Back to top

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Somogy megye Balatontól távolabb eső része, a belső-somogyi Homokvidék átlagosan 150 méter tengerszintfeletti magasságban húzódik, felszínét azonban viszonylag sűrű észak-déli irányú homokbucka-vonulatok tagolják. A homokbuckák alig észrevehetően hullámossá változtatják a tájat, és a legfeljebb 10 méteres szintkülönbségektől lefolyástalan, lapos völgyek alakultak ki. A belső-somogyi Homokvidék bővelkedik vízfolyásokban, ezeket szinte kivétel nélkül Rinyának hívják. De a sok Rinya-ágon kívül rengeteg a természetes és mesterséges tó is, bennük páratlanul gazdag élővilággal.

A tavak környékén számos rétisaspár fészkel, az erdők rejteke pedig nyugalmas otthont ad az oly óvatos feketególyáknak is. A nádasokban fokozottan védett vidrák élnek, a Somogyországra jellemző éger-lápok pedig nyáron hűst kereső szarvasokat rejtenek.

A természeti adottságok, a kialakuló nagybirtok-rendszer, a kedvező gazdálkodási szerkezet már a történelmi időkben is fejlett vadászati kultúrát eredményezett, ami a 20. században élte virágkorát.

Ebben a festői környezetben találhatók a Lábodi Vadászterület legvonzóbb turisztikai célpontjai: Petesmalom, Nagysallér és Sziágy. A méltán világhírű, mintegy hét évtizedes múltra visszatekintő állami vadászterület kiemelkedő dám- és gímszarvas-állománya sok vadászvendéget vonz évről évre a térségbe.

Jeles vadászok, vadászírók - az Eszterházyak, Jankovicsok, Inkeyek leszármazottai, gróf Széchenyi Zsigmond, vagy éppen dr. Studinka László – is megfordult Somogyban. A hagyományok jó alapot teremtettek a ma emberének a vadászathoz, az 1971-es Vadászati Világkiállítást követően pedig tovább nőtt a térség népszerűsége.

A vidék egyik közkedvelt vadászházát, a közeli Szent-Hubertusz kápolnát, mini vadasparkot és a Vadászati és Helytörténeti Emlékházat is magába foglaló nagysallári Gazdálkodási és Turisztikai Központ a vadgazdálkodás és a mezőgazdaság ágazatainak tevékenységeit támogatja.

A Vadászati és Helytörténeti Emlékház megismerteti látogatóival a vadászati hagyományokat, kultúrát, a vadászat és vadgazdálkodás eszközeit, bemutatja a vadászat neves szakembereit és nem utolsósorban a belső-somogyi vadállományt. A kiállítás természeti diorámája, a neves vadászok életútjának leírásai, az 1971-es jelkép, az Auloch-bika agancsának másolta, a kiemelkedő minőségű és érdekes trófeák, vadászattörténeti relikviák és fotók, valamint vadászati eszközök mellett talán a legnagyobb értéket a restaurált és hordozható felületre átmentett falfestmények képviselik. Báró Schell József szekko (al secco) technikával készült Petesmalmi nyolc alkotása közül hármat eredetiben láthatunk az Emlékházban. De megcsodálhatjuk Muray Róbert rinyatamási terítéket ábrázoló nagyméretű falfestményét is. Az 1972-es Muray-alkotás hosszú ideig a feledés homályába veszett, mígnem 2018-ban restaurálták.

A vadászati kultúra népszerűsítése mellett a természeti ismeretek átadása, az erdő növény- és állatvilágának megismertetése, a vadász- és erdészszakma bemutatása, a környezettudatos nevelés előtérbe helyezése is célja az emlékháznak.

Egyaránt élvezettel látogatják a Sziágyi Erdészeti Erdei Iskolából érkező óvodás vagy iskolás csoportok, a Rinya menti erdőkben barangoló kirándulók, a vadászház vendégei.

A nagysalléri Gazdálkodási és Turisztikai Központ a petesmalmi Dr. Studinka László Természetismereti Központtal és a Sziágyi Erdei Iskolával együtt a tervek szerint bemutató- és programhelyszíne lesz az 2021-es Egy a természettel Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A Lábodi Vadászterületen, Nagysalléron terveznek természetfotó-kiállítást, bemutatják az Edmond Blanc Díjas és diplomás magyarországi vadászterületeket és a legkiválóbb lábodi gímtrófeákat. A tervezett erdő-, vadgazdálkodási és vadászati szakmatörténeti kiállítás nagy érdeklődésre számíthat még a gyermekek körében is, hiszen az ágazatban alkalmazott technikák, eszközök és gépek makettjei ezt a korosztályt nyűgözik le a legjobban. Feltehetően nagy siker lesz a virtuális vadászat is.

A 2021-es év gím- és dámtrófeáit nagy területű, impozáns kiállításon járhatják körbe az érdeklődők.

A tiszteletadás sem marad el, a természeti kincsekért Szent-Hubertusz mise keretében mondhatunk majd áldást.

A Lábod környéki természeti környezetet, a csodálatos növény- és állatvilágot gyalogos, kerékpáros és „vadász-omnibuszos” túrákon is megismerhetik a világkiállítás látogatói. A családokat és külön a gyermekeket játékos programok várják, a vadgasztronómia a vadász-romkocsmában teljesedik ki.

A vadászati kultúra értékein túl a nagy rendezvények az egyetemes kultúrát is képviselik, hangsúlyozva a természet és az ember kapcsolatának harmóniáját.

Közvetítve Fekete István Tüskevár című regényében megfogalmazott tartalmas gondolatokat, a természet alázatos szeretetét, a megismerés csodálatos vágyát és holtomiglan beteljesülését.

Merczel István

SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Felejthetetlen élményekkel gazdagodtak a vándortáborozók a Zempléni-hegységben

Harmadik nyáron túrázhattak a jelentkezők a Zempléni-hegységben az Erdei Vándortábor programnak köszönhetően. Az útvonalat teljesítő 23 csoportban több mint 500 gyerek és csaknem 100 kísérő vett részt. A csoportok jellemzően 60-80 kilométert tettek meg egy hét alatt, de voltak, akik 100 kilométer feletti teljesítménnyel tértek haza.

Megújulva vár mindenkit a KÁN

Idén ismét megnyílik a KÁN, a Dunántúl állattenyésztési kiállítása, immár megújulva és kibővített programokkal. Az október 1–3. között zajló kiállítást 14. alkalommal rendezik meg KÁN Egyetemi Napok néven, ami már önmagában valami újnak a kezdetét sejteti.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Emlékkereszt a Sóstói-erdőben

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából állított emlékkeresztet a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Nyíregyházán, a Sóstói-erdőben. A négy méter magas kereszt őshonos, kocsányos tölgyből készült, a faanyag a világhírű dámszarvasnak is otthonul szolgáló Gúthi-erdőből származik.

Védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot

Országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot, így a helyszínre tervezett beruházást leállítják.

Új magyar találmány segít megelőzni a vadbaleseteket

Mágnessel rögzíthető az autó tetejére, 110 decibel feletti hangot ad ki.

Múltidéző a somogyi erdőgazdaságról

A SEFAG Zrt. fennállásának 50. évfordulója alkalmából igényes könyvben örökítette meg működésének mérföldköveit. A kiadványt olvasva a fél évszázad eseményein, eredményein túlmenően a cég mindennapjaiba is betekinthet az olvasó.

A történethez humor is kell

A velünk született adottságokat senki nem veheti el tőlünk. Valaki eltékozolja, más él Isten adta képességével. Tóth Gábort benső ösztöne vezérelte az állatok felé, irántuk való érdeklődése már gyermekkorában felébredt. S ha beszélni nem is tud velük, de olvas a jelzéseikből, amelyek mások számára fel sem tűnnek, vagy nem tulajdonítanak nekik jelentőséget.