Back to top

Döntéstámogató rendszerek az állattartásban

Manapság a nagy cégek leginkább az SAP vállalatirányítási rendszert használják a cég folyamatainak ellenőrzésre. Összességében világszerte 12 millió felhasználó alkalmaz SAP-rendszert, amely az ügyviteli megoldások területén kimagasló szám. Azonban a NAK TechLab programjában számos olyan startup „kerül elő”, amely előbb-utóbb akár komoly konkurenciája is lehet az SAP-nak.

Fotó: NAK
Egyszerű kiszámolni, hogy minél nagyobb egy üzem, annál érzékenyebb a költségekre. Ha mondjuk húszezer állat esetén egyedenként csak havi 50 forintot takarít meg a gazda valamely költségen, akkor éves szinten 12 millió forint marad a zsebében, ami komoly összeg, míg ugyanez a megtakarítás ezer állat esetén ez mindössze hatszázezer forint, vagyis szinte jelentéktelen összeg.

Nem véletlen tehát a TechLab támogatói, együttműködő partnerei között ott találjuk a magyar agrárium legnagyobb szereplőit.

A program legutóbbi rendezvényén, ahol három új magyar állattenyésztést segítő megoldás mutatkozott be Nagy Tibor, a Bonafarm Mezőgazdaság sertéságazati igazgatója mutatta be, hogyan is működik nálunk az SAP: melyek azok a platformok, amelyeken adatokat rögzítenek, majd ezekből az adatkból miféle kimutatásokat készítenek, hogyan használják az egyes adattáblákat a takarmány- vagy épp a gyógyszerfelhasználás ellenőrzésére ugyanúgy használják, mint az integrációs partnereik teljesítményének értékelésére.

Nagy Tibor
Fotó: NAK

Ahogy az előadásából kiderült, az SAP-elemzések ugyanúgy felhasználhatók az ágazati stratégia kialakításához, mint a telepi szintű transzparens működés kialakításához és még versenyszellemet is generál a cégen belül.

Ha egyelőre a cég – vélhetően – nem is gondolkodik az SAP-rendszer lecserélésében, az adatgyűjtés területén mindenképp nyitott az újdonságokra. Épp ezért fut náluk a PigBrother egy pilot projektje.

A 2017-ben alakult startup a sertéshízlalás egy komoly problémájára keresett megoldást: a súlymérésre – mondta el az AgTech Meetup rendezvényen Vass János, a PigBrother kereskedelmi igazgatója.

Azzal minden sertéstenyésztő tisztában van, hogy viszonylag szűk az a súlytartomány, amelyben a legnagyobb nyereség realizálható, ezért is fontos tisztában lenni a hízók aktuális súlyával,

illetve az állat súlyának folyamatos mérésével olyan adatsorokat kaphat a gazdálkodó, amiből a takarmányhasznosításról, az esetleges máshogy nem látszó betegségekről is következtetések vonhatók le.

Fotó: NAK
A folyamatos súlymérés egy sertéstelepen több gondot is felvet: ha régi a telep, ott megoldani egy mérőrendszer telepítését nagyon költségigényes. A hagyományos mérlegekkel a súlymérés idő- és munkaerőigényes – nagy állományok esetében szinte megoldhatatlan és az állatoknak mindenképpen stresszhelyzetet jelent: szokatlan a helyzet, a mérlegelés helyszínére oda kell hajtani az állatot, a fizikai mérlegelés nem könnyű és mindezek hatására csökkenhet a hízók étvágya.

A PigBrother megalkotói viszont kitalálták, hogy a sertések fényképei alapján ki lehet számolni az állatok súlyát.

Épp ezért az etetők fölé rögzített kamerán keresztül figyelik a sertéseket, és az innováció lényege, hogy folyamatos súlyadatokat tudnak róluk adni. Az így összegyűjtött adatok felhasználhatók egyebek mellett betegségek előrejelzésére (a fogyásból lehet rá következtetni), a precíziós adatsorokból különféle következtetéseket vonhat le a gazdálkodó (például a hőmérséklet és a súlygyarapodás összefüggései) és az adatsorok természetesen segítséget nyújtanak a takarmányozás és gyógyszerezés területén is.

Fotó: NAK
Ahogy azt Vass János hangsúlyozta, a idén koronavírus-járvány idején például hasznos, hogy a rendszer használatával kevesebb emberre van szükség és a szaktudás hiánya, illetve az emberi mulasztás nem áll az adatgyűjtés útjába.

A rendszer korlátaiként a fejlesztők kiemelték, hogy túl alacsony belmagasságú istállókban nem elég nagy a kamerák látószöge, így nem látják be megfelelően a teret, a istállóbéli gázok károsítják a hardvereket, a nagysúlyú sertések kevesebbet esznek és többet hevernek.

Természetesen mindezek kiküszöbölésén és a jelenlegi 97,7%-os pontosság javításán dolgoznak, mint ahogy azon is, hogy a mesterséges intelligenciának „megtanítsák” a jelenlegi dán sertések mellett más fajták testfelépítését, hogy azok súlymérésre is alkalmassá tegyék a PigBrothert.

A következő döntéstámogató rendszert Kövesdi József, az Okosfarm ügyvezető-tulajdonosa mutatta be. Cégük először biztonságtechnikai berendezéseket, kamerarendszereket telepített állattenyésztő telepekre, majd ebből léptek tovább a döntéstámogató rendszer kialakítása felé.

Kövesdi József
Fotó: NAK

Azt vallják, hogy a termékelőállításhoz, jelesül egy sertés meghízlalásához megfelelő információkkal kell rendelkezni a dolgozókról, a gépekről, az állatokról és a menedzsment által meghozott intézkedésekről is, és mindezeket szinkronba is kell hozni.

Ehhez pedig 24 órában szükség van állatjóléti információkra, dolgozói kontrollra, gépfelügyeletre amely adatok a vezetők számára adnak információt a termelési folyamatról.

Mindennek alapja az adatgyűjtés. Épp ezért fejlesztett ki az Okosfarm egy olyan multiszenzort, amely állattartó épületekben tapasztalható körülmények között megbízhatóan képes számos paramétert mérni, a gépfelügyelet területén megoldották az Okos trágyakezelést, mindehhez integrálták a dolgozói kontrollt. Az Okosfarm szoftver pedig az összegyűjtött adatok és azok folyamatos feldolgozása alapján, ha szükséges, automatikusan riasztást küld a felhasználóknak és így a károk megelőzhetők vagy minimalizálni lehet azokat.

Az Okosfarm megoldások elérhetők a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfiágazatra szabva, illetve a növénytermesztés és az élelmiszeripar számára is.

Fotó: nak
Moldován András, az Animalsoft Kft., ügyvezető-tulajdonosa a Livestocker platform kifejlesztéséről elmondta, hogy az állattenyésztés hatékonyságát az utóbbi évtizedben genetikai oldalon mintegy 15%-kal növelték, azonban továbbra is nagy a nyomás a termelőkön: alacsonyak a piaci árak, miközben a termelési költség nem csökkenthető egy bizonyos szint alá, a piac a jobb állategészségügyi paramétereket és a jobb állatjólétet díjazza, fogyasztói elvárás az antibiotikumok használatának minimalizálása. Emellett a húspiacon az év különböző időszakaiban változó mennyiségeket lehet értékesíteni (létezik úgynevezett barbeque idény), de ez nem igazodik az állatok életciklusához, és a vásárlók egyre jobban igénylik minden termékről az azonnali és részletes információkat.

A mezőgazdasági termelők tudják, hogy a hatékonyságot adatgyűjtéssel és az adatok elemzésével lehet növelni, azonban a piacon mondhatni végtelen számú egymástól független adatgyűjtő rendszer létezik és a mezőgazdasági termelő nem biztos, hogy ezeket az adatokat hajlandók és képesek elemezni.

Moldován András
Fotó: NAK
Ezen akartak segíteni a Livestocker fejlesztői: olyan platformot fejlesztettek ki, amely az állattartó telepeken bármilyen rendszerrel gyűjtött adatokat képes feldolgozni, rendszerbe állítani, azokból szakmai és üzleti analitikát készíteni. A digitális farm management feladatokat képes kezelni, képes a változásokat menedzselni, monitorozni és kontrolling feladatokat ellátni.

Miután a profitmaximalizálás a cél, így a platform optimalizálja és ellenőrzi a takarmány- és gyógyszerfelhasználást, integrált a nyilvántartások vezetése, amely adatkapcsolatban áll egyebek mellett a könyveléssel. Mindezek felhasználásával megkönnyíti a tervezést, a minőségbiztosítást és könnyen, egy gombnyomással teljesíthetők a jogszabályi követelményeknek megfelelő jelentések is.

Mindez a gyakorlatban a következőt jelenti: a tenyésztés és hízlalás napi eseményeit, mondjuk az elhullást a telepi dolgozók rögzítik vagy egy okostelefonon vagy egy cetlin, amit valaki utána begépel a számítógépbe, a különféle szenzorok adatait egy külső tárhelyről beimportálja a rendszer, csakúgy, mint a különféle mentéseket, riportokat (WEDA, vágóhíd).

Ezeket az adatokat aztán a platformon belüli különféle szoftverek használják, és létrehozzák az automatikus nevelési naplót termelési mutatókkal, állat, gyógyszer és takarmánynyilvántartással, összefüggésvizsgálatokkal, figyelmeztetésekkel. Az elemzések alapján pedig a gazdálkodó megalapozott termelési döntéseket hozhat.

Látható, hogy ez a rendszer komplexitásában már nagyon is hasonló az SAP-hoz. Vagyis kisebb gazdaságok számára megfizethetetlen lenne, hacsak a számukra a cég nem kínálna havidíjas, megfizethető konstrukciót is.

Fotó: nak

Az egyes bemutatkozásokat követő beszélgetésben a résztvevők egyetértettek abban, hogy a fogyatkozó munkaerő kiváltásra alkalmas precíziós megoldásoknak egyre nagyobb jelentőségük lesz a hazai állattenyésztésben is.

Ebben az új típusú állattenyésztésben pedig egyre inkább olyan emberekre lesz szükség, akik tudják és hajlandók használni a számítástechnikát. Erre a jelenleg zajló generációváltással együtt esély is van, így létrejöhetnek a magasan automatizált kevés emberrel is jól működő agrárüzemek.

Mint az látható, a piacon sorra tűnnek fel az olyan innovációk, amelyek a kisebb gazdaságoknak is kínálnak telepirányító, döntéstámogató rendszereket.

Az ilyesfajta állattenyésztési precíziós megoldások bevezetésének pedig a pénz sem lehet az akadálya. Jelenleg is az ÁTK pályázatok keretében lehet igényelni informatikai fejlesztéseket.

Azok mértékéről, a beruházási igényekről pedig minden startuppal konzultálhat a termelő.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Hazai fejlesztés határozhatja meg a kártevőirtás jövőjét

A mezőgazdaság területén, a hatékonyság növeléséhez ma már elengedhetetlen a digitális megoldások használata, ami igaz a kártevőkezelésre is. A Start it @K&H inkubátorprogramban „nevelkedő” SMAPP LAB, a világon másodikként fejlesztett ki egy teljesen digitalizált csapdarendszert, ami lehetővé teszi a molyok életciklusára vonatkozó adatok feldolgozását, elemzését és megosztását.

Magyarország lemaradt a drónok üzleti célú hasznosításában

Nemzetközi színtéren a pilóta nélküli repülőgépek üzleti és ipari alkalmazásában számos országban és szinte minden iparágban komoly fejlődés ment végbe az elmúlt évtizedben. A magyar drónökoszisztéma mindeközben visszafogott mértékben fejlődött, ami komoly lemaradást okozott – áll a PwC Magyarország elemzésében.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

Mobil, napelemes, precíziós szarvasmarha-etető

A Super SmartFeed egy napelemes, automatizált szarvasmarha-etető, amely bármilyen méretű és korú szarvasmarha vagy juh etetésére használható.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Tarolt a szalmonellás csirke Nagy-Britanniában

Több százan, köztük sok kisgyerek súlyosan megbetegedett, miután szalmonellával fertőzött lengyel import baromfihúst evett, és egy halálos áldozatot is követelt az olcsó panírozott csirke.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.

Márciusban igényelhető támogatás az amerikai szőlőkabóca elleni védekezéshez

Az Agrárminisztérium korábbi évekhez hasonlóan idén is vissza nem térítendő támogatást nyújt a szőlőültetvények megvédéséhez. A 240 millió forint éves keretösszegű támogatás március 1. és március 31. között kérelmezhető.