Back to top

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Célként pedig a muraközi fajtává válását tűzte ki, hiszen sem akkor, sem jelenleg nincs a muraközi fajtában törzskönyvezett egyed és a muraközi fajta a ’90-es években beolvadt a magyar hidegvérű fajtába. Ám biztató volt, hogy munkánk 2016-tól már kormányzati támogatással folytatódhatott.

Az első feladat egy komplett kutatási program kidolgozása volt. Több egyeztetést követően állítottuk össze az anyagot (Kovács-Mesterházy Zoltán, Rácz Károly, Thomka Iván), amit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adott be jóváhagyásra a tenyésztési hatósághoz. Ezt 2016. december 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jóváhagyta.

A kutatási program céljai közt az alábbi feladatokat határoztuk meg:

– Génmegőrzés, géntartalék megmentése;

– Fenotípus és származás alapján összegyűjteni a fellelhető lovakat;

– Genetikai beszűkülés elkerülése: rokon fajtákkal célpárosítás;

– Genetikai vizsgálatok elvégzése: elkülönül-e a magyar hidegvérű populációtól;

– Adatgyűjtés, adatok értékelése (test­méretfelvétel, használati tulajdonságok, szaporulati mutatók);

– Teljesítményvizsga rendszerének tovább­fejlesztése, igazodva a többhasznúsághoz;

– A fajta újraélesztése.

A muraközi lóállomány gerincét és legértékesebb populációját az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi törzstenyészete adja. A 2003-ban vásárolt állomány mára többszörösére nőtt a folyamatos vásárlások és a szaporulat eredményeként. Ez a növekedés megadta a lehetőséget az okszerű szelekcióra.

A muraközi ló fennmaradása azonban azon múlik, hogy képesek leszünk-e növelni a muraközi kancalétszámot. Az igazgatóság mellett 2016-ban 8 magántenyésztő csatlakozott a kutatási programhoz, jelenleg pedig 21 magántenyésztő tart muraközi lovat. Örvendetes módon több potenciális tenyésztőtársról tudunk, akik csatlakozni szeretnének a tenyésztői munkánkhoz.

Kidolgoztunk egy típusbírálati rendszert, amely egyszerűen és gyorsan elvégezhető, adattartalma könnyen feldolgozható, átlátható, és egyértelműen megállapítható belőle, hogy az adott egyed muraközi típusú lónak tekinthető-e. A pontozás során a bíráló 1-2-3 pontot oszthat ki, annak megfelelően, hogy az adott bírált tulajdonság mennyire felel meg az elvárásoknak. A bírálat során természetesen a használhatóságot is értékeljük.

A tenyésztésbe állítás előtt minden kancától felvesszük a fontosabb testméreteket, testtömeget, és a típusbírálati lapot is elkészítjük.

A választott és növendék csikókat minden ősszel minősítjük a típusbírálati rendszerünkkel, emellett felvesszük a testméreteket és a testtömeg adatokat is. Amennyiben a típusnak nem megfelelő, selejtezzük a programból.

A muraközi kutatási program induló állományáról (77 egyed) részletes származáselemzést végeztünk. Az érintett egyedek 4 ősi soros származási lapjait vizsgálva elemeztük a származásukat. Kigyűjtöttük az ismert muraközi, freibergi, nóri, egyéb rokon fajták, hidegvérű, melegvérű és az ismeretlen ősöket. Az egyes ősöket külön-külön vizsgáltuk, hogy milyen a vérhányaduk. A jelenleg zajló kutatási programra jelentős hatást gyakorolt egykori, mára már nem élő tenyészmének származása is.

Minden évben egyedi párosítási tervet készítünk. A kancákat (ismerve pontos származásukat, tenyészeredményeiket, küllemi és használati tulajdonságaikat) az alkalmasnak vélt tenyészménekkel célpárosítjuk.

Ennek természetesen valamilyen szinten korlátot szab a mének létszáma és mozgatásának lehetősége, de ezeket a fedeztetések ütemezésével igyekszünk segíteni.

A párosítási terv mellékletként tartalmazza a tenyészmének és tenyészkancák fényképpel kiegészített típusbírálati és származási lapját.

A párosítási terv elkészítése során az alábbi szempontok vezérelnek bennünket:

• muraközi típus rögzítése a megszülető utódokban;

• a még meglévő egykori muraközi vérhányad minél kisebb mértékű csökkenése az utódokban;

• a nehezebb, hidegvérűbb jellegű kancákra freibergi vérségű mént párosítsunk;

• az őshonos kancákhoz lehetőleg őshonos mént párosítsunk;

• típusos muraközi kancákhoz jó típusos mént párosítsunk;

• a genetikai variabilitás fenntartása és a beltenyésztés érdekében könnyedebb mozgású, kisebb hidegvérű méneket is használjunk a párosítás során.

Tenyésztési adatok gyűjtése: alapos tenyésztői munkát csak pontos adatgyűjtésre támaszkodva lehet végezni, ezért a fedeztetési adatokon túl minden választási csikóról is begyűjtjük a lehetséges adatokat (testméret, testtömeg). Választáskori méretek, testtömeg, küllemi minősítés alapján – ekkor már az első „rostálást” is elvégezzük.

Természetesen csak óvatosan az alacsony egyedszám miatt.

A választáskori testtömeggel a kanca csikónevelő képességére következtetünk, illetve az ivadékcsoportok révén a mén testtömeg­gyarapodási képességét, örökítését is becsülhetjük. Egyenlőre, az alacsony egyedszámból még csak óvatos becsléseket lehet levonni, de az elemszám növekedésével a megállapításaink is pontosabbak lesznek.

Muraközi lótenyésztők 2018 októberében megalakították a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesületet azzal a céllal, hogy tagjaik hatékonyabban tudjanak a muraközi program érdekében tevékenykedni, és szorosabbra fűzni az egyes tenyésztők közötti szálákat.

2020. augusztus 24-én az Agrárminisztérium jóváhagyta a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület azon kérelmét, hogy a magyar hidegvérű lófajta elismert tenyésztőegyesülete lehessen azon feltétellel, hogy csak a muraközi tenyésztési programban szereplő egyedekkel végezheti azt. Így mára a muraközi lovat tenyésztőknek önálló tenyésztőegyesülete van, ami egy új korszakot nyit a muraközi ló tenyésztésében. Ez természetesen fokozott felelősséget és plusz energiákat kíván meg az egyesület vezetésétől.

Ahogy tavaly, úgy idén is megrendeztük a muraközi szakmai napot, melyen egyrészt bemutatjuk a rendezvénynek otthont adó tenyészet egyedeit, eredményeit, másrészt a tenyésztők egymás közti kapcsolatépítését is elősegíti. 2020-ban Jákon tartottuk a szakmai napunkat, melyen a Rácz család és Lakics Ferenc tenyészetén túl a fiatal és a potenciális tenyészméneket is megmustrálhatták az érdeklődők.

A muraközi ló kutatási programja jelenleg is tart, a tenyészkanca- és tenyészménállomány folyamatos növekedésben van, és szerencsére tenyésztőink köre is egyre bővül.

Reményeink szerint 5-10 éven belül már lesz egy stabil, küllemileg egyöntetű, használhatóságban kiváló kancaállományunk és kialakult ménvonalaink, amire alapozva kérhetjük a muraközi fajta elismerését.

Mikor lehet sikeres a muraközi ló tenyésztése? Ha a tenyésztésével foglalkozó szakemberek a múlt eredményeit és tapasztalatait ötvözik a jelen kor tudásával, s képesek „megálmodni”, hogy 15-20 év múlva milyen családi lovat keresnek a potenciális lótartók, mindezt pedig természetesen kellő alázattal teszik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Céltudatosság és komoly tervek

Augusztusban újabb szakág fiatal tehetségét mutatjuk be. Ezúttal a rendkívül összetett, három számból álló – díjlovaglás, cross country és díjugratás – military, vagy más néven lovastusa világában sikeres Grósz Katával találkoztunk.

Elnöki győzelem a 100. Magyar Derbyben

President váratlan győzelmének és Stanislav Georgiev idomár–lovas egész napos fölényének lehettek szemtanúi a szokásosnál is ünnepélyesebb hangulatban megrendezett Derby-nap nézői. Az év legfontosabb versenyében a tréner kettős győzelmét Maxim második helye biztosította be, akinek mindössze egy orrhosszal, de sikerült megelőznie a harmadik Spartan Devilt.

Világbajnokságokra készülve

Minden a világbajnokságok körül forog nyár végén a fogatsportban, legalábbis ami a négyes és az egyes fogatokat illeti; van tehát mire készülniük a magyar hajtóknak. De nemcsak a hajtók készülnek, hanem a versenyrendezők is, hiszen nincs már messze 2024 sem, amikor – 1984 után, 40 év után ismét – Szilvásvárad lesz a négyesfogathatjó-világbajnokság házigazdája.

A kocák sem isznak eleget

Emésztési problémák miatt a kiszáradás nemcsak a malacokat, hanem a kocákat, kocasüldőket is veszélyeztetheti. Ennek számos élettani oka van, ám a malacok hasmenése például nem ok, hanem következmény. Mézes Miklós, a MATE professzora ezeknek az emésztés-élettani folyamatoknak a hátterét világította meg a Sertésegészségügyi Akadémia webináriumon a közelmúltban.

Az idő dönti el, mi lesz a csikóinkból

A Bükk-fennsíkon Csipkéskút és Szilvásvárad az 1950-es évek elejétől adnak otthont Európa kultúrtörténeti örökségének minősülő lófajtájának, a lipicainak. Az 1850 óta tenyésztett lipicai az angol- és az arab telivér mellett a világ egyik legrégebbi kultúrlófajtája, amely az alapító törzstenyészet helyszínéről, a mai Szlovénia területén lévő Lipicáról kapta a nevét.

Ismét lehengerlő formában

Alagon nemcsak a legnagyobb, hanem a legtöbb jó lovat készítő istálló is Stanislav Georgievé. A sampion zsoké és idomár másodszor nyert Magyar Derbyt az idén. A győztes President felkészítése azonban számos kihívást rejtett magában, és a verseny után meg is kellett műteni a lovat.

Európa a madárinfluenza elleni védőoltás elfogadását szorgalmazza

Az év első felében nagyon sok európai országban kellett baromfiállományokat leölni a madárinfluenza miatt, ezért az Európai Unió mezőgazdasági miniszterei szeretnék megvizsgálni a vakcinák jövőbeni felhasználását a járványok elleni küzdelemben.

A karolin réce

A karolin vagy karolinai réce – egyes helyeken kisasszonyréce – őshazája Észak-­Amerika, onnan került Európába. A gácsér feje és a meghosszabbodott tarkó fénylő fekete. A háta a farokig bársonyos fekete, torka fehér, melle gesztenyebarna fehér pontokkal, a szárnyoldalak sárgásbarnák.

Fejőrobot: "sokkal kényelmesebb az állatoknak is, és nekünk is"

A tiszakécskei Botka-Vincze őstermelői családi gazdaság 120 állatot, köztük 50 tejelő tehenet, annak szaporulatát, illetve hízóbikákat tart mélyalmos istállóban. Az állatok takarmányát 150 hektárnyi szántón termelik meg.

Tatai izlandilovas a dobogón

A tatai székhelyű Magyar Izlandi Lovas Egyesületet két éve vették fel a Nemzetközi Izlandi Lovasszövetség tagjai közé, a hazai tenyésztést és kiképzést dicséri, hogy a Közép-Európa Bajnokságon egy második és egy harmadik helyezést értünk el.