A Dél-Amerika trópusi vidékein élő levélvágó hangyák jellegzetessége, hogy a saját maguk által termelt gombával táplálkoznak. A hangyák hatalmas föld alatti bolyokat hoznak létre és ezek üregeiben gondozzák ültetvényeiket. A hangyák szimbiózisban élnek termésükkel, ugyanis a rovarok tevékenysége a gomba elterjedésének és szaporodásának is hasznos.
A levélvágó hangyák a gombafarm tápanyagellátását egy sajátos módszerrel oldják meg, más növények leveleiből nyerik ki a gomba létfenntartásához szükséges szubsztrátokat.
Itt aztán a nagyfejű hangyák szétrágják a behordott leveleket és pépszerű anyaggá dolgozzák fel. Ebbe a pépszerű anyagba oltják be Rhozites gongylophora gomba fonalait, melynek köszönhetően egy fehérjedús gombaszövedék képződik, amiből a hangyák táplálkoznak.
A koppenhágai egyetem egy új tanulmánya- amelyet az ERC Starting Grant finanszírozott- bemutatja, hogy valószínűleg a levélvágó hangyák gazdálkodási készségei túlmutatnak az emberekénél, ugyanis már régen legyőzték azokat a domesztikációs kihívásokat, amelyeket nekünk még meg kell oldanunk.
– mondta Jonathan Z. Shik, a tanulmány egyik szerzője, Koppenhágai Egyetem Biológiai Tanszékének egyetemi adjunktusa.
A panamai esőerdőkben végzett terepmunka során ő és a Smithsonian Trópusi Kutatóintézet munkatársai azt tanulmányozták, hogy a gombatenyésztő hangyák miként használják a táplálékot a fajta egyre inkább specializálódott termelési előnyei közötti kompromisszum kezelésére, valamint a környezeti változások iránti fokozott kiszolgáltatottságra.
A hangyák okos gazdák
Mi, emberek, bizonyos tulajdonságokat fejlesztettünk ki az általunk termesztett növényeinkben. Ide tartozik például az íz vagy a textúra. Azonban a növények háziasításának egyik következménye, hogy érzékenyebbek lettek az időjárás és a kártevők által okozott környezeti veszélyekre is, ami fokozott növényvédőszer-felhasználást és öntözést igényel.
„Úgy tűnik, hogy a növények specializációja miatt a hangyák a hozam fokozás területén hasonló problémába ütköztek, mint az emberek, azonban az évmilliók alatt rengeteg okos módszert fejlesztettek ki. Például remek építészekké váltak, gyakran olyan kifinomult földalatti kamrákat vájtak ki, melyekben meg tudják védeni a gombájukat az elemektől és ahol a klíma is szabályozott”-tette hozzá.
Továbbá úgy tűnik, hogy ezek a kis lények képesek gondosan koordinálni a növényeik termesztéséhez használt tápanyagokat is.
„A táplálék elemzéseink a levélvágó hangyák által „takarmányként” használt növényi szubsztrátokról azt mutatják, hogy az esőerdő több száz különböző fájáról gyűjtenek leveleket, gyümölcsöket és virágokat.
„Ez a táplálékkeverék a gombatermésük speciális táplálkozási igényeit tudja megcélozni.”
Mit tanulhatunk a hangyáktól?
Az évek során a hangyák a gomba szükségleteihez igazították levélgyűjtésüket – vagyis egyfajta biogazdálkodást hoztak létre anélkül, hogy a technológia előnyei a birtokukban lett volna.
Elgondolkodtató, hogy vajon lehetséges-e átvenni a hangyák ötletes módszereit?
De érdekes, hogy a történelem egy pontján az emberek és a hangyák is a vadászó-gyűjtögető életformából áttértek a gazdálkodásra és felfedezték ennek az előnyeit. Lenyűgöző lesz látni, hogy néz majd ki az emberiség gazdálkodási rendszere 60 millió év múlva.”- összegezte Jonathan Z. Shik.