Back to top

Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Illetve "Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában" címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Bár még nem ismerjük a 2020-as szüret pontos adatait, s ha az előzetes becslések szerint kevesebb lesz is a termés, mégis jó minőségre számítanak a gazdák.

MMG - Túl vagyunk a szüreten

A Borászati Füzetek legújabb számában figyelmet szentelünk a biológiai alapok kérdéskörének. Sokan azt gondolhatják, csak a kutatók, nemesítők, szőlőtermelők és borászok érdekeltek a témában, ám, ha a biztonságos élelmiszer iránti elvárásokat is figyelembe vesszük, akkor a fogyasztó számára is egyre meghatározóbb kérdésről van szó.

Régi igény fogalmazódik meg az ágazat részéről, amikor biológiai alapok megújításáról beszélünk.

Nem elég a megváltozott klimatikus viszonyokra, a fogyasztói igényekre reagálni, fontos, hogy egészséges, jó termőképességű, a jelenkor piaci elvárásainak megfelelő fajták és klónok álljanak a termelők rendelkezésére.

Mindez nem csak a versenyképességünk alapja, ráadásul nem leszünk kiszolgáltatva a nyugati nemesítőházaknak, oltványelőállítóknak.

Bár túl vagyunk a szüreten, mégis fontos kérdés a betakarítás szervezése, amikor egyre kevesebb idő jut az adott munkák optimális elvégzésére. A kézi szüret rendkívül munka- és időigényes művelet, a gyakorlott kézi szedők egész napos fáradságos munkával átlagosan 1 tonna szőlőt képesek összegyűjteni. Az önjáró szőlőkombájnnal összevont, 24 órás műszakban ugyanakkor 200-300 tonna termés is betakarítható. Írásunk a gépi betakarítás eszközeit veszi górcső alá.

A környezetkímélő eljárások a szántóföldön és a kertészeti termesztésben azért terjedtek el, mert felmerült az igény egyrészt környezetünk és az ember fokozottabb védelmére, másrészt a környezet peszticidterhelésének csökkentésére. A szintetikus kémiai készítmények emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásainak megakadályozására és a szermaradványok mennyiségének csökkentésére a gyakorlatban egyre több alternatív lehetőség áll rendelkezésre.

Aszpirint a szőlőnek, avagy a szalicilsav szerepe az ellenálló képesség fokozásában címmel olvashatunk írást a fenntartható gazdálkodás jegyében.

Az elmúlt számban indított Generációváltók sorozatunk legújabb szereplője a szekszárdi ifj Vida Péter, a közgazdászból lett borász. Úgy tűnik családon belül ők azt az utat képviselik, amikor zökkenőmentesen, egymás tiszteletére és véleményének elfogadására építve lépik meg a szükséges változásokat.

A borok egy része már készen, többségük még forr a pincékben. A gazdák a szüreti munkák után kicsit fellégezhetnek, ugyanakkor izgatottan várják, mit is hoz az évjárat.

Forrás: 
Borászati Füzetek
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Borászati Füzetek 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.

Szőlőtőkék terhelése - Engedjük be a fényt

Több lehetőség is nyílik a szőlőtőkék terhelésének szabályozására. Tőketerhelésen a tőkék vegetatív és generatív részei közötti egyensúly megteremtését értjük. Beszélhetünk rügyterhelésről, hajtásterhelésről és fürtterhelésről.

Mitől lesz egy borászat sikeres turisztikai helyszín?

Mi a turisztikai sikerek titka egy borászat számára, és mi kell ahhoz, hogy ne csak saját szakterületén legyen elismert, de a turizmusban is népszerű úti céllá tudjon válni? Erre kereste a választ a Magyar Turisztikai Ügynökség megbízásából készült tanulmány, amely hazai és külföldi borászatok jó gyakorlatain keresztül mutatja be, hogyan váltak eredményessé.

Irány az agrár! – A felsőoktatás szerepe az innovációban

A felsőoktatás innovációban betöltött szerepéről szervez online beszélgetést a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, NAK TechLab programja keretében.

Genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól

Egy védelmező genetikai mechanizmus óvhatja meg az embert a túlzott kávéfogyasztástól - állapították meg a Dél-Ausztráliai Egyetem kutatói, akik szerint a kávéfogyasztási szokások a szív egészségének állapotáról árulkodnak.

Szőlőtermesztés - Trio-szemzés

Napjaink szőlőtermesztése jelentősen változik, a mennyiségit minőségi szemlélet váltja fel. A fajták megválasztásában gazdasági tényezők, a technikai fejlődés és a gyakran szélsőségekben is megnyilvánuló klímaváltozás játszik fontos szerepet.

Bármikor fertőzhet a tűzelhalás – Növényvédelmi előrejelzés 18. hét

Tavaly ilyenkor a korai tavaszodás miatt már több kártevő is tömegesen rajzott, most csupán néhánynak a szórványos rajzása figyelhető meg. A betegségek terjedésének viszont kedvez az idő: jelen van a lisztharmat, a varasodás és a tafrinás levélfodrosodás is, rövid időn belül pedig a baktériumos tűzelhalással is számolhatunk.

Öt élelmiszer, amiket komolyan veszélyeztet az éghajlatváltozás

Az éghajlatváltozás frontvonalában a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés egyaránt megtalálható. Az emelkedő hőmérséklet, a savasodó óceánok és az évszakon kívüli viharok nagymértékű pusztítást végeznek az emberi táplálkozás részét képező növény- és állatvilágban.

Borászatok a COVID árnyékában

Általánosságban elmondható, hogy azon borászatok szenvedték meg leginkább az elmúlt év eseményeit, akik vendéglátásra alapozva, azzal egybekötve működnek. A szektor teljes leállása közel megfelezte az ágazatból származó árbevételt, melyet a legtöbb esetben még a nyári időszakban tapasztalható forgalomnövekedés sem tudott ellensúlyozni.

Első Nemzetközi Ezerjó Nap

Az Ezerjó szőlőből készült bor olyan, akár egy virágcsokor! Enyhén illatos, illatában felfedezhetünk akácvirágot, almát, fehér szirmú virágokat, sőt trópusi gyümölcsöket is.