Back to top

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

Szívesen megosztják ugyanakkor a kis léptékű gazdálkodásról szerzett tapasztalataikat, a porta nyitott az érdeklődők előtt, és oktatási programokat is szerveznek. Pottyondy Ákos Gödöllőn, a SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézetében diplomázott, és a gazdaságot annak környezetével egységben kezelő szemlélet azóta is fontos vezérelv számára.

Tanulmányait a környezettudományi doktori iskolában folytatta, kiemelt jelentőségű helyszínek környezeti és természeti értékekre alapozott hasznosítási lehetőségeit kutatta.

Szamócabefőzés az Ürmös Portán
A doktori fokozat megszerzését követően először a Regionális Fejlesztési Ügynökség munkatársa lett, majd 2011-től hét éven át a Pannonhalmi Főapátság gyógynövénykertjének és a hozzá tartozó egyéb természeti területeknek a működését és fejlesztését irányította.

Elveszett tudás

A dolgok alapvetően a fejben dőlnek el – vallja –, ha valakinek megvan hozzá a szilárd elhatározása, akkor szinte nulláról is létre tud hozni egy kisgazdaságot, képes lesz boldogulni. A különféle képzettségek és diplomák nagyon fontos alapot jelentenek a boldoguláshoz, ám szerinte a mindennapi életben nagy szükség van a józan paraszti észre is.

Az Ürmös Portához hasonló összetett kisgazdaságok létrehozását nagymértékben segítené az a régi paraszti tudás, amely a történelem alakulása miatt nem, vagy csak nagyon nehezen hozzáférhető.

Pottyondy Ákosnak egész életében kapcsolata volt a vidékkel, mégis gyakran érzi úgy, hogy mindent elölről kellett kezdenie.

Hiányoznak számára az előző három generáció tanácsai. A szigetközi családi gazdaságot működtető dédszülőkkel csak kisgyerekként találkozott, a nagyszülőket a kuláksors tragikus történései lehetetlenítették el, és a rendszerváltozás felemás kárpótlása révén a hajdani gazdaságnak csak a töredéke került vissza a családhoz. Szülei – ahogyan abból a nemzedékből sokan – az értelmiségi pályát választották. A mai (újra)kezdők ezért is futnak gyakran zsákutcába. Ez önmagában nem baj, mert tanulni lehetne belőlük, ám mégis könnyebb lenne, ha több tapasztalt ember tanácsaira támaszkodhatnának a hozzájuk hasonló fiatal vállalkozók, véli a szakember.

Családi felhasználásra termesztenek

Az összetett családi gazdaságok működtetését nem tanítják sehol, ezért el kell fogadni, hogy nem minden sikerül elsőre, vagy akár másodikra sem. Harmadjára ugyanakkor már nem szabad hibázni.

Vegyes kisgazdaság

Családi léptékben a gyógynövénytermesztéshez nem szükséges nagy terület, az Ürmös Portán néhány száz négyzetmétert foglalnak el a gyógynövények parcellái.

A közel húszféle gyógynövény mellett másfél hektáron tájfajtákból álló kaszálógyümölcsöst alakítanak ki.

A részben már termőre fordult gyümölcsfákat elsősorban a szűkebb térség öreg anyafáiról oltották vad alanyra, de néhány különleges fajtát messzebbi vidékekről, így Erdélyből is hoztak.

Pihenőhelyet alakítanak ki a zarándokoknak
A gazdaságban nem használnak vegyszereket, de nincs bio minősítésük. Sokan azt gondolják, hogy a tájfajtákat nem kell permetezni, metszeni, ez így önmagában nem igaz, egy fa egészsége nem kizárólag a permetezésen múlik.

Ha kiszolgáljuk az igényeiket, közel ideális környezetet alakítunk ki számukra, akkor a védeke­ző­rendszerük elég erős lesz ahhoz, hogy ellenálljanak a betegségeknek.

Monokultúrás termesztéskor azonban még a jó génkészlettel rendelkező, ellenálló fajta esetében is komoly növényegész­ség­ügyi kihívásokkal szembesülünk. Ezt elkerülendő, a készülő kaszálógyümölcsösben a különböző gyümölcsfajok tájfajtáit ligetszerűen telepítik majd.

Az ilyen agrárélőhely rendkívül változatos tud lenni, rengeteg faj van benne jelen, ami csökkenti a növényvédelmi gondokat.

A korábban intenzív szántóként használt terület füvesedését olyan fűmagkeverék felülvetésével segítették, amelybe a csenkesz- és perjefajok mellett vadvirágok – nagy arányban pillangósok – magjait is belekeverték.

Van rá igény

A környezetével együtt élő, folyamatos változásban lévő kisgazdaság működtetője állandó és gyors tanulásra van késztetve. A kis családi gazdaságok fenntartásához olyan egységben való gondolkodás szükséges, ami a hagyományos paraszti gazdaságokra is jellemző volt, említette Pottyondy Ákos. Káros, ha a kis- és nagygazdaságokat egymás ellenében szemléljük. Kellő tisztelet, megfelelő szakmai munka esetén ezek kiválóan működnek egymás mellett. A méret ez esetben nem árul el semmit, a nagyüzemeknek és a családi gazdaságoknak is vannak előnyeik, és mindkettőt lehet jól és rosszul is vezetni. A szerencsésebb történelmi helyzetű országokban több száz éves hagyománya is lehet a családi gazdaságoknak, és a tudás nemzedékről nemzedékre öröklődött. Nálunk ezt sajnos megakasztotta a történelem, de ma érezhetően mind nagyobb a társadalmi igény a családi gazdaságokra, illetve azok termékeire, és ha működésüket a jogszabályi környezet is engedi, akkor egyre több jön létre.

A vírushelyzet is lökést adhat ennek, persze nem kell rögtön elsőre több hektárban gondolkozni, sokszor már az is nagy lépés, ha az emberek a most általános, tujasor–fű–tujasor keresztmetszetű kertjükben kicsi termelő parcellákat alakítanak ki. Bár a városban mások a lehetőségek, gyógynövényeket és néhány zöldségfélét szélsőséges esetben akár egy panellakás erkélyén is termeszthetünk, emelte ki az Ürmös Porta tulajdonosa.

Gyógynövényeket elsősorban feldolgozásra termesztenek, illetve gyűjtenek, a legutóbbi vezetett túrájukon több mint hatvanféle fajt szedtek a környéken.

A megtermelt alapanyagot jelenleg főleg szárítják, vagy különféle kivonatokba teszik.

A jövőben az illóolaj-tartalmú gyógynövények is nagyobb szerepet kapnak: a lepárlóberendezéseket készítő miskolci Hagyó Kft.-vel olyan módszereken és eszközökön dolgoznak, amelyekkel akár néhány tíz kilós mennyiségből is kiváló minőségű illóolajakat lehet kinyerni. Ez fajonként akár 40-50 négyzetméteres parcellákban is megtermeszthető.

Portájukon a zöldségekből is főleg hagyományos fajtákat termesztenek, de ezeket kizárólag a család ellátására.

Az Ürmös Portán látottak modellként szolgálhatnak azoknak, akik kis területen szeretnének ilyen tevékenységbe kezdeni. Az 1000-1500 négyzetméteres kertvárosi kertekben egy átlagos család zöldségszükségletének jelentős részét meg lehet termelni, és egy-két kedvenc gyümölcsfa is elfér bennük. A családban elfogyasztott gyógynövények termesztéséhez pedig még ekkora hely sem kell, az erkélyen is van rá lehetőség.

Nem pénzbeli előnyök

Az Alföldről készített légi fotókon gyakran feltűnik, hogy a nagy erdőket és mezőgazdasági területeket egyhektáros szabályos négyzetek tagolják. Ennek oka, hogy amikor az ötvenes években államosítottak, a tanyák környékén egy hektár földterület maradhatott a család tulajdonában.

Ezen megtermelhető volt egy család alapvető gyümölcs-, zöldség- és gyógynövény-szükséglete, pedig akkor jellemzően népesebbek voltak a családok.

Napjainkban már egy hektár sem kell a család ellátásához.

Azt, hogy egy családi gazdaságnak mekkora területre van szüksége ahhoz, hogy önfenntartó legyen, attól függ, hogy ki milyen hasznot vár el. Ha kizárólag a pénzbeli bevételt nézzük, akkor egy-két hektár nem elegendő az önfenntartáshoz. De ha a hasznot tágabban értelmezzük, akkor sok mindent mégis megéri csinálni. Hiszen haszon az is, hogy a gazdaságból egészséges ételek kerülnek az asztalra, a szabadban, a jó levegőn végzett munka jó egészséget és fizikumot ad a tulajdonosnak, és miközben a saját területét műveli, a családjával, gyermekeivel töltheti az időt. Ha a haszon fogalmát az anyagiakon túl értelmezzük, akkor sokkal könnyebb önfenntartóvá tenni egy gazdaságot, véli Pottyondy Ákos.

Kasvirág szárítása

Nyitott porta

Az Ürmös Porta termékeit nem értékesítik, helyette inkább az oktatást tartják fontosabbnak a tulajdonosok.

Bemutató gazdaságként működnek, náluk megnézhető, mi történik „a földtől az asztalig”.

Emellett több felsőoktatási és egyéb képzőintézménnyel állnak kapcsolatban, fogadják a hallgatókat gyakorlatra. Oktatási programokat is szerveznek, igyekeznek átadni a tapasztalataikat, tudásukat. A nyitott gazdaságban az érdeklődők a munkálatokba is bekapcsolódhatnak.

A névadó ürömmel készült pálinka
Szervezett programjaikon egy-egy témára fókuszálnak. Ilyen például a gyógynövénygyűjtés, amelynek során a leggyakoribb 10-12 fajt ismertetik meg az érdeklődőkkel. Emellett bemutatják az illóolaj-lepárlást, januárban pedig gyógyhatású kivonatok készítéséről (tinktúra, macerátum, mézes kivonat, olajos kivonat, zsíros kivonat) szerveznek majd gyakorlatorientált képzést. Ezekre nagy az igény, hiszen a munkájuk miatt sokan heteken át szinte ki sem mozdulnak a számítógép elől, ezért élvezik, hogy kézzelfogható terméket készítenek.

Vannak, akik célirányosan jelentkeznek a tanfolyamokra, de jelentős a véletlenül betérők száma is, amikor meglátogatják a közeli Pannonhalmát, vagy éppen a porta előtt vezető zarándokúton haladnak.

Komoly fejlesztéseket végeznek annak érdekében is, hogy a zarándokoknak pihenőhelyet nyújthasson a családi gazdaság.

A rövidebb, párórás bemutatókon kívül már most is előfordul, hogy napokat, heteket töltenek náluk az érdeklődők. A gyógynövényes, illetve a kozmetikumokkal foglalkozó programok általában a nők körében népszerűbbek, amíg a gyümölcsfák gondozására inkább a férfiak kíváncsiak, és a gazdaság létrehozásának vagy működtetésének részletei is főként őket érdeklik. Tavasztól őszig inkább a termesztési kérdések kerülnek elő, télen pedig az alapanyagok feldolgozása (kivonatkészítés, teák keverése stb.).

Szurokfű betakarítása

Az Ürmös Porta azonban nem csupán a gazdálkodás helyszíne.

Ákos felesége, Patricia zeneterápiával foglalkozik, aminek a gazdaság és a környezetében található védett erdő különleges és egyedi színteret ad.

Az egykori gazdasági épületek egy részét úgy újították fel, hogy azok a terápiás foglalkozásoknak is helyet adhassanak, valamint a kertben és a gyümölcsösben is több pihenésre, elmélkedésre alkalmas helyszínt alakítanak ki.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/47 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Almatermésűek növényvédelme

A Kleffmann és Partner Kft. független piackutató cég. Cikkünkben a gyümölcsök növényvédelméről összegyűjtött információkat osztjuk meg, azon belül is leginkább az almatermésűekre (alma, körte) vonatkozókat. A piac egészét lefedő adataink a kajszibarack, az őszibarack és a többi csonthéjasok (meggy, cseresznye, szilva) számait is tartalmazzák.

Fóliasátortól a magaságyásig

„Változnak az idők: míg néhány évtizede sokan még fóliában termeltek zöldséget, amihez nyilván nagyobb földterületre volt szükség, addig manapság a magaságyás dívik, és akinek van legalább 2 négyzetméternyi földje, az már bizony termel.”

Antibakteriális kötszer gyümölcs­héjból

A durian héjából kivont magas minőségű cellulóz és glicerin kombinálásával fejlesztettek ki kutatók szilikonhoz hasonló lágy gélt a szingapúri Nanyang Egyetemen. A gél különféle alakú és méretű kötszerekké vágható fel, és mivel élesztőből előállított, természetes fenolokként ismert szerves molekulákat adnak hozzá, antibakteriális hatású.

Hogyan segíti a kerti munkákat a Hold

A Hold hatással van életünkre, ez vitathatatlan, elég csak a tömegvonzására gondolni, ami az ár-apály jelenséget okozza. Ha óceánok víztömegét képes a Hold megmozhatni, esélyes, hogy másra is hatással van, például a növények életére. Sokan vannak, akik a Hold fáziasit figyelembe véve tervezik és időzítik a kerti munkákat

Miért hozzuk be, ha van helyi?

Az édesburgonya 2018-ban a nyolcadik helyen állt a világ legnagyobb mennyiségben termesztett zöldségnövényeinek rangsorában. Hollandiában meglehetősen újnak számít a kultúrnövények között, az elmúlt néhány évben azonban bebizonyosodott, hogy trópusi származása ellenére sikeresen termeszthető.

Áznak-fáznak a spárgaszedők, félig üres kamionokat indítanak az exportőrök

Lehangoló helyzetről számolt be a spárgapiac egyik meghatározó, a termesztésre és az exportra egyaránt jó rálátással bíró hazai szereplője. Az árak elvileg jók, és a szedők is megérkezhettek, de érdemi mennyiségű szedhető spárga híján eddig leginkább csak fáztak és megáztak a földön. Ha pedig jobbra fordul az idő, egyszerre „robban majd be” a spárga Európa összes termesztőkörzetében.

Közösségre épített kertészet

A ráckevei Ízes Udvar kertészet külföldi példák alapján alakította ki értékesítési rendszerét. A viszonylag kis terület ellenére hatékony a termelés, ami a szigorúan megtervezett vetésforgónak is köszönhető.

Egyszerű és finom mézes keverékek

Az egyszerű receptek akkor jönnek jól, ha vendégünk érkezik és gyorsan elkészíthető finomsággal szeretnénk a kedvébe járni. A méz jótékony hatásával számos cikkben foglalkoztunk már, most folytatjuk az egyszerű recepteket, melyekben a méz jótékony hatása egyesül a további hozzávalókéval.

Vasútra fel!

Vasúton indította el első kísérleti citrusszállítmányát a SanLucar a spanyolországi Valenciából Kölnbe. A kereskedőház a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében fokozatosan növelni tervezi a vasúti szállítást a közútival szemben. Az 1993-ban alapított SanLucar naponta 610 tonna zöldséget és gyümölcsöt indít útjára 35 országból.

Május közepéig még nem dőlhetünk hátra - Hideg és fagy okozta károk a kertekben

A fagykár esetén elsősorban a téli hideg okozta problémákra gondolunk, de május 10-ig számítani lehet még talaj menti fagyokra, azután jön a jégeső szezon. A télálló növényeknek általában nem okoz gondot a téli hideg, mert mélynyugalomban vannak. Sokkal veszélyesebbek az olyan lehűlések, amire nem számít a növény: talaj menti fagyok, őszi korai fagyok, tavaszi késői fagyok, jégesők…