Back to top

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Vélekedések szerint az egyed valószínűleg fogságból szökhetett, de az sem kizárható, hogy Szerbián keresztül érkezett hazánkba.

A faj opportunistának mondható, igen jó az alkalmazkodóképessége, emiatt található meg sokféle élőhelyen, és nagy távolságokat képes megtenni élelemkeresés közben. Dél-Európában a telet üregekben tölti, de téli álmot nem alszik.

Fotó: KNP
A rejtélyes állat nyomaira azóta nem bukkantak, továbbra is csak a kamera által rögzített kép a bizonyíték jelenlétére.

A sül, bár tüskés, nem rokona a rovarevő sünnek, a rágcsálók közé tartozik. Testhossza 60-93 cm, tömege 10-30 kg. A háta közepétől a farka végéig 35 cm-es, fekete-fehér sávos tüskék fedik testét. Éjszaka jár táplálék után, a nappalt üregrendszerében pihenve tölti.

A nemzeti park szakemberei felhívják a figyelmet, hogy bár alapvetően békés növényevőnek számít, ha veszélyben érzi magát és sarokba szorítják, akár harciasan is felléphet támadójával szemben – ilyenkor tüskéit felmereszti és „csörgeti”. Ha ez nem okoz félelmet a támadóban, akkor hátat fordítva támad.

A tüskék nagyon lazán kapcsolódnak a bőréhez, szinte azonnal leválnak, amint valamibe belefúródnak.

A tüskék vége kampós, így igen nehéz őket kiszedni. Éppen ezért figyelmeztettek, senki ne próbálja meg befogni, mert sérülés lehet a vége.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata kéri, hogy ha valaki látja az állatot, értesítse őket a következő telefonszámon: + 36 30 555 6171.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Megkapják a magánállatkertek a pénzügyi támogatást?

A Magyar Állatkertek Szövetsége (MÁSZ) az Agrárminisztérium szakmai támogatásával, valamint az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) segítségével létrehozott egy olyan pénzügyi keretet, ami a pandémia miatt 2020. november 11-e óta zárvatartó hazai magánállatkertek megsegítését célozza. Tóth Tibor, a MagánZoo állatkert tulajdonosát kérdeztük a támogatásról és az állatkert fenntarthatóságáról.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.