvözik a jelen kor tudásával, s képesek „megálmodni”, hogy 15-20 év múlva milyen családi lovat keresnek a potenciális lótartók, mindezt pedig természetesen kellő alázattal teszik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas álmodozó voltam - Beszélgetés Felvinczi Lillával

Díjugratónak készült, azonban első saját lováról hamar kiderült, hogy mi sem áll távolabb tőle – cserében megszerettette a díjlovaglás szépségeit Lillával. A kezdeti nehézségek után jöttek a sikerek, és egyik pillanatról a másikra a válogatott keretben találta magát.

Nehéz fél év vár az állattenyésztőkre

Nem lehet megjósolni, hogy a takarmány ára meddig marad ilyen magas. Sok múlik azon, hogy kedvez-e az időjárás az idei termésnek, illetve hogy meddig bénítja még a globális piacot a pandémia. Egy biztos: a következő fél év nehéz lesz az állattenyésztők számára – mondta el a Magyar Mezőgazdaságnak Hollósi Dávid, a Takarékbank Agrárcentrumának ügyvezető igazgatója.

Kíméletes és átlátható állatszállítás

A Hunland nem várja meg az uniós szabályozás változását, inkább állatvédő civil szervezetekkel együttműködve, a saját hatáskörében vezet be az érvényes előírásoknál sokkal szigorúbb állatjólléti szabályokat a haszonállat-szállításban, nyilatkozta a vállalat egyik igazgatósági tagja egy uniós meghallgatást követően.

Rekordméretű növekedés történt 2020-ban az élelmiszeriparban

A globális élelmiszer-ágazat tavaly 10%-os, rekordszintű növekedést ért el, melyben nagymértékben közrejátszottak a koronavírus-járvány terjedését meggátoló korlátozások, amik miatt az otthon ragadt emberek többet főztek, sütöttek és ittak.

Lovassport két vírus árnyékában – a Pegazus áprilisi számában

Egészen sajátos helyzetbe került kora tavasszal az európai lovassport. Nem elég a humán világjárvány, mellé még berobbant a lovakat sújtó herpeszvírus, annak is a rendkívül agresszív, idegrendszeri tüneteket okozó formája. Időközben feloldották a teljes versenystopot, de a Pegazus áprilisi lapszáma még ebben, a két vírus által nyomasztott hangulatban készült.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Stagnáló tenyésztés

Tavaly ismét valamivel kevesebb angol telivér kancát fedeztettek a magyar tenyésztők, mint egy évvel korábban, így idén várhatóan kissé tovább csökken – esetleg az új vételeknek köszönhetően stagnál – a születendő csikók száma is.

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.

Felelős állattartást elősegítő ivartalanítási program indul

Félmilliárd forintos keretösszeggel jelent meg pályázat kutyák azonosító chippel való ellátására, veszettség elleni oltásra, valamint kutyák és macskák ivartalanítására hétfőn falvak önkormányzatai számára - jelentette be az Etyek-Botpusztai állatmenhelyen a modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos.