0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

Ez utóbbival, vagyis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő technológiák kifejlesztésével, és jól tűrő állatfajok nemesítésével foglalkoznak GINOP (FIEK) pályázati finanszírozásban a SZIE Kaposvári Campusán, az Állattudományi Klímakutató Központban. Az eddigi eredményekről a Regions4Food projekt keretében megrendezett workshopon számoltak be.

Hideg és meleg okozta hőstressz szimulálására egyaránt alkalmas klímakamrák vagy vágópont éppúgy helyet kapott a klímakutató központban, mint azok a modern teszt­istállók, amelyekben ugyancsak különböző éghajlati viszonyok szimulálhatók.

Tehát minden adott ahhoz, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiákat fejlesszenek ki, illetve hogy a megváltozott éghajlatban is jó termelési eredményeket produkáló állatfajtákat nemesítsenek. A kutatócsoport munkája kiterjed a takarmányozásra, illetve a takarmány-termesz­tés kapcsán az agrotechnológiára is.

Minderről Húth Balázs egyetemi docens számolt be Precíziós megoldások alkalmazása a klímaváltozásra fókuszáló állattudományi kutatásokban című előadásában, egy agrár-élelmiszeripari digitalizációval foglalkozó rendezvényen, amit az EU-­támogatással megvalósuló nemzetközi Regions4Food projekt keretében tartottak.

A szarvasmarha- és juhágazat termelésének támogatása érdekében a hőstressz-­toleranciát javító eljárásokat fejlesztenek Kaposváron, a többi között a szarvasmarhák szaporodásbiológiai teljesítményének növelésére.

Ennek keretében például in vitro eljárással állítanak elő embriókat, hogy jobb tenyészértékű utódok születhessenek. Az így előállított embriók beültetésével igen gyorsan el tudják terjeszteni a kiváló termelési mutatójú fajtákat, valamennyi hasznosítási típusban.

Az embrióbiopszia lehetővé teszi az ivar és a tenyészérték korai meghatározását is, ami komoly megtakarítást jelenthet például tejelőszarvasmarha-állományok­ban, azáltal, hogy csak a nőivarú embrió­kat ültetik be. Az elérhető legjobb tenyészértékű egyedek szaporításával pedig nemcsak az egyes tehenek, hanem a fajta teljesítménye is növelhető.

A nagy tenyészértékű embriók előállításának további közvetlen gazdasági haszna, hogy a hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag könnyen elszállítható akár Dél-Amerikába is, mivel a tenyészállatok hosszú távú szállítását egyre jobban megnehezítik az állatvédő szervezetek.

A klimatikus viszonyok változása miatt végzett szelekciós kutatások egyik célja hőtűrő, extenzív vagy ökotartásra alkalmas húsbaromfi hibridek előállítása volt, amelyek akár afrikai gazdaságokban is jól tarthatók. Ilyen új hibrid a TETRA HT (heat tolerance), amelynek a kopasz nyak az egyik jellegzetessége: a tollal nem borított területen ugyanis több hőt tud leadni az állat.

Hasonló, ökológiai tartásra alkalmas hőtűrő tojóhibridek előállításával is foglalkoznak. A Leghorn White és a Rhode Island White vonalak keresztezésével hozták létre a TETRA Tint nevű, a tollfejlődés alapján már napos korban szexálható, a hőstresszt jól tűrő tojóhibridet. Érdekessége, hogy krémszínű tojást termel, ami a világpiac világos tojáshéjat kedvelő közönségének ugyanúgy megfelel, mint a barna tojáshéjhoz ragaszkodó fogyasztóknak.

Stresszfiziológiai kutatásaikról szólva Húth Balázs kiemelte, hogy a hibrid változatok rendszerint érzékenyek, ezért egyebek mellett sertéseken is alaposan vizsgálják a környezeti és takarmányozási stressztényezőket.

A szívfrekvencia, a pulzus, a testhőmérséklet és az EKG alapján előrejelezhető a stressz. Az előrejelzés alapján pedig állatjóléti szempontokat is magukba foglaló tartástechnológiai variánsokat dolgoznak ki a központban intenzív termelő gazdaságok számára.

Precíziós takarmányozási kutatásaik arra irányulnak, hogy a klasszikus tö­meg­takarmány-növényeket a klíma­vál­to­zásnak kevésbé kitett növényekkel helyettesítsék. Tápérték-gyorsvizsgálati módszerek tökéletesítésén szintén dolgoznak, annak érdekében, hogy a silókukorica részleges vagy teljes kiváltása esetén a takarmány tápértékét egy okoseszköz segítségével valós időben meg lehessen állapítani.

A Táplálkozástudo­mányi és Termelésfejlesztési Intézet kutatásai közül talán a madarak in ovo, vagyis tojáson belüli táplálása a legkülönösebb.

Ez a korai takarmányozás egyik új módja, amivel a legkri­ti­kusabb időszakban in situ lehet speciális tápanyagokat biztosítani a madárembrióknak a tojásba történő beinjektálásukkal.

Ugyancsak fejlesztenek a meteorológiai és talajparaméterek folyamatos mérése alapján működő, precíziós termesztéstechnológiai döntés-előkészítő rendszert.

Forrás: Magyar Mezőgazdaság