Back to top

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Célként pedig a muraközi fajtává válását tűzte ki, hiszen sem akkor, sem jelenleg nincs a muraközi fajtában törzskönyvezett egyed és a muraközi fajta a ’90-es években beolvadt a magyar hidegvérű fajtába. Ám biztató volt, hogy munkánk 2016-tól már kormányzati támogatással folytatódhatott.

Az első feladat egy komplett kutatási program kidolgozása volt. Több egyeztetést követően állítottuk össze az anyagot (Kovács-Mesterházy Zoltán, Rácz Károly, Thomka Iván), amit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adott be jóváhagyásra a tenyésztési hatósághoz. Ezt 2016. december 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jóváhagyta.

A kutatási program céljai közt az alábbi feladatokat határoztuk meg:

– Génmegőrzés, géntartalék megmentése;

– Fenotípus és származás alapján összegyűjteni a fellelhető lovakat;

– Genetikai beszűkülés elkerülése: rokon fajtákkal célpárosítás;

– Genetikai vizsgálatok elvégzése: elkülönül-e a magyar hidegvérű populációtól;

– Adatgyűjtés, adatok értékelése (test­méretfelvétel, használati tulajdonságok, szaporulati mutatók);

– Teljesítményvizsga rendszerének tovább­fejlesztése, igazodva a többhasznúsághoz;

– A fajta újraélesztése.

A muraközi lóállomány gerincét és legértékesebb populációját az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi törzstenyészete adja. A 2003-ban vásárolt állomány mára többszörösére nőtt a folyamatos vásárlások és a szaporulat eredményeként. Ez a növekedés megadta a lehetőséget az okszerű szelekcióra.

A muraközi ló fennmaradása azonban azon múlik, hogy képesek leszünk-e növelni a muraközi kancalétszámot. Az igazgatóság mellett 2016-ban 8 magántenyésztő csatlakozott a kutatási programhoz, jelenleg pedig 21 magántenyésztő tart muraközi lovat. Örvendetes módon több potenciális tenyésztőtársról tudunk, akik csatlakozni szeretnének a tenyésztői munkánkhoz.

Kidolgoztunk egy típusbírálati rendszert, amely egyszerűen és gyorsan elvégezhető, adattartalma könnyen feldolgozható, átlátható, és egyértelműen megállapítható belőle, hogy az adott egyed muraközi típusú lónak tekinthető-e. A pontozás során a bíráló 1-2-3 pontot oszthat ki, annak megfelelően, hogy az adott bírált tulajdonság mennyire felel meg az elvárásoknak. A bírálat során természetesen a használhatóságot is értékeljük.

A tenyésztésbe állítás előtt minden kancától felvesszük a fontosabb testméreteket, testtömeget, és a típusbírálati lapot is elkészítjük.

A választott és növendék csikókat minden ősszel minősítjük a típusbírálati rendszerünkkel, emellett felvesszük a testméreteket és a testtömeg adatokat is. Amennyiben a típusnak nem megfelelő, selejtezzük a programból.

A muraközi kutatási program induló állományáról (77 egyed) részletes származáselemzést végeztünk. Az érintett egyedek 4 ősi soros származási lapjait vizsgálva elemeztük a származásukat. Kigyűjtöttük az ismert muraközi, freibergi, nóri, egyéb rokon fajták, hidegvérű, melegvérű és az ismeretlen ősöket. Az egyes ősöket külön-külön vizsgáltuk, hogy milyen a vérhányaduk. A jelenleg zajló kutatási programra jelentős hatást gyakorolt egykori, mára már nem élő tenyészmének származása is.

Minden évben egyedi párosítási tervet készítünk. A kancákat (ismerve pontos származásukat, tenyészeredményeiket, küllemi és használati tulajdonságaikat) az alkalmasnak vélt tenyészménekkel célpárosítjuk.

Ennek természetesen valamilyen szinten korlátot szab a mének létszáma és mozgatásának lehetősége, de ezeket a fedeztetések ütemezésével igyekszünk segíteni.

A párosítási terv mellékletként tartalmazza a tenyészmének és tenyészkancák fényképpel kiegészített típusbírálati és származási lapját.

A párosítási terv elkészítése során az alábbi szempontok vezérelnek bennünket:

• muraközi típus rögzítése a megszülető utódokban;

• a még meglévő egykori muraközi vérhányad minél kisebb mértékű csökkenése az utódokban;

• a nehezebb, hidegvérűbb jellegű kancákra freibergi vérségű mént párosítsunk;

• az őshonos kancákhoz lehetőleg őshonos mént párosítsunk;

• típusos muraközi kancákhoz jó típusos mént párosítsunk;

• a genetikai variabilitás fenntartása és a beltenyésztés érdekében könnyedebb mozgású, kisebb hidegvérű méneket is használjunk a párosítás során.

Tenyésztési adatok gyűjtése: alapos tenyésztői munkát csak pontos adatgyűjtésre támaszkodva lehet végezni, ezért a fedeztetési adatokon túl minden választási csikóról is begyűjtjük a lehetséges adatokat (testméret, testtömeg). Választáskori méretek, testtömeg, küllemi minősítés alapján – ekkor már az első „rostálást” is elvégezzük.

Természetesen csak óvatosan az alacsony egyedszám miatt.

A választáskori testtömeggel a kanca csikónevelő képességére következtetünk, illetve az ivadékcsoportok révén a mén testtömeg­gyarapodási képességét, örökítését is becsülhetjük. Egyenlőre, az alacsony egyedszámból még csak óvatos becsléseket lehet levonni, de az elemszám növekedésével a megállapításaink is pontosabbak lesznek.

Muraközi lótenyésztők 2018 októberében megalakították a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesületet azzal a céllal, hogy tagjaik hatékonyabban tudjanak a muraközi program érdekében tevékenykedni, és szorosabbra fűzni az egyes tenyésztők közötti szálákat.

2020. augusztus 24-én az Agrárminisztérium jóváhagyta a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület azon kérelmét, hogy a magyar hidegvérű lófajta elismert tenyésztőegyesülete lehessen azon feltétellel, hogy csak a muraközi tenyésztési programban szereplő egyedekkel végezheti azt. Így mára a muraközi lovat tenyésztőknek önálló tenyésztőegyesülete van, ami egy új korszakot nyit a muraközi ló tenyésztésében. Ez természetesen fokozott felelősséget és plusz energiákat kíván meg az egyesület vezetésétől.

Ahogy tavaly, úgy idén is megrendeztük a muraközi szakmai napot, melyen egyrészt bemutatjuk a rendezvénynek otthont adó tenyészet egyedeit, eredményeit, másrészt a tenyésztők egymás közti kapcsolatépítését is elősegíti. 2020-ban Jákon tartottuk a szakmai napunkat, melyen a Rácz család és Lakics Ferenc tenyészetén túl a fiatal és a potenciális tenyészméneket is megmustrálhatták az érdeklődők.

A muraközi ló kutatási programja jelenleg is tart, a tenyészkanca- és tenyészménállomány folyamatos növekedésben van, és szerencsére tenyésztőink köre is egyre bővül.

Reményeink szerint 5-10 éven belül már lesz egy stabil, küllemileg egyöntetű, használhatóságban kiváló kancaállományunk és kialakult ménvonalaink, amire alapozva kérhetjük a muraközi fajta elismerését.

Mikor lehet sikeres a muraközi ló tenyésztése? Ha a tenyésztésével foglalkozó szakemberek a múlt eredményeit és tapasztalatait ötvözik a jelen kor tudásával, s képesek „megálmodni”, hogy 15-20 év múlva milyen családi lovat keresnek a potenciális lótartók, mindezt pedig természetesen kellő alázattal teszik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Forró napok, izgalmas versenyek

Budapesten, a Nemzeti Lovardában zárult a díjugratók 2022-es évi Grand Prix-sorozata. Kecskemét és Bábolna után magas nevezőszámmal bonyolította le a szervező a harmadik fordulót is, a nagy júliusi meleg ellenére. A négynapos versenyhétvégén izgalmakból sem volt hiány, de tiszta és fair versenyzést láthatott a közönség.

Őcsény lovasa nyerte a Nemzeti Vágtát

Németh János, Őcsény lovasa nyerte Galaxy nevű lovával a 15. Nemzeti Vágta döntőjét vasárnap a budapesti Hősök terén.

Csúcsgenetika a nyúltenyésztésben – magyar észjárással

Mintha csak egy amerikai sikertörténetet olvasnánk… Kereset-kiegészítésnek indult a vállalkozás, amely aztán szűk három évtized alatt a maga szegmensében a világ egyik meghatározó vállalatcsoportjává fejlődött.

A Dunántúl legszebbjei

A térség gazdálkodói számítanak arra, hogy tenyészállataikat a Kaposváron szemlézik, bírálják. Szükségük van ugyanis a visszajelzésre, hogy a munkájuk vajon a jó irányba halad-e.

Megnyílt a KÁN Egyetemi napok

A magyar állattenyésztés megért számos hullámvölgyet és sikert, az állattenyésztők egyszerre optimisták és borúlátók, pedig az elmúlt 150 év bizonyítja, hogy mindennel képesek megbirkózni.

A magyar állattenyésztés a magyar kultúra része

Több, az állattenyésztőket kedvezően érintő kormányzati intézkedést, illetve tervet is bejelentett Nagy István agrárminiszter szeptember 29-én, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) Kaposvári Campusán, ahol második alkalommal rendezték meg az Állattenyésztők Napját a KÁN Egyetemi Napok keretében.

Feléledhet a háztáji sertéstartás?

2001-ben az ország vágósertés-termelésének közel 60 százalékát a kisüzemek, a háztáji és kisegítő gazdaságok állították elő. Tevékenységükre annak ellenére szükség volt, hogy termelésük szintje és az előállított sertések minősége rendkívüli módon ingadozott, ami nem mellesleg zavarta a piaci egyensúlyt.

Szója helyett rovarfehérje

Nagy-Britannia negyedik legnagyobb kiskereskedelmi lánca, a Morrisons szénsemleges „Planet Friendly” (bolygóbarát) védjegyes tojásokat kezdett forgalmazni. A tojásokat előállító gazdaságok szójafehérje helyett rovarral etetik a tyúkokat, a rovarokat pedig az áruházlánc pékségeinek és zöldség-gyümölcs osztályának hulladékával táplálják.

Brüsszel javaslatai az európai mezőgazdasági termelés csökkentését eredményezik

A közepes méretű állattartó telepek működtetéséhez előírni tervezett új szabályok az állattenyésztési ágazat, a növényvédőszer felhasználás fűnyíróelv-szerű felére csökkentése pedig a növénytermesztési ágazat számára jelent nehézséget - mondta Feldman Zsolt mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkár a mezőgazdasági miniszterek brüsszeli ülését követően.

Több mint húsz újabb Vágta-résztvevő

Zajlanak az Elővágták országszerte; vannak frissen debütáló és rutinos helyszínek egyaránt: legutóbb Abonyban, Belegrádon, Gyenesdiáson és Hosszúfalun rendezték meg a Nemzeti Vágta előfutamait.