Vélekedések szerint az egyed valószínűleg fogságból szökhetett, de az sem kizárható, hogy Szerbián keresztül érkezett hazánkba.
A faj opportunistának mondható, igen jó az alkalmazkodóképessége, emiatt található meg sokféle élőhelyen, és nagy távolságokat képes megtenni élelemkeresés közben. Dél-Európában a telet üregekben tölti, de téli álmot nem alszik.
A sül, bár tüskés, nem rokona a rovarevő sünnek, a rágcsálók közé tartozik. Testhossza 60-93 cm, tömege 10-30 kg. A háta közepétől a farka végéig 35 cm-es, fekete-fehér sávos tüskék fedik testét. Éjszaka jár táplálék után, a nappalt üregrendszerében pihenve tölti.
A nemzeti park szakemberei felhívják a figyelmet, hogy bár alapvetően békés növényevőnek számít, ha veszélyben érzi magát és sarokba szorítják, akár harciasan is felléphet támadójával szemben – ilyenkor tüskéit felmereszti és „csörgeti”. Ha ez nem okoz félelmet a támadóban, akkor hátat fordítva támad.
A tüskék nagyon lazán kapcsolódnak a bőréhez, szinte azonnal leválnak, amint valamibe belefúródnak.
A tüskék vége kampós, így igen nehéz őket kiszedni. Éppen ezért figyelmeztettek, senki ne próbálja meg befogni, mert sérülés lehet a vége.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
