Back to top

Májusi fagy, betakarítási rekord

Május 13-ára virradóra -4 fokot mértek Nagyecseden. Ez tovább tetézte a bajokat, mert akkor már itt volt a koronavírus, javában tartott a 10 hetes aszály, amire jött ez az esemény, amilyenre ma élő gazdák nem emlékezhettek: lefagyott a fiatal, két- négyleveles kukorica. Kósa Sándor, saját bevallása szerint, annyit mondott: itt a csőd, ebből nem lesz semmi.

Kósa Sándor (július 16-i felvétel): vannak hatásos készítmények, amelyek a legnagyobb stresszhelyzetben is segítenek a növényen és a gazdán
Valamivel később úgy taksálta, esetleg 4–5 tonna teremhet hektáronként, de csak azután, hogy több szakmabelivel, főleg növényvédősökkel beszélt a lehetőségekről.

Ezen a nyáron, július 16-án Balogh Lajos és Fejér István (Hed-Land Hungária Kft.) meghívására mi is elmentünk megnézni… mit is? Hát, a csodát. Ugyanis Balogh Lőrinc, a Hed-Land Kft. ügyvezetője néhány nappal korábban, egy hevenyészett gyulatanyai repcebemutatón mutatott egy képet a mobiltelefonján az elszáradt növénykékről, aztán mutatott még egyet ugyanarról a területről, amin már gyönyörűen zöldellt a kukorica, amelyik körülbelül térdmagasságig ért. Mindenképpen érdekelt a dolog, és megszervezték, hogy elmehessünk Nagy­ecsedre Kósa Sándorhoz. 

Akkor már másfél embernyi volt a kukoricaállomány magassága, és mindenki igencsak óvatoskodott, amikor a termésbecslés szóba került.

Hihetetlennek tűnt ez az egész, pedig valós dolog volt, a bizonyítékot a szemünkkel láttuk. A házigazda elmondta, hogy bizony ő is felemelte a kezét a május 13-ai fagy után, de aztán néhány szakemberrel tárgyalva mégis furcsának tűnő elhatározásra jutott.

Összesen 400 hektáron gazdálkodik, amiből 200 hek­tár kukorica, (Fornad hibrid) nem csoda hát, hogy elkezdett azon lamentálni, mit tehetne.

A szomszédos gazdák arra jutottak, hogy ők bizony nekieresztik a kombinátort (ennek 8 ezer forint a hektáronkénti költsége), vesznek új vetőmagot (az hektáronként 35 ezer forint), és jöhet a vetés (szintén
8 ezer forintért). Ez újabb költség, csak ez 51 ezer forint hektáronként. Ma ennyiért viszik a kukorica tonnáját Nagy­ecseden. Azonkívül Kósa Sándor nem akármilyen gazda.

A KITE precíziós gazdálkodási rendszerének használatára rendezkedett be, így tisztában volt vele, hogy az újonnan vetett sorok mellé ki kell nyomni hektáronként még 150 liter folyékony nitrogént.

Azonkívül nála a technológia része, hogy a vetőmagárokba KITE Starter folyékony foszfort és 1 liter Bactofilt is kell adagolni, márpedig ezek sem tízfilléres dolgok.

A szakemberek, akiket megkérdezett, nemcsak tanácsot adtak, hanem kimentek a helyszínre és megnézték, hogy mit lehet tenni. Megjelentek Nagyecseden a Hed-Land, a Kwizda, az Agrobio, a Huminis, a Valagro és a KITE Zrt. illetékes szakemberei. Megvizsgálták a kukorica földalatti gyökérzetét, ami alapján azt javasolták, véletlenül se tárcsázza ki az elfagyott állományt, ők anélkül is tudnak megoldást, és meglehetősen olcsón. Az lett a vége, hogy összehasonlító kísérletet állítottak be, és hatásosnak tartott vegyszert is küldtek hozzá. Kiderült, hogy mindez nemcsak ígérgetés volt a részükről, hanem jól megalapozott állítás.

Balogh Lőrinc (Hed-Land Kft.) és Domokos Gábor: novemberben így mutatott a május 13-án lefagyott kukorica
A kísérlet mellett meghagyott részt Kósa Sándor a KITE precíziós technológiája szerint gondozta tovább, sőt egy kontrolltáblát is hagyott a kísérletek között.

A kezelések után egyszerre magához tért a kukorica, kihajtott, és csak annyi látszott rajta, hogy a fenológiai fejlődésben kicsit lemaradt. Hozzá kell tenni, hogy ebben az évben fagy nélkül is általában
2–3 hetes késedelmet lehetett tapasztalni a növények fejlődésében.

Akik újravetettek májusban, azoknak 5 nap alatt „kirobbant” a kukoricájuk – csakhogy egy idő után, erősebb gyökérzetüknek köszönhetően, a lefagyott kukorica faképnél hagyta az ilyen vetéseket. Kósa Sándor földje szerencsére kapott egy kis záport, aztán a nyár csapadékos volt, az ősz pedig sokáig száraz. Még egy beavatkozásra kerített sort, a kukorica 6–8 leveles állapotában 250 liter folyékony nitrogént juttatott ki kultivátorral.

Ez a kukorica október 20. körülre érett be. A fenológiai késedelem végig megmaradt, mert a nyár a szokásosnál hűvösebb volt. Az ősz egy időre ismét esősre fordult, november 10-én kezdték meg a kísérlet betakarítását. A kukorica visszanedvesedett a párás-ködös időben, a szemek nedvességtartalma 20 százalékot mutatott.

A John Deere kombájn méri az általa levágott területet, de a beszállított hozamot hitelesítik a mérlegháznál, úgy adják ki a mérlegjegyet.

Így már most pontosan tudni lehet, hogy melyik kezelés milyen eredménnyel járt. A Kósa Sándor által készített kimutatásból a Hed-Land termékeivel elért eredményeit ismertetjük.

A kontrollparcella mellett nyolc 3 hektáros kísérleti parcellát állítottak be, amik közül a Hed-Land Kft. két külön kezelésre osztotta szét az egyik parcelláját. A Hed-Land június 3-án hajtotta végre az egyik kezelést, ebben 2 liter Hed-Land algát és 0,5 kilogramm Naturamint adagoltak az elfagyott kukoricára. A másik felén június 13-án történt meg a felülkezelés, erre 2 liter Zsémixet és 0,5 kilo­gramm Naturamint adtak ki. Ennek a kísérletnek a betakarításkori eredménye 14,58 tonna szemes termény lett májusi morzsoltban számolva. Megjegyzésül annyit, hogy Kósa Sándor területe 11–12 aranykoronás. A sorban következő Hed-Land kísérlet már 3 hektáros volt, amit június 13-án kezeltek. Ez is Zsémixet és Naturamint kapott, 2 liter + 0,5 kilogramm adagban.

Hozzá kell tenni, hogy a kontrollként meghagyott, kezeletlen parcellán 12,9 ton­na szemtermést tudtak betakarítani.

Fejér István (Hed-Land Kft.): a fagy után ő jelentkezett elsőként segítséggel
Természetesen ilyenkor jön a kérdés, hogy mindez mibe kerül. Pontos választ csak egy esetben ismerünk, a Hed-Land adatai ismertek. Azért ide kell vennünk, hogy a többi kezelés költsége sem nagyon térhet el ettől, mert ezek általában hasonló árfekvésű készítmények. A hozamok 1-től 1,68 tonnáig terjedő többletet igazoltak vissza, miközben a hektáronkénti költség – a kukorica mostani árát 50 ezer forintnak véve, és Nagyecseden éppen ennyi – 120–160 ki­­logramm má­jusi morzsolt árával egyenértékű. Tehát ki­­jelenthető, hogy nem­csak hatásos volt a szerek mindegyike, hanem a kezelés hatékonynak is bizonyult, mert 120–160 kilo­gramm kukorica áráért 50 ezer és 84 ezer forint közé tehető nyereséget hoztak. Ja, és emellett nem kellett több mint 50 ezer forintos hektáronkénti költséggel újravetni a teljes kukoricát.

Kósa Sándor igazán őszintén nyilatkozta: „Először rettenetesen megijedtem, de a tapasztalataim alapján azt tudom mondani, senki ilyen helyzetben ne essen pánikba. Van megoldás, van kikhez fordulni segítségért, akik olyan hatásos szereket tudnak hozni, amelyek akár még rekordtermés kialakulását is elősegítik. Kellemesen csalódtam, és ez most nagyon jól esik.

Az őszre, a betakarításra megbetegedtem, de szerencsére nem koronavírusos vagyok, hanem tüdőgyulladás nyomott az ágynak.

Ittjártukkor emiatt nem tudtam ott lenni, de ott volt helyettem a vejem, Domokos Gábor. Ő főhivatása szerint a Tyukodi Konzervgyár termeltetésvezetője, „másodállásban” pedig átvette nálunk, a családi gazdaságban a munkák irányítását. Nagyon jólesik, hogy a vészterhes 2020 a terméseredményekben végül is nagyon kedvező képet mutat.

Márpedig van nekem egy másik kedves idei élményem is. A szükség hozta, hogy a vejemnek át kellett vennie a munkák felügyeletét, és ő tökéletesen bizonyított. Mivel már abban a korban vagyok, amikor ideje volna átadni a gazdaságot az utódoknak, kiderült, hogy nálunk ez nem lesz gond, mert van nálunk hozzáértő utód, ráadásul növényvédős szakember.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szemeskukorica - Szuperkorai és silóhibridek

A Gabonakutató Nonprofit Kft. széles hibridportfólióval áll a termelők rendelkezésére, a szuperkorai fajtáktól egészen a középérésű silóhibridekig. Cikkünkben a GK Kukorica- és Ciroknemesítési Osztályának szemeskukorica-hibridjeit mutatjuk be. A szemestakarmány-előállítás elsődleges szempontjai a magas terméshozam és az alacsony toxintartalom.

Legyél Te is agrárgépész!

Az első és a harmadik helyezést is a Jánoshalmi Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium csapatai nyerték el a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének (MEGFOSZ) szakmai vetélkedőjén április 15-én. A hatodik alkalommal meghirdetett verseny második helyén a piliscsabai Dr. Szepesi László Mezőgazdasági Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium tanulói végeztek.

Őszi kalászosok áttelelés után

Idén húsvét után kétszer is esett a hó. Igaz, gyorsan elolvadt, de április 6–7-én, szinte mentsvárként, lehullott 4–6 milliméternyi csapadék, amikor már valóban szomjaztak a földek. A naptárra nézve az lehet a meggyőződésünk, hogy az ilyenkor szokásoshoz képest az őszi kalászosok lemaradtak a fejlődésben.

Már csak a meleg hiányzik

A hét első felében hazánk fölé helyeződött légörvénynek köszönhetően országszerte megáztak a talajok, de a csapadék mellett jelentős lehűlés is érkezett. Ugyanakkor a borult, csapadékos időben a károkozó hajnali fagyok eddig az ország nagy részére nem tértek vissza, de a felhőzet elvonulása után péntek hajnalban többfelé, szombaton már kevesebb helyen hűl majd -2 - -3 fokig a levegő.

A szárazság ellenére is kel a parlagfű

A szárazság és szélsőségesen váltakozó hőmérséklet jellemezte az idei tavaszt. Március közepétől a heti rendszerességgel átvonuló hidegfrontok hatására a hőmérséklet egyik napról a másikra nem ritkán 5-10 °C-al csökkent és gyakoriak voltak a hajnali fagyok, ami nem kedvezett a parlagfű kelésének.

Továbbra is kockázati alap létrehozását várják

Az utóbbi évek éghajlati változásai, a kiszámíthatatlanná vált időjárás kilengései jócskán megnehezítik a szlovákiai agrártermelők munkáját és életét. A kíméletlen szárazság és az azt követő, özönvízszerűen lezúduló esőzések nem csupán megtizedelték a termést, hanem a megmaradt termés minőségében is komoly kárt okoztak.

Napelemek a termőföldeken: Kettős földhasznosítás

A termőföld felelős és fenntartható hasznosításának egyik, az éghajlatváltozás elleni intézkedésekkel is összhangban lévő módja a napelemrendszerek telepítése.

Értéktőzsde: Emelkedő gabonaárak

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a március 31. és április 8. közötti tőzsdenapokon a takarmánykukorica (ISCC NUTS II fenntartható takarmánykukorica) májusi jegyzése 75 000, a november–decemberi 60 000 forint/tonna volt. A termény a júliusi tőzsdei elszámolóára 1300 forinttal 75 000, a 2022. márciusi 1500 forinttal 60 500 forint/tonnára csökkent.

Gabonaár-növekedés? Válságból az ember előre menekül

A 2020 novemberében indult gabonaár-növekedésnek köszönhetően azt mondhatjuk, arany korszakuk van a növénytermesztőknek, ám az állattenyésztők elgondolkodnak azon, hogy „állatbőrbe csomagolják-e” a 80 forintos kukoricát vagy inkább adják el. A hazai állattenyésztő gazdaságok ugyanis általában takarmánynövényeket is termesztenek.

Színes kukoricahibridekkel a nagypapa nyomdokában- Rendhagyó generációváltás

Megéri-e az agrárpályát választani? Egy fiatal növénynemesítőnek van helye a magyar mezőgazdaságban? Erről beszélgettünk a Rádi testvérekkel, a Pannon Genetic Kft. két fiatal ügyvezetőjével. Kiadónk elindította a szerdánként jelentkező MMG Gazdahang című podcast csatornáját, ahol az aktuális agrárhírek mellett izgalmas stúdióbeszélgetéseket is hallgathatnak. Az interjúkat MMG Direkt műsorunkban a youtube-on is megnézhetik.