Klímaváltozás és állattudományok

Ez utóbbival, vagyis a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kiküszöbölő technológiák kifejlesztésével, és jól tűrő állatfajok nemesítésével foglalkoznak GINOP (FIEK) pályázati finanszírozásban a SZIE Kaposvári Campusán, az Állattudományi Klímakutató Központban. Az eddigi eredményekről a Regions4Food projekt keretében megrendezett workshopon számoltak be.

Tehát minden adott ahhoz, hogy a klímaváltozás kedvezőtlen hatásait kompenzáló növénytermesztési, állattenyésztési és takarmányozási technológiákat fejlesszenek ki, illetve hogy a megváltozott éghajlatban is jó termelési eredményeket produkáló állatfajtákat nemesítsenek. A kutatócsoport munkája kiterjed a takarmányozásra, illetve a takarmány-termesz­tés kapcsán az agrotechnológiára is.

Minderről Húth Balázs egyetemi docens számolt be Precíziós megoldások alkalmazása a klímaváltozásra fókuszáló állattudományi kutatásokban című előadásában, egy agrár-élelmiszeripari digitalizációval foglalkozó rendezvényen, amit az EU-­támogatással megvalósuló nemzetközi Regions4Food projekt keretében tartottak.

Ennek keretében például in vitro eljárással állítanak elő embriókat, hogy jobb tenyészértékű utódok születhessenek. Az így előállított embriók beültetésével igen gyorsan el tudják terjeszteni a kiváló termelési mutatójú fajtákat, valamennyi hasznosítási típusban.

Az embrióbiopszia lehetővé teszi az ivar és a tenyészérték korai meghatározását is, ami komoly megtakarítást jelenthet például tejelőszarvasmarha-állományok­ban, azáltal, hogy csak a nőivarú embrió­kat ültetik be. Az elérhető legjobb tenyészértékű egyedek szaporításával pedig nemcsak az egyes tehenek, hanem a fajta teljesítménye is növelhető.

A klimatikus viszonyok változása miatt végzett szelekciós kutatások egyik célja hőtűrő, extenzív vagy ökotartásra alkalmas húsbaromfi hibridek előállítása volt, amelyek akár afrikai gazdaságokban is jól tarthatók. Ilyen új hibrid a TETRA HT (heat tolerance), amelynek a kopasz nyak az egyik jellegzetessége: a tollal nem borított területen ugyanis több hőt tud leadni az állat.

Hasonló, ökológiai tartásra alkalmas hőtűrő tojóhibridek előállításával is foglalkoznak. A Leghorn White és a Rhode Island White vonalak keresztezésével hozták létre a TETRA Tint nevű, a tollfejlődés alapján már napos korban szexálható, a hőstresszt jól tűrő tojóhibridet. Érdekessége, hogy krémszínű tojást termel, ami a világpiac világos tojáshéjat kedvelő közönségének ugyanúgy megfelel, mint a barna tojáshéjhoz ragaszkodó fogyasztóknak.

A szívfrekvencia, a pulzus, a testhőmérséklet és az EKG alapján előrejelezhető a stressz. Az előrejelzés alapján pedig állatjóléti szempontokat is magukba foglaló tartástechnológiai variánsokat dolgoznak ki a központban intenzív termelő gazdaságok számára.

Precíziós takarmányozási kutatásaik arra irányulnak, hogy a klasszikus tö­meg­takarmány-növényeket a klíma­vál­to­zásnak kevésbé kitett növényekkel helyettesítsék. Tápérték-gyorsvizsgálati módszerek tökéletesítésén szintén dolgoznak, annak érdekében, hogy a silókukorica részleges vagy teljes kiváltása esetén a takarmány tápértékét egy okoseszköz segítségével valós időben meg lehessen állapítani.

Ez a korai takarmányozás egyik új módja, amivel a legkri­ti­kusabb időszakban in situ lehet speciális tápanyagokat biztosítani a madárembrióknak a tojásba történő beinjektálásukkal.

Ugyancsak fejlesztenek a meteorológiai és talajparaméterek folyamatos mérése alapján működő, precíziós termesztéstechnológiai döntés-előkészítő rendszert.