0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Egyenrangú társak

Hűség. Talán a legkifejezőbb szavunk a kutyára. Már ősidők óta az ember hű társa, ragaszkodása és alázatossága páratlan az ember-állat kapcsolatában, és a változó világhoz való alkalmazkodása is egyedülálló. Amellett, hogy családtagok, a fajtáktól függően munkákra is használhatók, gondoljunk csak az őrző-védő, terelő, terápiás, vakvezető, szánhúzó vagy hadi kutyákra, és persze a vadászkutyákra.

Az ember és kutya közötti első szoros együttműködés valószínűleg éppen a vadászat során alakulhatott ki, az állat munkája nagyban segítette a vad elejtését, és ez – a hatalmas technikai fejlődés ellenére – napjainkban is így van.

Vadászember egyenrangú társként tekint a kutyájára, akit előzőleg természetesen kellő felkészültséggel, türelemmel és elszántsággal, valamint önuralommal kiképzett a vadászatra.

A vadászkutyák oktatását és idomítását a kutyák örökletes hajlamaira kell építeni. Az állat bonyolult viselkedési láncot is képes megtanulni, azt azonban egyszerű elemekből kell összeállítani, és azokat sokat kell gyakoroltatni velük. A különböző típusú vadászatokra más adottságú kutyafajták alkalmasak leginkább. A kajtatóebek az apróvad vadászatakor segítenek. Feladatuk, hogy kiszagolják és lőtávolságon belül felrebbentsék a vadat. Ilyen kutya főként a cocker és a springer spániel.

Más fajta, más feladat

Kotorékozáshoz és vaddisznóhajtáshoz is használnak vadászkutyákat. Ezek a fajták a legbátrabbak, heves vérmérsékletűek és harciasak. A kotorékozás során a jagd terrier vagy a szálkásszőrű tacskó felkutatja a rókát vagy a borzot, majd kiugrasztja rejtekhelyükből a vadat. Hajtáson pedig kitartóan keresi, csaholja, puska elé hajtja, vagy állítja a vaddisznót.

A legérzékenyebb, legkifinomultabb szaglású kutyák a vérebek.

Orruk már-már precíz műszernek is betudható, képesek akár 30-48 órás hideg vérnyomot követve felkutatni a sebágyban fekvő vadat. Elsősorban a nagyvadvadászatok során veszik igénybe különleges képességüket, hazánkban főleg a bajor és a hannoveri véreb az elterjedt, de az angol véreb is remekül használható a sebzések után. A fáradhatatlan és vízszerető retrieverek elsősorban az apróvadvadászatokon segítenek. Ha elkísérik a vadászt, ott szinte nincs elveszett vad, a vízivad vadászatakor egész egyszerűen nincsen párjuk. Az agarászat ősi vadászati módszer, ám napjainkban csak szigorú keretek között, művelhető. Nyúlra, rókára és aranysakálra egyaránt jól lehet vele vadászni, ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy ne csak a küllemét, de a jellemét is megőrizzük eme ősi fajtának. A vizslák legfőbb feladata az apróvad felkutatása és apportírozása.

A kutya a levegőben kiszagolt vad szagára ráhúz, majd mereven állja, jelzi annak tartózkodási helyét.

A felrebbentett vagy kiugrasztott vad láttán a vizslának a lövést követően parancsra meg kell keresnie és odahoznia a vadászhoz a zsákmányt. A kontinentális vizslákhoz tartozik a magyar kutyafajták két kiemelkedősége, a rövidszőrű magyar vizsla és a drótszőrű magyar vizsla. De itt kell megemlítenünk még a német, a weimari, münsterlandi, a francia és olasz vizslát is. Az angol vizslák képviselői pedig a pointer, valamint az angol, az ír és a gordon szetter. A két csoport alapvetően abban különbözik, hogy míg az előbbiek lövés előtt és után, erdőn, mezőn, vízen is kiválóan teszik a dolgukat, az angol vizslák jellemzően a lövés előtti mezei munkára alkalmasak (vad felkeresése, jelzése).

Fátyol

Ötven év után jövőre ismét mi adunk otthont a vadászati világkiállításnak.

Az Egy a Természettel Nonprofit Kft. szervezőiroda évek óta azon dolgozik, hogy nemcsak európai, hanem világviszonylatban is nívós, színvonalas rendezvényt hozzon létre.

Kabalafigura nélkül azonban nincsen kiállítás. Így volt ez 1971-ben is, ahol Dörgő, a jellegzetes fizimiskájú vadászbábú képviselte a magyarországi eseményt. A 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításon pedig egy drótszőrű magyar vizslára, név szerint Fátyolra hárul ez a szerep. Ez a magyar kutyafajta ugyanis ízig-vérig vadászkutya, ráadásul a drótszőrű változatot kevésbé tartják hobbikutyának, mint a rövidszőrűt, így még hangsúlyosabb a kötődése a vadászathoz. De hogyan került a képbe Fátyol? A szervezők alapvetően vizsla szukára gondoltak, aki Zsuzsa névre hallgat. Az utóbbi ugyan nem valósult meg, de ezt talán a szervezők sem bánják. Fátyol Noveczki Katalin Csővárberki kenneljének F betűs almából származik. Apja Csővárberki Duhaj, míg anyja Magyar-Solymász Hanga hibátlan küllemű és kiváló adottságokkal bíró drótszőrű magyar vizslák.

Fátyol négy testvérével együtt 2019. március 2-án látta meg a napvilágot, és sejtése sem volt, milyen komoly kihívások elé állítja az élet.

Meg kell tanulnia és elsajátítania a vadászkutyák feladatait, amelyet aztán vadászati vizsgákon is bizonyítania kellett. Ebben segített neki nap mint nap Noveczki Katalin, aki 28 éve tenyészt vizslákat.

Sikeresen levizsgázott

Közös munkájuknak köszönhetően Fátyol letette az alapvizsgát, ahol a vadászkutyák öröklött és ösztönös tudását teszik próbára. A mezei keresést sörétes puskából leadott lövések kísérik, majd a bírók az elhozási ösztönt vizsgálják, valamint a csapakövetési hajlamot osztályozzák. Végül a víz iránti hajlam értékelésével fejeződik be a megmérettetés. Túl van a vízi-mezei vizsgán is, és ősszel vesz majd részt az őszi tenyészvizsgán (ÖTV), ahol a feladatokat már tudatosan és fegyelmezetten kell teljesíteni.

Figyelik a lövés előtti munkát (vadmegállás, viselkedés, orrhasználat, orrjóság), míg a lövést követően sokat nyom a latba a csapakövetés vagy éppen a légszimattal történő elhozás és a parancs nélküli apportírozás.

De Fátyolnak nem csak a vadászatban kell jeleskednie, szociális viselkedésében sem lehet kivetnivaló. Katalin ezért rendszeresen hozza-viszi magával, akár falujában, akár Budapesten. Az eb sikerei a szervezőiroda székházában is megmutatkoznak, ráadásul meglehetősen barátkozó személyiségnek bizonyul, de hát a sztárok már csak ilyenek.

Forrás: A Mi Erdőnk