Back to top

Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Illetve "Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában" címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Bár még nem ismerjük a 2020-as szüret pontos adatait, s ha az előzetes becslések szerint kevesebb lesz is a termés, mégis jó minőségre számítanak a gazdák.

MMG - Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Sokan azt gondolhatják, csak a kutatók, nemesítők, szőlőtermelők és borászok érdekeltek a témában, ám, ha a biztonságos élelmiszer iránti elvárásokat is figyelembe vesszük, akkor a fogyasztó számára is egyre meghatározóbb kérdésről van szó.

Régi igény fogalmazódik meg az ágazat részéről, amikor biológiai alapok megújításáról beszélünk.

Nem elég a megváltozott klimatikus viszonyokra, a fogyasztói igényekre reagálni, fontos, hogy egészséges, jó termőképességű, a jelenkor piaci elvárásainak megfelelő fajták és klónok álljanak a termelők rendelkezésére.

Mindez nem csak a versenyképességünk alapja, ráadásul nem leszünk kiszolgáltatva a nyugati nemesítőházaknak, oltványelőállítóknak.

Bár túl vagyunk a szüreten, mégis fontos kérdés a betakarítás szervezése, amikor egyre kevesebb idő jut az adott munkák optimális elvégzésére. A kézi szüret rendkívül munka- és időigényes művelet, a gyakorlott kézi szedők egész napos fáradságos munkával átlagosan 1 tonna szőlőt képesek összegyűjteni. Az önjáró szőlőkombájnnal összevont, 24 órás műszakban ugyanakkor 200-300 tonna termés is betakarítható. Írásunk a gépi betakarítás eszközeit veszi górcső alá.

A környezetkímélő eljárások a szántóföldön és a kertészeti termesztésben azért terjedtek el, mert felmerült az igény egyrészt környezetünk és az ember fokozottabb védelmére, másrészt a környezet peszticidterhelésének csökkentésére. A szintetikus kémiai készítmények emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak megakadályozására és a szermaradványok mennyiségének csökkentésére a gyakorlatban egyre több alternatív lehetőség áll rendelkezésre.

Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Úgy tűnik családon belül ők azt az utat képviselik, amikor zökkenőmentesen, egymás tiszteletére és véleményének elfogadására építve lépik meg a szükséges változásokat.

A borok egy része már készen, többségük még forr a pincékben. A gazdák a szüreti munkák után kicsit fellégezhetnek, ugyanakkor izgatottan várják, mit is hoz az évjárat.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét

Az idei évben 18. alkalommal rendezik meg a Balatoni Borok Versenyét, amely a Balatoni Borrégió egészét lefedi. Az Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programhoz kapcsolódó verseny kiváló lehetőséget teremt a balatoni borok számára a nemzetközi porondon való megmutatkozáshoz – mondta az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Veszprémben.

Tavaszi lemosó permetezés

A nyugalmi időszak végen, a szőlő téli metszését követően elvégzett lemosó permetezéssel sok fontos szőlőkarósító tavaszi kártételét, elsődleges fertőzését akadályozhatjuk meg. Például a szőlőlisztharmat kórokozója micéliummal a rügyekben és ivaros termőtestekkel a tőke fás részein, törzsön, kordonkarokon megtapadva telel át. Itthon az ivaros termőtestekből induló fertőzés dominál.

Hullámzó hőmérséklet: gondok és gondolatok

A furcsa és elkeserítő időjárású tél végén próbáltam találó közmondást keresni a múlt népi bölcsességéből. O. Nagy Gábor egyetlen igazi, faggyal kapcsolatos adatát találtam: „Majd ha fagy, hó lesz nagy, majd ha zöldre virágzik, kékre fagy”. Az idén januártól sokféle meglepetés érte a gazdákat: összekeveredett a késő ősz, az alig tél és a kora tavasz.

A tehenész-gumicsizma már a múlté

Egy pályakezdő agrármérnöknek hatalmas megpróbáltatás a semmiből felépíteni egy vállalkozást, ugyanakkor nem is lehetetlen. Hogy megvalósuljon, folyamatos tapasztalatszerzésre van szükség: meg kell ismerni a szakma legalját, a kétkezi munkát, az alkalmazottak gondolkodásmódját, az állatok életét, és ezekből építkezve létrehozni a vállalkozást, máskülönben a cég ingatag alapokon nyugszik.

Folyamatosan javul a bizalmi index

A mezőgazdaságnak és az élelmiszeriparnak jelenleg és a közeljövőben rendelkezésére álló, példátlan nagyságú forrásokat okosan kell elkölteni – bár könnyen eltékozolhatók. A Takarékbank Agrár Üzletágának szakértői viszont már az előbbire számítanak. Szerintük a szektor mostanra túlesett egyfajta kiválasztódási folyamaton, a beruházások már valóban a hatékonyságot szolgálják.

Érdemes élni a fejlesztési pályázatok lehetőségével

A hazai élelmiszeripar a következő években példátlan mértékű forráshoz jut, amelynek köszönhetően komoly fejlesztések várnak az ágazatra. A pályázatok lehetőségével pedig érdemes élni – jelentette ki az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára Tolna megyében.

Kell egy kis pezsgés!

A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa 2021. május 7-én elindította „PEZSEGJ SZABADON!” kampányát, amellyel a minőségi magyar pezsgő tudatos és mértékkel való fogyasztására ösztönzi a fogyasztókat a Covid-19 utáni nyitást követően.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Vadkárról dióhéjban

A szőlőültetvényekben a kártevők elleni védekezés elsősorban a rovarokra irányul, de sokkal nagyobb állatok is veszélyeztetik a szőlőtőkéket és a termést: rágcsálók, madarak, őzek, vaddisznók, nyulak. A Borászati Füzetek 2021. évi 2. számában többek között érdekes cikket olvashatunk a szőlőültetvényeket érő vadkárokról is.