Back to top

Lövésfelismerés a védett állatokért

Az orvvadászok mihamarabbi kézre kerítésének érdekében, illetve a veszélyeztetett fajok védelmében kifejlesztettek egy olyan technológiát, ami akusztikus érzékelővel rögzíti, honnan adtak le lövést az állatokra. A megoldás a nemzetközi természetvédelmi jótékonysági szervezet, a Londoni Zoológiai Társaság és a Google Cloud kooperálásával valósult meg.
A technológia mielőbbi elterjedése az egész világban élő veszélyeztetett fajok számára adhat védelmet, hiszen a lövések felvételeinek elemzésével azonosíthatóvá válnak az orvvadászok preferált területei. Afrikában a természetvédelmi területen kihelyezett akusztikus érzékelők kilométeres távolságból érzékelik és rögzítik az eseményeket.
Mesterséges intelligenciát használnak a lövések hangjának elemzésére, miközben riasztják az orvvadász elleni járőröket.

Ezért az is nagy előrelépés a természetvédelmi alkalmazottak számára, mert eddig csak kameracsapdákkal tudták követni az orvvadászokat, amelyek mozgásra kapcsolnak be, de csak korlátozott távolságon belül használhatók. Az akusztikus érzékelők viszont olcsóbbak, folyamatosan rögzítenek, és a történéseket 360 fokos sugárral is képesek észlelni, így sokkal hatékonyabban működnek.

A technológiát először a kameruni Dja Faunal Reserve állatvédelmi körzetben próbálták ki a fejlesztők.

Összesen 69 eszközt helyeztek ki a parkban, amelyek 267 nap folyamatos zajt vettek fel.

Ezt követően a kiértékelések során a Google mesterséges intelligenciája kereste az esetleges lövéseket, amelyeket a parkon belüli helyhez tudtak kötni.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rekord árbevétel a CLAAS-nál

A pandemiás időszak ellenére a CLAAS az elmúlt évben 4,042 milliárd eurós árbevételt ért el, és először lépte át a 4 milliárdos határt. A 2019-ben elért 3,898 Mrd eurót, 144 millió euróval (+3,7 %) sikerült túlteljesíteniük. A cégcsoport adózás előtti nyeresége tavaly 16,5 százalékkal nőtt, és meghaladta a 158 millió eurót.

Megérkezett az első fekete gólya

Tegnap megérkezett Afrikából az első fekete gólya a Gemenc erdeibe. A fokozottan védett madár először elfoglalta fészkét, ezután mintegy fél óráig takarította azt, majd vélhetően élelem után indult. A madár nincs meggyűrűzve, de az erdőgazdaság osztályvezetője szerint ez a példány tavaly is Gemencen tartózkodott, általában ugyanazok a párok használják a fészkeket.

Vadgazdálkodási helyzetkörkép

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) Szóvetés című podcast-beszélgetésében Győrffy Balázs, a NAK elnöke Jámbor Lászlót, az Országos Magyar Vadászkamara (OMVK) elnökét kérdezte a hazai vadászat aktuális helyzetéről. A beszélgetésben érintették a pandémia vadgazdálkodásra gyakorolt hatását, az új vadkárprotokollt, az ASP helyzetet, valamint a Vadgazdálkodási Alap jelen állását is.

Már nyolc éve ünnepeljük a „Vadvilág Világapját”

Az ENSZ közgyűlése 2013-ban, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezmény (CITES) aláírásának 40. évfordulója alkalmából az egyezmény aláírásának napját, március 3-át a Vadvilág Világnapjává (World Wildlife Day) nyilvánította.

Természetközeli vadgazdálkodás a Pilisi Parkerdőben

A vadászható vadfajok az erdők fáihoz és más élőlényeihez hasonlóan a természeti tőke részei és az erdei ökoszisztémára gyakorolt hatásukat a gazdálkodási módszerek nagyban befolyásolják. Az oly sok természetjáró számára élményteli perceket szerző őzek, gímszarvasok, vaddisznók és más vadfajok élete szoros összefüggésben van az erdők fejlődésével, jólétével és fennmaradásával.

Átadták a 39. AGROmashEXPO Termékfejlesztési díjait

A virtuális kiállítás programjainak sorát a Termékfejlesztési díjak átadása nyitotta meg. A Hazai Termékfejlesztési Nagydíjat idén az Axiál Kft. vihette haza.

Országosan védett lápot is érintett a fonyódi nádastűz

A Fonyód határában lévő berekben hétvégén leégett 127 hektárnyi nádas, amelynek 70-80 százaléka országosan is védett lápos - közölte Rozner György, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságához tartozó terület tájegységvezetője hétfőn az MTI megkeresésére.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Újra látták 180 év után a titokzatos madarat a borneói esőerdőben

Száznyolcvan évvel azután, hogy utoljára látták a verébfélékhez tartozó titokzatos feketeszemöldökű madarat, a Malacocincla perspicillatát, helybéliek újra láttak és befogtak egy példányt a borneói esőerdőben.