Back to top

„Drive in” zöldségesbolt a nagybani piacon

A főként a vendéglátóipar és az egyéb nagykonyhák ellátására szakosodott nagybani zöldség-gyümölcs piacok szereplői éppúgy szenvednek most, mint maga a HoReCa szektor. Többen igyekeznek a lakossági vevők felé nyitni, ezt teszi a müncheni nagybani egyik kereskedője is, aki kreatív megoldást talált ki, „drive in” zöldségest nyitott.

A müncheni nagybani piac
Fotó: Wikimedia Commons
Bajorország regionális tévéje, a Bayerischer Rundfunk forgatott a minap a müncheni zöldség-gyümölcs nagybanin, és úgy vezetik fel a riportot, hogy

felejthetetlen az a csend, ami a máskor nyüzsgő és lármás piacon fogad,

és hogy ahol máskor nagy kiszerelésekben cserél gazdát az áru, ott most pang az üzlet, hiszen az éttermek és a hotelek kereslete gyakorlatilag nullára csökkent.

Megszólaltatják Günther Warcholát, aki a bajorországi zöldség-gyümölcs kereskedelmi egyesület elnöke, maga is nagykereskedő, aki úgy nyilatkozik, hogy hónapról hónapra veszteséget mutat a könyvelésük,

vannak olyan vállalkozások, amelyek a korábban szokásos árunak csak a felét tudják eladni a mostani időkben.

Főleg hagymából, burgonyából és nagyméretű paradicsomból fogy kevesebb.

Ebben a helyzetben állt elő az ötlettel Francesco Fragiacomo, hogy a nagybani piac területén fenntartott csarnokában „drive in” rendszerben szolgálja ki a lakossági vásárlókat. „Nem valószínű, hogy forradalmat csinálunk vele, és a mérlegünket sem fordítja pozitívra, viszont érdekes réspiac” – nyilatkozta a kereskedő, akinél a fresh-drive-in.de portálon előre is le lehet adni és ki is lehet fizetni a rendelést (nemcsak zöldséget, mindenféle frissárut és egyéb élelmiszert lehet vásárolni), majd szerdánként és szombatonként lehet érte menni. Az üzletember úgy tervezi, hogy

a koronavírus-válság után sem hagy fel ezzel az értékesítési móddal,

nyilatkozta a Bayerischer Rundfunknak.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az almatermesztés karbonlábnyoma

A digitális formában megrendezett Interpoma Connect tanácskozáson hangzott el Massimo Tagliavini és Damiano Zanotelli előadása az alma szén-dioxid-lábnyomáról. Utána pedig tanácsokat is adtak a szakemberek, hogy miként lehet csökkenteni az ágazat környezetre gyakorolt káros hatását.

Zöldség-gyümölcs: az egyformák közt is válogat a vásárló

A világon megtermelt élelmiszer egyharmada hulladékként végzi. Az élelmiszerpazarlás nem csupán társadalmi, hanem környezetvédelmi gond is: amikor élelmiszer kerül a hulladékba, akkor a megtermeléséhez, szállításához és csomagolásához felhasznált összes energia és víz is veszendőbe megy. A termelőknek, kereskedőknek egyaránt érdeke a pazarlás mérséklése, és ezért egyre többet tesznek.

Neveljünk emberméretű fát!

Házikertekben a mai napig leggyakrabban nagyméretű, létrát és mászást igénylő gyümölcsfákkal találkozhatunk. A termés számottevő része emiatt sokszor a fák tetején romlik meg, vagy válik a madarak martalékává. A gyümölcsültetvényekben azonban már jó ideje kisebb, emberléptékű fák kialakítására törekednek, amelyeken hatékonyabban végezhetők el az ápolási munkák és a betakarítás.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Indul a szezon – Növényvédelmi előrejelzés 9. hét

A belvizek a talajok művelhetővé válásához még több tavaszias idő kell, a gyümölcsösökben és a szőlőültetvényekben azonban már bőven akad tennivaló. A legfontosabb feladat most a metszés és a lemosópermetezés.

A brit vetőburgonya hányatott sorsa

A brexit miatt a skót, angol és walesi vetőburgonya-termesztők és -kereskedők továbbra sem tudnak exportálni az Európai Unióba, ami több millió font veszteséget okoz. Az EU ugyanis nem adta meg a harmadik ország státuszt a brit vetőburgonyára, mert az nem „igazodik dinamikusan” a termékre vonatkozó EU-s szabványokhoz.

A legújabb tárolási módszerek

A koronavírus-járvány miatt fölértékelődött az élelmiszerbiztonság, aminek egyik fontos tényezője a megfelelő tárolás. Számos módszert dolgoztak ki a gyümölcsök minél hosszabb eltartására, a szabályozott légterű hűtőtárolás az 1950-es évek óta bevált gyakorlat.

Még a hollandokat is megelőzik: a legjobb finn termelők 200 kilónál is több uborkát szednek

Meglepetéssel olvasták a finn kígyóuborka-termesztők, hogy a FAO statisztikája szerint a kígyóuborkát termesztő országok termésátlag szerinti rangsorát Hollandia vezeti négyzetméterenként 68,38 kilogrammal. Finnországban ugyanis nem ritka az éves 200 kilogrammos hozam, így 2019-ben 93,8 kilogramm volt az országos termésátlag, tavaly pedig valószínűleg meghaladta a 100 kilogrammot.

Intelligens metszőrobot

A szórványgyümölcsösök Közép-Európában a fajokban leggazdagabb biotópok közé tartoznak. Az állományok nagy részét azonban a pusztulás fenyegeti, mivel az idős, beteg fák fenntartása épp hogy gazdaságos, a gyümölcsösök túlnyomó többségét nem, vagy nem megfelelően ápolják. Ennek eredményeképpen a fák megbetegszenek, elpusztulnak.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.