Back to top

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák jellegzetessége, hogy a saját maguk által termelt gombával táplálkoznak. A hangyák hatalmas föld alatti bolyokat hoznak létre és ezek üregeiben gondozzák ültetvényeiket. A hangyák szimbiózisban élnek termésükkel, ugyanis a rovarok tevékenysége a gomba elterjedésének és szaporodásának is hasznos.

A levélvágó hangyák a gombafarm tápanyagellátását egy sajátos módszerrel oldják meg, más növények leveleiből nyerik ki a gomba létfenntartásához szükséges szubsztrátokat.

Minden dolgozó hangya egy nagyjából 2 cm-es darabot rág ki a lombozatból, melyet a feje fölé emelve visz haza a bolyba.

Itt aztán a nagyfejű hangyák szétrágják a behordott leveleket és pépszerű anyaggá dolgozzák fel. Ebbe a pépszerű anyagba oltják be Rhozites gongylophora gomba fonalait, melynek köszönhetően egy fehérjedús gombaszövedék képződik, amiből a hangyák táplálkoznak.

Ezek a gomba-gazdálkodási rendszerek körülbelül 60 millió éves múltra tekintenek vissza, míg az emberiség gazdálkodási rendszere úgy 10 000 éves.

A koppenhágai egyetem egy új tanulmánya- amelyet az ERC Starting Grant finanszírozott- bemutatja, hogy valószínűleg a levélvágó hangyák gazdálkodási készségei túlmutatnak az emberekénél, ugyanis már régen legyőzték azokat a domesztikációs kihívásokat, amelyeket nekünk még meg kell oldanunk.

"A levélvágó hangyáknak sikerült fenntartaniuk ugyan azt a gazdálkodási életmódot az éghajlatváltozás 60 millió éve alatt, és úgy tűnik, hogy képesek a legkülönbözőbb élőhelyeken, a gyepektől a trópusi esőerdőkig egyetlen faj termesztésére"

- mondta Jonathan Z. Shik, a tanulmány egyik szerzője, Koppenhágai Egyetem Biológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A panamai esőerdőkben végzett terepmunka során ő és a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai azt tanulmányozták, hogy a gombatenyésztő hangyák miként használják a táplálékot a fajta egyre inkább specializálódott termelési előnyei közötti kompromisszum kezelésére, valamint a környezeti változások iránti fokozott kiszolgáltatottságra.

A hangyák okos gazdák

Mi, emberek, bizonyos tulajdonságokat fejlesztettünk ki az általunk termesztett növényeinkben. Ide tartozik például az íz vagy a textúra. Azonban a növények háziasításának egyik következménye, hogy érzékenyebbek lettek az időjárás és a kártevők által okozott környezeti veszélyekre is, ami fokozott növényvédőszer-felhasználást és öntözést igényel.

Egyszerűen fogalmazva: a megfelelő ízért és termésért cserébe gyengítjük a növényeket.

"Úgy tűnik, hogy a növények specializációja miatt a hangyák a hozam fokozás területén hasonló problémába ütköztek, mint az emberek, azonban az évmilliók alatt rengeteg okos módszert fejlesztettek ki. Például remek építészekké váltak, gyakran olyan kifinomult földalatti kamrákat vájtak ki, melyekben meg tudják védeni a gombájukat az elemektől és ahol a klíma is szabályozott"-tette hozzá.

Továbbá úgy tűnik, hogy ezek a kis lények képesek gondosan koordinálni a növényeik termesztéséhez használt tápanyagokat is.

"A táplálék elemzéseink a levélvágó hangyák által "takarmányként" használt növényi szubsztrátokról azt mutatják, hogy az esőerdő több száz különböző fájáról gyűjtenek leveleket, gyümölcsöket és virágokat.

Ezek a növényi szubsztrátok, fehérjék, szénhidrátok és egyéb tápanyagok, például nátrium, cink és magnézium gazdag keverékét tartalmazzák."- magyarázta Shik.

"Ez a táplálékkeverék a gombatermésük speciális táplálkozási igényeit tudja megcélozni."

Mit tanulhatunk a hangyáktól?

Az évek során a hangyák a gomba szükségleteihez igazították levélgyűjtésüket - vagyis egyfajta biogazdálkodást hoztak létre anélkül, hogy a technológia előnyei a birtokukban lett volna.

Elgondolkodtató, hogy vajon lehetséges-e átvenni a hangyák ötletes módszereit?

"Mivel gazdasági növényeink napfényt igényelnek, a föld felett kell termesztenünk őket, vagyis nem tudjuk közvetlenül a hangyák módszereit átültetni a saját mezőgazdasági gyakorlatainkba.

De érdekes, hogy a történelem egy pontján az emberek és a hangyák is a vadászó-gyűjtögető életformából áttértek a gazdálkodásra és felfedezték ennek az előnyeit. Lenyűgöző lesz látni, hogy néz majd ki az emberiség gazdálkodási rendszere 60 millió év múlva."- összegezte Jonathan Z. Shik.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.