A projektben résztvevő Zachary Fuller, a Columbia Egyetem kutatója, a sajtónak elmondta, hogy általában a vírusok jelenlétének kimutatásához molekuláris teszteket kellene készíteni, ami munkaigényes feladat.
Az eljárás, melyet használtak, a nagy áteresztő képességű szekvenálás (high throughput sequencing), költségei egyre csökkennek, ezért a projekt és a felállított protokoll más kutatók számára is példaértékű és használható lehet.
A tanulmánynak köszönhetően kétszer annyi méhekkel kapcsolatba hozható vírusról van immár tudomásunk mint korábban. Ezeknek többsége nagy valószínűséggel csak akkor jelent veszélyt a méhekre, ha további stresszfaktorok is hatnak rájuk. (Varroa-túlfertőzöttség, mezőgazdaságban használt méhekre káros vegyszerek, monokultúráról való hordás stb.)
A gén-szekvenálás során kimutatott virusok egyelőre nem hozhatók összefüggésbe ismert méhbetegségekkel.
A tanulmány részletesen itt olvasható: Galbraith, D.A., Fuller, Z.L., Ray, A.M. et al. Investigating the viral ecology of global bee communities with high-throughput metagenomics. Sci Rep 8, 8879 (2018).
Angol nyelven a www.nature.com olvasható.
Facebook
Twitter
Google+
LinkedIn
Print Mail
Print PDF
