Back to top

A siker küszöbén a muraközi ló

Új fejezetet nyitott a muraközi ló regenerálásában, amikor 2016 októberében V. Németh Zsolt államtitkár bejelentette a muraközi kutatási program indítását.

Célként pedig a muraközi fajtává válását tűzte ki, hiszen sem akkor, sem jelenleg nincs a muraközi fajtában törzskönyvezett egyed és a muraközi fajta a ’90-es években beolvadt a magyar hidegvérű fajtába. Ám biztató volt, hogy munkánk 2016-tól már kormányzati támogatással folytatódhatott.

Az első feladat egy komplett kutatási program kidolgozása volt. Több egyeztetést követően állítottuk össze az anyagot (Kovács-Mesterházy Zoltán, Rácz Károly, Thomka Iván), amit a Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület adott be jóváhagyásra a tenyésztési hatósághoz. Ezt 2016. december 20-án a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal jóváhagyta.

A kutatási program céljai közt az alábbi feladatokat határoztuk meg:

– Génmegőrzés, géntartalék megmentése;

– Fenotípus és származás alapján összegyűjteni a fellelhető lovakat;

– Genetikai beszűkülés elkerülése: rokon fajtákkal célpárosítás;

– Genetikai vizsgálatok elvégzése: elkülönül-e a magyar hidegvérű populációtól;

– Adatgyűjtés, adatok értékelése (test­méretfelvétel, használati tulajdonságok, szaporulati mutatók);

– Teljesítményvizsga rendszerének tovább­fejlesztése, igazodva a többhasznúsághoz;

– A fajta újraélesztése.

A muraközi lóállomány gerincét és legértékesebb populációját az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság muraközi törzstenyészete adja. A 2003-ban vásárolt állomány mára többszörösére nőtt a folyamatos vásárlások és a szaporulat eredményeként. Ez a növekedés megadta a lehetőséget az okszerű szelekcióra.

A muraközi ló fennmaradása azonban azon múlik, hogy képesek leszünk-e növelni a muraközi kancalétszámot. Az igazgatóság mellett 2016-ban 8 magántenyésztő csatlakozott a kutatási programhoz, jelenleg pedig 21 magántenyésztő tart muraközi lovat. Örvendetes módon több potenciális tenyésztőtársról tudunk, akik csatlakozni szeretnének a tenyésztői munkánkhoz.

Kidolgoztunk egy típusbírálati rendszert, amely egyszerűen és gyorsan elvégezhető, adattartalma könnyen feldolgozható, átlátható, és egyértelműen megállapítható belőle, hogy az adott egyed muraközi típusú lónak tekinthető-e. A pontozás során a bíráló 1-2-3 pontot oszthat ki, annak megfelelően, hogy az adott bírált tulajdonság mennyire felel meg az elvárásoknak. A bírálat során természetesen a használhatóságot is értékeljük.

A tenyésztésbe állítás előtt minden kancától felvesszük a fontosabb testméreteket, testtömeget, és a típusbírálati lapot is elkészítjük.

A választott és növendék csikókat minden ősszel minősítjük a típusbírálati rendszerünkkel, emellett felvesszük a testméreteket és a testtömeg adatokat is. Amennyiben a típusnak nem megfelelő, selejtezzük a programból.

A muraközi kutatási program induló állományáról (77 egyed) részletes származáselemzést végeztünk. Az érintett egyedek 4 ősi soros származási lapjait vizsgálva elemeztük a származásukat. Kigyűjtöttük az ismert muraközi, freibergi, nóri, egyéb rokon fajták, hidegvérű, melegvérű és az ismeretlen ősöket. Az egyes ősöket külön-külön vizsgáltuk, hogy milyen a vérhányaduk. A jelenleg zajló kutatási programra jelentős hatást gyakorolt egykori, mára már nem élő tenyészmének származása is.

Minden évben egyedi párosítási tervet készítünk. A kancákat (ismerve pontos származásukat, tenyészeredményeiket, küllemi és használati tulajdonságaikat) az alkalmasnak vélt tenyészménekkel célpárosítjuk.

Ennek természetesen valamilyen szinten korlátot szab a mének létszáma és mozgatásának lehetősége, de ezeket a fedeztetések ütemezésével igyekszünk segíteni.

A párosítási terv mellékletként tartalmazza a tenyészmének és tenyészkancák fényképpel kiegészített típusbírálati és származási lapját.

A párosítási terv elkészítése során az alábbi szempontok vezérelnek bennünket:

• muraközi típus rögzítése a megszülető utódokban;

• a még meglévő egykori muraközi vérhányad minél kisebb mértékű csökkenése az utódokban;

• a nehezebb, hidegvérűbb jellegű kancákra freibergi vérségű mént párosítsunk;

• az őshonos kancákhoz lehetőleg őshonos mént párosítsunk;

• típusos muraközi kancákhoz jó típusos mént párosítsunk;

• a genetikai variabilitás fenntartása és a beltenyésztés érdekében könnyedebb mozgású, kisebb hidegvérű méneket is használjunk a párosítás során.

Tenyésztési adatok gyűjtése: alapos tenyésztői munkát csak pontos adatgyűjtésre támaszkodva lehet végezni, ezért a fedeztetési adatokon túl minden választási csikóról is begyűjtjük a lehetséges adatokat (testméret, testtömeg). Választáskori méretek, testtömeg, küllemi minősítés alapján – ekkor már az első „rostálást” is elvégezzük.

Természetesen csak óvatosan az alacsony egyedszám miatt.

A választáskori testtömeggel a kanca csikónevelő képességére következtetünk, illetve az ivadékcsoportok révén a mén testtömeg­gyarapodási képességét, örökítését is becsülhetjük. Egyenlőre, az alacsony egyedszámból még csak óvatos becsléseket lehet levonni, de az elemszám növekedésével a megállapításaink is pontosabbak lesznek.

Muraközi lótenyésztők 2018 októberében megalakították a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesületet azzal a céllal, hogy tagjaik hatékonyabban tudjanak a muraközi program érdekében tevékenykedni, és szorosabbra fűzni az egyes tenyésztők közötti szálákat.

2020. augusztus 24-én az Agrárminisztérium jóváhagyta a Muraközi Ló Tenyésztéséért Egyesület azon kérelmét, hogy a magyar hidegvérű lófajta elismert tenyésztőegyesülete lehessen azon feltétellel, hogy csak a muraközi tenyésztési programban szereplő egyedekkel végezheti azt. Így mára a muraközi lovat tenyésztőknek önálló tenyésztőegyesülete van, ami egy új korszakot nyit a muraközi ló tenyésztésében. Ez természetesen fokozott felelősséget és plusz energiákat kíván meg az egyesület vezetésétől.

Ahogy tavaly, úgy idén is megrendeztük a muraközi szakmai napot, melyen egyrészt bemutatjuk a rendezvénynek otthont adó tenyészet egyedeit, eredményeit, másrészt a tenyésztők egymás közti kapcsolatépítését is elősegíti. 2020-ban Jákon tartottuk a szakmai napunkat, melyen a Rácz család és Lakics Ferenc tenyészetén túl a fiatal és a potenciális tenyészméneket is megmustrálhatták az érdeklődők.

A muraközi ló kutatási programja jelenleg is tart, a tenyészkanca- és tenyészménállomány folyamatos növekedésben van, és szerencsére tenyésztőink köre is egyre bővül.

Reményeink szerint 5-10 éven belül már lesz egy stabil, küllemileg egyöntetű, használhatóságban kiváló kancaállományunk és kialakult ménvonalaink, amire alapozva kérhetjük a muraközi fajta elismerését.

Mikor lehet sikeres a muraközi ló tenyésztése? Ha a tenyésztésével foglalkozó szakemberek a múlt eredményeit és tapasztalatait ötvözik a jelen kor tudásával, s képesek „megálmodni”, hogy 15-20 év múlva milyen családi lovat keresnek a potenciális lótartók, mindezt pedig természetesen kellő alázattal teszik.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Már 24 milliárd forint fejlesztési támogatásban részesültek a kisebb állattartó gazdaságok

A Megújuló vidék, megújuló agrárium program révén az Agrárminisztérium a teljes magyar élelmiszertermelés és mezőgazdaság fejlesztését célozza az értékteremtő és hatékonyságnövelő beruházások támogatása révén – közölte Nagy István tárcavezető.

Békés és Csongrád-Csanád megyében is megjelent a madárinfluenza

Egy zsombói pecsenyekacsa állományban és egy újkígyósi tenyészlúd állományban is elsődleges madárinfluenza kitörést diagnosztizált a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. A fertőzést tegnap erősítették meg a vizsgálatok, mindkét állomány felszámolása folyamatban van.

Tigrisek, oroszlánok vagy medvék sem szerepelhetnek többé élő cirkuszi műsorban Franciaországban

A francia parlament megszavazta, hogy az élő cirkuszi műsorokban nem léphetnek többé porondra vadállatok, köztük tigrisek, oroszlánok vagy medvék. A széles körű állatjogi törvény értelmében két éven belül tilos lesz a vadon élő állatok cirkuszi szerepeltetése, hét éven belül pedig a tartásuk is.

További szigorítások Bács-Kiskun és Csongrád-Csanád megyékben a madárinfluenza járvány terjedése miatt

Bács-Kiskun megye egész, valamint több Csongrád-Csanád megyei járás teljes területére kiterjesztette a víziszárnyas baromfik betelepítési és mozgatási tilalmát az országos főállatorvos. Az előírás alól kizárólag az azonnali vágásra történő szállítás jelent kivételt.

Tehenészeti telep épül Földesen

Tehenészeti telep alapkövét helyezték el pénteken a Hajdú-Bihar megyei Földesen; a helyi Rákóczi Mezőgazdasági Kft. csaknem 3,4 milliárdos beruházásához mintegy 1,7 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást nyertek el a vidékfejlesztési operatív program pályázatán.

A háziasított lovak eredete

A modern ló háziasítása nagyjából i.e. 2200 körül kezdődött el a Kaukázus északi részén. A következő évszázadokban pedig Ázsiába és Európába is eljutottak ezek az állatok. Egy 162 tudósból álló nemzetközi kutatócsoport 273 ősi lótól származó minta genetikáját fedte fel és elemezte azokat. Ezek a jószágok Eurázsia különböző pontjairól származtak.

A magányos kutyák szorongásának oldására fejlesztenek távhívásos rendszert

Magányos kutyák nemsokára talán "felhívhatják" távollévő gazdájukat egy új eszközzel, amelynek fejlesztésén brit és finn kutatók dolgoznak.

10 lenyűgöző díszhal akvaristák számára

Akváriumot szeretne otthonában? Talán a család legkisebb tagja szeretné, hogy szerezzen be egy aranyhalat? Bár semmi baj nincs ezekkel a klasszikus narancssárga akváriumlakókkal, rengeteg más csodálatos díszhal faj létezik, amelyeket biztonságosan és felelősségteljesen tarthat házikedvencként.

Világszerte tombol a madárinfluenza

Norvégiában 7000 baromfit vágtak le miután immár két farmon is kimutatták a madárinfluenza egy súlyosabb variánsát. Japánban újabb járványtól tartanak a hatóságok. Több európai országban, így hazánkban is megjelent a vírus a vadmadarak után haszonállat állományokban is.

Vadászatra tenyésztett vadkacsák

A természetben élő apróvadállomány napjainkban nem képes olyan mértékű szaporulatra, hogy fenntartható módon biztosítsa azokat a nagyobb terítékű apróvad-vadászatokat, amelyek néhány évtizeddel ezelőtt jellemzők voltak hazánkban. Ezt jellemzően az intenzív mezőgazdaság miatt kialakult élőhelyváltozás okozta.