Back to top

Az igazi őstermelők: a levélvágó hangyák

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák már évmilliók óta úgy szerzik meg a táplálékukat, hogy gombát termesztenek. Ez a szimbiózis mindkét fél számára a túlélés záloga. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint ennek az ősi együttműködésnek a kulcsa, a hangyák olyan kifinomult gazdálkodási módszere, mely az éghajlatváltozással szemben ellenálló termés előállítását tette lehetővé.

A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák jellegzetessége, hogy a saját maguk által termelt gombával táplálkoznak. A hangyák hatalmas föld alatti bolyokat hoznak létre és ezek üregeiben gondozzák ültetvényeiket. A hangyák szimbiózisban élnek termésükkel, ugyanis a rovarok tevékenysége a gomba elterjedésének és szaporodásának is hasznos.

A levélvágó hangyák a gombafarm tápanyagellátását egy sajátos módszerrel oldják meg, más növények leveleiből nyerik ki a gomba létfenntartásához szükséges szubsztrátokat.

Minden dolgozó hangya egy nagyjából 2 cm-es darabot rág ki a lombozatból, melyet a feje fölé emelve visz haza a bolyba.

Itt aztán a nagyfejű hangyák szétrágják a behordott leveleket és pépszerű anyaggá dolgozzák fel. Ebbe a pépszerű anyagba oltják be Rhozites gongylophora gomba fonalait, melynek köszönhetően egy fehérjedús gombaszövedék képződik, amiből a hangyák táplálkoznak.

Ezek a gomba-gazdálkodási rendszerek körülbelül 60 millió éves múltra tekintenek vissza, míg az emberiség gazdálkodási rendszere úgy 10 000 éves.

A koppenhágai egyetem egy új tanulmánya- amelyet az ERC Starting Grant finanszírozott- bemutatja, hogy valószínűleg a levélvágó hangyák gazdálkodási készségei túlmutatnak az emberekénél, ugyanis már régen legyőzték azokat a domesztikációs kihívásokat, amelyeket nekünk még meg kell oldanunk.

"A levélvágó hangyáknak sikerült fenntartaniuk ugyan azt a gazdálkodási életmódot az éghajlatváltozás 60 millió éve alatt, és úgy tűnik, hogy képesek a legkülönbözőbb élőhelyeken, a gyepektől a trópusi esőerdőkig egyetlen faj termesztésére"

- mondta Jonathan Z. Shik, a tanulmány egyik szerzője, Koppenhágai Egyetem Biológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.

A panamai esőerdőkben végzett terepmunka során ő és a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai azt tanulmányozták, hogy a gombatenyésztő hangyák miként használják a táplálékot a fajta egyre inkább specializálódott termelési előnyei közötti kompromisszum kezelésére, valamint a környezeti változások iránti fokozott kiszolgáltatottságra.

A hangyák okos gazdák

Mi, emberek, bizonyos tulajdonságokat fejlesztettünk ki az általunk termesztett növényeinkben. Ide tartozik például az íz vagy a textúra. Azonban a növények háziasításának egyik következménye, hogy érzékenyebbek lettek az időjárás és a kártevők által okozott környezeti veszélyekre is, ami fokozott növényvédőszer-felhasználást és öntözést igényel.

Egyszerűen fogalmazva: a megfelelő ízért és termésért cserébe gyengítjük a növényeket.

"Úgy tűnik, hogy a növények specializációja miatt a hangyák a hozam fokozás területén hasonló problémába ütköztek, mint az emberek, azonban az évmilliók alatt rengeteg okos módszert fejlesztettek ki. Például remek építészekké váltak, gyakran olyan kifinomult földalatti kamrákat vájtak ki, melyekben meg tudják védeni a gombájukat az elemektől és ahol a klíma is szabályozott"-tette hozzá.

Továbbá úgy tűnik, hogy ezek a kis lények képesek gondosan koordinálni a növényeik termesztéséhez használt tápanyagokat is.

"A táplálék elemzéseink a levélvágó hangyák által "takarmányként" használt növényi szubsztrátokról azt mutatják, hogy az esőerdő több száz különböző fájáról gyűjtenek leveleket, gyümölcsöket és virágokat.

Ezek a növényi szubsztrátok, fehérjék, szénhidrátok és egyéb tápanyagok, például nátrium, cink és magnézium gazdag keverékét tartalmazzák."- magyarázta Shik.

"Ez a táplálékkeverék a gombatermésük speciális táplálkozási igényeit tudja megcélozni."

Mit tanulhatunk a hangyáktól?

Az évek során a hangyák a gomba szükségleteihez igazították levélgyűjtésüket - vagyis egyfajta biogazdálkodást hoztak létre anélkül, hogy a technológia előnyei a birtokukban lett volna.

Elgondolkodtató, hogy vajon lehetséges-e átvenni a hangyák ötletes módszereit?

"Mivel gazdasági növényeink napfényt igényelnek, a föld felett kell termesztenünk őket, vagyis nem tudjuk közvetlenül a hangyák módszereit átültetni a saját mezőgazdasági gyakorlatainkba.

De érdekes, hogy a történelem egy pontján az emberek és a hangyák is a vadászó-gyűjtögető életformából áttértek a gazdálkodásra és felfedezték ennek az előnyeit. Lenyűgöző lesz látni, hogy néz majd ki az emberiség gazdálkodási rendszere 60 millió év múlva."- összegezte Jonathan Z. Shik.

Forrás: 
sciencedaily.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A termőföld védelme és a hozam

Az intenzíven művelt mezőgazdasági termőföldterület az elmúlt száz évben folyamatosan csökkent hazánkban. Bár „maradék” talajkészletünk adottságai kedvezőek, jelentős részüknek az is sajátossága, hogy rendszeresen és módszeresen javítani kellene őket.

Olajretek-vetőmag – biztonságosan

Az olajretek-vetőmag termőterülete hazánkban ritkán haladja meg a 10 ezer hektárt. A megtermelt vetőmag túlnyomó része export célú termeltetés, kisebb részét a Magyarországon zöldítésre vetett keverékek komponenseként használják fel.

Ausztrália világörökségei a világ legnagyobb tengeri szén-dioxid raktárai

Ausztráliának a világörökség részét képező tengeri területei a világ legnagyobb tengeri szén-dioxid raktárai között vannak egy UNESCO-jelentés szerint.

A pályafelújításhoz érkezik a LÁEV rekonstrukciója

2018. januárjában kezdődött az ÉSZAKERDŐ Zrt. által üzemeltetett Lillafüredi Állami Erdei Vasút nagyfelújítása, Magyarország Kormányának támogatásából.

Fakadnak a rügyek, az olajos szereket már mellőzzük – Növényvédelmi előrejelzés 10. hét

Az ismét melegedő időben egyre-másra fakadnak a gyümölcsfák rügyei, rövid időn belül be kell fejezni az olajos lemosó permetezéseket, nehogy a permetlé kárt tegyen bennük. Előjöttek a vadméhek és a katicabogarak, de aktivizálták magukat a hideg elől elbújt poloskák is. Elérkezett továbbá a kerti pázsit megtisztogatásának ideje.

Családias pagony

A Rábaköz igazi kis ékszerdoboza a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. kezelésében lévő Göbös-major. Eldugott zug, ahová az aktív pihenésre vágyók, valamint csendre és nyugalomra kiéhezett városiak egyaránt szívesen jönnek.

Madárodúk és -etetők

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, hazánk énekesmadarairól. Ilyenkor számos példányuk behúzódik a településekre, ott keres élelmet. Ennek apropóján indította útjára madárodú és madáretető kihelyezési akcióprogramját az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás október közepén, Kittenberger Kálmán nagymarosi házában.

A BASF a fenntartható mezőgazdaság érdekében tovább erősíti innovációs csatornáját

A BASF tovább erősíti a fenntartható mezőgazdasági innovációkat célzó kutatási és fejlesztési (K+F) tevékenységeit, amivel segíti a gazdálkodókat abban, hogy megbirkózzanak a környezeti és gazdasági kihívásokkal, továbbá megfeleljenek a fogyasztók fenntarthatóbb módon előállított élelmiszerek iránti igényének.

Faápolási munkák a Sóstói-erdőben

A NYÍRERDŐ Zrt Nyíregyházi Erdészetének munkatársai március első felében a parkerdő leglátogatottabb részein faápolást és száraz ágnyesést hajtanak végre. A tornapálya környékén és a legforgalmasabb utak mentén élő idős tölgy- és akácfákon sok helyen észleltek balesetveszélyes, száraz ágakat, melyeket még a fészkelési időszak kezdete előtt szeretnének eltávolítani.

Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak

Idén újabb hároméves periódusát kezdi meg a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) francia- belga szakmai szervezetekkel együttműködésben megvalósuló, zöldség- és gyümölcsfogyasztást népszerűsítő uniós kampánya. Frutti és Veggi kalandjai Európai Friss Csapat néven folytatódnak, hogy még többen fedezhessék fel a friss zöldségek és gyümölcsök ízének erejét.