Back to top

Hova tűnhetett a Bócsán vadkamerának pózoló tarajos sül?

November 18-án, egy Bócsán kihelyezett vadkamera tarajos sült rögzített, amit a Kiskunsági Nemzeti Park is alátámasztott. Az eset igazán rendhagyó, hiszen a faj Afrikában őshonos, a hazai faunának nem része. Ugyanakkor Európa mediterrán régióban, például Olaszországban vagy a Balkánon már megjelent.

Vélekedések szerint az egyed valószínűleg fogságból szökhetett, de az sem kizárható, hogy Szerbián keresztül érkezett hazánkba.

A faj opportunistának mondható, igen jó az alkalmazkodóképessége, emiatt található meg sokféle élőhelyen, és nagy távolságokat képes megtenni élelemkeresés közben. Dél-Európában a telet üregekben tölti, de téli álmot nem alszik.

Fotó: KNP
A rejtélyes állat nyomaira azóta nem bukkantak, továbbra is csak a kamera által rögzített kép a bizonyíték jelenlétére.

A sül, bár tüskés, nem rokona a rovarevő sünnek, a rágcsálók közé tartozik. Testhossza 60-93 cm, tömege 10-30 kg. A háta közepétől a farka végéig 35 cm-es, fekete-fehér sávos tüskék fedik testét. Éjszaka jár táplálék után, a nappalt üregrendszerében pihenve tölti.

A nemzeti park szakemberei felhívják a figyelmet, hogy bár alapvetően békés növényevőnek számít, ha veszélyben érzi magát és sarokba szorítják, akár harciasan is felléphet támadójával szemben – ilyenkor tüskéit felmereszti és „csörgeti”. Ha ez nem okoz félelmet a támadóban, akkor hátat fordítva támad.

A tüskék nagyon lazán kapcsolódnak a bőréhez, szinte azonnal leválnak, amint valamibe belefúródnak.

A tüskék vége kampós, így igen nehéz őket kiszedni. Éppen ezért figyelmeztettek, senki ne próbálja meg befogni, mert sérülés lehet a vége.

A Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság Természetvédelmi Őrszolgálata kéri, hogy ha valaki látja az állatot, értesítse őket a következő telefonszámon: + 36 30 555 6171.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mitől jó a svéd agrárképzés?

Nem önálló tantárgy, hanem minden diszciplínát átitató és a mindennapokat is meghatározó központi elv a fenntarthatóság a Svéd Agrártudományi Egyetemen (SLU), amely jelenleg a harmadik helyen áll a világ legjobb mezőgazdasági felsőoktatási intézményei között.

Lézerrel a madárinfluenza ellen

A rendszer zöld lézersugár kivetítésével riasztja a madarakat, akik szilárd tárgynak látják a zöld lézersugarat és ösztönösen olyan fizikai veszélynek tekintik, ami elől el kell menekülniük.

Happy Hotel, avagy így készítjük mi a bogárszállót

Erdei, arborétumbéli kirándulások alkalmával, vagy épp az utcán, a kertben gyűjtögetett „kincsekből” készülhet a legjobb bogárszálló. Lehet, hogy ezzel a kijelentéssel a rovartudósok, vagy maguk a leendő vendégek nem értenek egyet, de ha nem a legjobb, akkor is a legszebb az, amit mi készítünk. Munkánk nem volt öncélú, hisz a nagymama városi kertjébe szántuk az élővilág letelepítésére.

Kutyatartóknak indít online képzést a Nébih

Gazdijogsi néven indít komplex edukációs programot a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih), az állatvédelmi problémák megoldásához ugyanis a szemléletváltás és az oktatás is elengedhetetlen.

Új lendület a „halas” kutatásoknak

A magyarországi, halakkal foglalkozó kutatások egyfajta kényszerhelyzet hatására, bő egy évszázaddal ezelőtt vettek nagy lendületet. Noha azóta mondhatni sok víz lefolyt a Dunán, a jelenkori „halas” szakemberek sem szűkölködnek kihívásokban.

Elkészült a juhakol Esztergom mellett, a Strázsa-hegy szomszédságában

Az esztergomi projektterületen található romos juhakol felújítása elkészült, melyet az állatok nyári szállásaként tervezünk hasznosítani.

Mi a szépsége a vadászatnak?

A vadászat sokrétűsége sokak számára ismeretlen. Egyebek mellett jogi, gazdálkodási, etikai, biológiai, természetvédelmi és hagyományismeret is szükséges megismeréséhez, elsajátításához, azonban hosszú évek múltán is mindig tud valami újat mutatni, tanítani az erdő, a vad, a természet. Lehet szeretni, megvetni vagy ítélkezni felette, de egy biztos, nélkülözhetetlen az ökoszisztéma fenntartásához.

Hatalmas homokvárral csábítják költésre a partifecskéket Angliában

Hatalmas homokvárral csábítják költésre a partifecskéket az angliai Surrey megyében. Az állatvédők által létrehozott 400 tonnányi építmény célja, hogy 25 év után visszacsábítsák a vándormadarakat a természetvédelmi területre.

A farkasok szinte alig támadnak haszonállatokra

Minimális veszélyt jelentenek a legelő haszonállatokra a farkasok, mivel természetes környezetükben inkább vadállatokkal táplálkoznak – derítették ki német kutatók.

Állatjóléti előírásokkal lehetne szabályozni a húsimportot az EU-ba?

Az EU egyik magasrangú tisztviselője szerint bölcs dolog lenne ugyanazon állatjóléti előírásokat bevezetni az EU-ba érkező húsimportra, mint a helyi előállításra. A tisztviselő szerint ez összhangban áll a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szabályaival, feltéve, hogy az „etikai alapokon nyugszik”.