Back to top

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

Ez utóbbival, vagyis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő technológiák kifejlesztésével, és jól tűrő állatfajok nemesítésével foglalkoznak GINOP (FIEK) pályázati finanszírozásban a SZIE Kaposvári Campusán, az Állattudományi Klímakutató Központban. Az eddigi eredményekről a Regions4Food projekt keretében megrendezett workshopon számoltak be.

Hideg és meleg okozta hőstressz szimulálására egyaránt alkalmas klímakamrák vagy vágópont éppúgy helyet kapott a klímakutató központban, mint azok a modern teszt­istállók, amelyekben ugyancsak különböző éghajlati viszonyok szimulálhatók.

Tehát minden adott ahhoz, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiákat fejlesszenek ki, illetve hogy a megváltozott éghajlatban is jó termelési eredményeket produkáló állatfajtákat nemesítsenek. A kutatócsoport munkája kiterjed a takarmányozásra, illetve a takarmány-termesz­tés kapcsán az agrotechnológiára is.

Fedett és kopasznyakú 10 hetes csirke hőképe
Minderről Húth Balázs egyetemi docens számolt be Precíziós megoldások alkalmazása a klímaváltozásra fókuszáló állattudományi kutatásokban című előadásában, egy agrár-élelmiszeripari digitalizációval foglalkozó rendezvényen, amit az EU-­támogatással megvalósuló nemzetközi Regions4Food projekt keretében tartottak.

A szarvasmarha- és juhágazat termelésének támogatása érdekében a hőstressz-­toleranciát javító eljárásokat fejlesztenek Kaposváron, a többi között a szarvasmarhák szaporodásbiológiai teljesítményének növelésére.

Ennek keretében például in vitro eljárással állítanak elő embriókat, hogy jobb tenyészértékű utódok születhessenek. Az így előállított embriók beültetésével igen gyorsan el tudják terjeszteni a kiváló termelési mutatójú fajtákat, valamennyi hasznosítási típusban.

Az embrióbiopszia lehetővé teszi az ivar és a tenyészérték korai meghatározását is, ami komoly megtakarítást jelenthet például tejelőszarvasmarha-állományok­ban, azáltal, hogy csak a nőivarú embrió­kat ültetik be. Az elérhető legjobb tenyészértékű egyedek szaporításával pedig nemcsak az egyes tehenek, hanem a fajta teljesítménye is növelhető.

A nagy tenyészértékű embriók előállításának további közvetlen gazdasági haszna, hogy a hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag könnyen elszállítható akár Dél-Amerikába is, mivel a tenyészállatok hosszú távú szállítását egyre jobban megnehezítik az állatvédő szervezetek.

A klimatikus viszonyok változása miatt végzett szelekciós kutatások egyik célja hőtűrő, extenzív vagy ökotartásra alkalmas húsbaromfi hibridek előállítása volt, amelyek akár afrikai gazdaságokban is jól tarthatók. Ilyen új hibrid a TETRA HT (heat tolerance), amelynek a kopasz nyak az egyik jellegzetessége: a tollal nem borított területen ugyanis több hőt tud leadni az állat.

Hasonló, ökológiai tartásra alkalmas hőtűrő tojóhibridek előállításával is foglalkoznak. A Leghorn White és a Rhode Island White vonalak keresztezésével hozták létre a TETRA Tint nevű, a tollfejlődés alapján már napos korban szexálható, a hőstresszt jól tűrő tojóhibridet. Érdekessége, hogy krémszínű tojást termel, ami a világpiac világos tojáshéjat kedvelő közönségének ugyanúgy megfelel, mint a barna tojáshéjhoz ragaszkodó fogyasztóknak.

Stresszfiziológiai kutatásaikról szólva Húth Balázs kiemelte, hogy a hibrid változatok rendszerint érzékenyek, ezért egyebek mellett sertéseken is alaposan vizsgálják a környezeti és takarmányozási stressztényezőket.

A szívfrekvencia, a pulzus, a testhőmérséklet és az EKG alapján előrejelezhető a stressz. Az előrejelzés alapján pedig állatjóléti szempontokat is magukba foglaló tartástechnológiai variánsokat dolgoznak ki a központban intenzív termelő gazdaságok számára.

Precíziós takarmányozási kutatásaik arra irányulnak, hogy a klasszikus tö­meg­takarmány-növényeket a klíma­vál­to­zásnak kevésbé kitett növényekkel helyettesítsék. Tápérték-gyorsvizsgálati módszerek tökéletesítésén szintén dolgoznak, annak érdekében, hogy a silókukorica részleges vagy teljes kiváltása esetén a takarmány tápértékét egy okoseszköz segítségével valós időben meg lehessen állapítani.

A Táplálkozástudo­mányi és Termelésfejlesztési Intézet kutatásai közül talán a madarak in ovo, vagyis tojáson belüli táplálása a legkülönösebb.

Ez a korai takarmányozás egyik új módja, amivel a legkri­ti­kusabb időszakban in situ lehet speciális tápanyagokat biztosítani a madárembrióknak a tojásba történő beinjektálásukkal.

Ugyancsak fejlesztenek a meteorológiai és talajparaméterek folyamatos mérése alapján működő, precíziós termesztéstechnológiai döntés-előkészítő rendszert.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Harmincezer gyertyánnal ültették be az épületet

Több mint 30.000 gyertyánnal ültették be a Düsseldorf központjában, a jól ismert Königsallee közelében található üzlet-, és irodaházként működő Kö-Bogen II épületegyüttes homlokzatát és tetőterét. A város zöld szíveként jellemzett új Kö-Bogen II projekt fő célja, hogy példát mutasson: így is lehet küzdeni az éghajlatváltozás ellen.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Együttműködés az állatorvosképzésben

Lázár János, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság állami feladatainak ellátását felügyelő kormánybiztos és Prof. Dr. Sótonyi Péter, az Állatorvostudományi Egyetem rektora együttműködési megállapodást írt alá, amelynek keretében harmadéves állatorvostan-hallgatók hetesi szolgálaton vesznek részt Mezőhegyesen.

Kertészetekben nélkülözhetetlen: a tőzeg kitermelése és felhasználása fenntarthatóan

A legtöbb cserepes növény közegének fő alkotóeleme a tőzeg. Kitermelésének környezeti hatása az alkalmazott gyakorlattól függ.

Megfejtették a növényi immunrendszer egyik titkát?

Nemzetközi kutatócsoport vizsgálta a növényi immunrendszer molekuáris mechanizmusait. Összefüggést találtak a növekedési erély és a kórokozókkal szembeni ellenállás között.

Óriási hőmérsékletugrás Németországban

Néhány napon belül több, mint 40 Celsius-fokkal emelkedett a hőmérséklet Németország egyes régióiban, amire eddig még nem volt példa.