Back to top

Klímaváltozás és állattudományok

Az agrárium és a klímaváltozás kölcsönhatásában az ágazat szereplői kétfrontos háborúra kényszerülnek: egyszerre kell védekezniük a klímaváltozásért a mezőgazdaságot okoló támadásokkal szemben, és alkalmazkodniuk a termelési körülmények változásához.

Ez utóbbival, vagyis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő technológiák kifejlesztésével, és jól tűrő állatfajok nemesítésével foglalkoznak GINOP (FIEK) pályázati finanszírozásban a SZIE Kaposvári Campusán, az Állattudományi Klímakutató Központban. Az eddigi eredményekről a Regions4Food projekt keretében megrendezett workshopon számoltak be.

Hideg és meleg okozta hőstressz szimulálására egyaránt alkalmas klímakamrák vagy vágópont éppúgy helyet kapott a klímakutató központban, mint azok a modern teszt­istállók, amelyekben ugyancsak különböző éghajlati viszonyok szimulálhatók.

Tehát minden adott ahhoz, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiákat fejlesszenek ki, illetve hogy a megváltozott éghajlatban is jó termelési eredményeket produkáló állatfajtákat nemesítsenek. A kutatócsoport munkája kiterjed a takarmányozásra, illetve a takarmány-termesz­tés kapcsán az agrotechnológiára is.

Fedett és kopasznyakú 10 hetes csirke hőképe
Minderről Húth Balázs egyetemi docens számolt be Precíziós megoldások alkalmazása a klímaváltozásra fókuszáló állattudományi kutatásokban című előadásában, egy agrár-élelmiszeripari digitalizációval foglalkozó rendezvényen, amit az EU-­támogatással megvalósuló nemzetközi Regions4Food projekt keretében tartottak.

A szarvasmarha- és juhágazat termelésének támogatása érdekében a hőstressz-­toleranciát javító eljárásokat fejlesztenek Kaposváron, a többi között a szarvasmarhák szaporodásbiológiai teljesítményének növelésére.

Ennek keretében például in vitro eljárással állítanak elő embriókat, hogy jobb tenyészértékű utódok születhessenek. Az így előállított embriók beültetésével igen gyorsan el tudják terjeszteni a kiváló termelési mutatójú fajtákat, valamennyi hasznosítási típusban.

Az embrióbiopszia lehetővé teszi az ivar és a tenyészérték korai meghatározását is, ami komoly megtakarítást jelenthet például tejelőszarvasmarha-állományok­ban, azáltal, hogy csak a nőivarú embrió­kat ültetik be. Az elérhető legjobb tenyészértékű egyedek szaporításával pedig nemcsak az egyes tehenek, hanem a fajta teljesítménye is növelhető.

A nagy tenyészértékű embriók előállításának további közvetlen gazdasági haszna, hogy a hűtött vagy fagyasztott szaporítóanyag könnyen elszállítható akár Dél-Amerikába is, mivel a tenyészállatok hosszú távú szállítását egyre jobban megnehezítik az állatvédő szervezetek.

A klimatikus viszonyok változása miatt végzett szelekciós kutatások egyik célja hőtűrő, extenzív vagy ökotartásra alkalmas húsbaromfi hibridek előállítása volt, amelyek akár afrikai gazdaságokban is jól tarthatók. Ilyen új hibrid a TETRA HT (heat tolerance), amelynek a kopasz nyak az egyik jellegzetessége: a tollal nem borított területen ugyanis több hőt tud leadni az állat.

Hasonló, ökológiai tartásra alkalmas hőtűrő tojóhibridek előállításával is foglalkoznak. A Leghorn White és a Rhode Island White vonalak keresztezésével hozták létre a TETRA Tint nevű, a tollfejlődés alapján már napos korban szexálható, a hőstresszt jól tűrő tojóhibridet. Érdekessége, hogy krémszínű tojást termel, ami a világpiac világos tojáshéjat kedvelő közönségének ugyanúgy megfelel, mint a barna tojáshéjhoz ragaszkodó fogyasztóknak.

Stresszfiziológiai kutatásaikról szólva Húth Balázs kiemelte, hogy a hibrid változatok rendszerint érzékenyek, ezért egyebek mellett sertéseken is alaposan vizsgálják a környezeti és takarmányozási stressztényezőket.

A szívfrekvencia, a pulzus, a testhőmérséklet és az EKG alapján előrejelezhető a stressz. Az előrejelzés alapján pedig állatjóléti szempontokat is magukba foglaló tartástechnológiai variánsokat dolgoznak ki a központban intenzív termelő gazdaságok számára.

Precíziós takarmányozási kutatásaik arra irányulnak, hogy a klasszikus tö­meg­takarmány-növényeket a klíma­vál­to­zásnak kevésbé kitett növényekkel helyettesítsék. Tápérték-gyorsvizsgálati módszerek tökéletesítésén szintén dolgoznak, annak érdekében, hogy a silókukorica részleges vagy teljes kiváltása esetén a takarmány tápértékét egy okoseszköz segítségével valós időben meg lehessen állapítani.

A Táplálkozástudo­mányi és Termelésfejlesztési Intézet kutatásai közül talán a madarak in ovo, vagyis tojáson belüli táplálása a legkülönösebb.

Ez a korai takarmányozás egyik új módja, amivel a legkri­ti­kusabb időszakban in situ lehet speciális tápanyagokat biztosítani a madárembrióknak a tojásba történő beinjektálásukkal.

Ugyancsak fejlesztenek a meteorológiai és talajparaméterek folyamatos mérése alapján működő, precíziós termesztéstechnológiai döntés-előkészítő rendszert.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Merre tart a magyar egynyári-nemesítés?

A klímaváltozás utóbbi években tapasztalt kedvezőtlen hatásai miatt a termesztők és a felhasználók is mind nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szárazságtűrésre és stresszellenállóságra nemesített magyar egynyárifajták iránt.

Továbbra is hiányzik a meleg

Bár a már nagyon várt csapadék megérkezett az elmúlt héttől kezdődően, az évszakhoz képest hűvös időjárás azonban a vegetáció fejlődésében eddig egy-két hetes lemaradást okozott. Jelentős felmelegedés a következő pár nap során sem várható, sőt a mai hidegfront lehűlést és péntektől keddig helyenként újabb hajnali fagyokat hoz.

Biopolimerek bomlását vizsgálja a MATE

A szennyezett csomagolóanyagok komposztálása egyre elterjedtebb a körforgásos gazdálkodás révén. Ennek apropóján Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem (MATE) egy speciális kísérlet során mintegy 70 000 kg biológiailag bontható műanyagot komposztálnak, hogy a részletességig ismertté váljon az anyagok lebomlása és szerkezeti átalakulása.

Jobb lehetőségek az agráriumnak - Támogatás és megújulás

A következő hét évben az uniós forrásoknak és a megnövelt mértékű nemzeti társfinanszírozásnak köszönhetően a hazai agrárszektorba a korábbiaknál nagyobb mennyiségű forrás jut.

Kicsit tradicionális, kicsit innovatív - Pályakezdés a hazai agráriumban

Milyen lehetőségei vannak egy fiatalnak a mai magyar mezőgazdaságban? A szakmai gyakorlat vagy az elméleti tudás a fontosabb? A generációváltás generációk közötti ellentétekkel is jár? Az MMG Direkt e heti adásában a MATE hallgatóit kérdeztük, hogyan látják a pályakezdők helyzetét. A beszélgetést már az MMG Gazdahang podcast csatornánkon is meghallgathatja.

Kíméletes és átlátható állatszállítás

A Hunland nem várja meg az uniós szabályozás változását, inkább állatvédő civil szervezetekkel együttműködve, a saját hatáskörében vezet be az érvényes előírásoknál sokkal szigorúbb állatjólléti szabályokat a haszonállat-szállításban, nyilatkozta a vállalat egyik igazgatósági tagja egy uniós meghallgatást követően.

Rekordméretű növekedés történt 2020-ban az élelmiszeriparban

A globális élelmiszer-ágazat tavaly 10%-os, rekordszintű növekedést ért el, melyben nagymértékben közrejátszottak a koronavírus-járvány terjedését meggátoló korlátozások, amik miatt az otthon ragadt emberek többet főztek, sütöttek és ittak.

Takarmány-ár robbanás – ki fizeti a révészt?

Húsbavágó témát vett terítékre a Portfólió - idei harmadik - Agrár Klub konferenciája. Szakemberek segítségével járták körbe, milyen hatással lesz rövid és hosszú távon az árrobbanás a hazai takarmánypiacra és állattenyésztésre?

Jelentősen megugrott Kínában a sertéshústermelés

Kína első negyedéves sertéshústermelése az egy évvel korábbihoz képest 31,9%-kal 13,69 millió tonnára emelkedett - derült ki a múlt héten közzétett adatokból, ami két éve a legmagasabb negyedéves mennyiség.

33 milliárd forint támogatás érkezett a szarvasmarha- és juhtartókhoz

Lényegében befejeződött a tejelő tehenek, az anyajuhok és a hízott húsmarha bikák után a tavalyi évben benyújtott termeléshez kötött támogatások kifizetése. Ennek eredményeképpen 33 milliárd forint segíti a gazdálkodókat - tájékoztatott az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára.