Back to top

Fiatal gazda - angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Le sem tagadhatná, hogy ízig-vérig a vidék gyermeke. Somogyország változatos természeti adottságait élvezi, amelyek sokszor bizony megpróbáltatások elé állítják e fiatal hölgyet. Na, nem mintha elmenekülne előlük, sőt keresi a kihívásokat. Első ránézésre is szembetűnik, nem mindennapos gazdával van dolgunk; és ezt csak tetézi kitartása, amit az élet különböző területein már többször bizonyított.

MMG - Angus marhák, bio kömény és egy füstölgő puskacső

Részletes fotógalériánkat ide kattintva nézheti meg.

Mohari Barbara kisiskolás korától besegít a Marcaliban található családi gazdaságuk teendőibe. Mióta eszét tudja, állatok veszik körül, és ez a mai napig sincs másként. Ez idő alatt megtapasztalta a mezőgazdasági munkákat, így a gimnázium végeztével nem volt kérdés, hogy édesapja nyomdokaiba lépve, a gödöllői Szent István Egyetemre jelentkezik természetvédelmi mérnöknek, majd a mesterképzést ökológiai gazdálkodás szakon zárta.

Az egyetem abszolválásával, 2016 végén beadta jelentkezését a Fiatal Gazda Pályázatra, amelyben kertészeti kultúra kialakítását és állattenyésztési feladatokat vállalt magára.

A pályázatba foglaltak megvalósítására öt év áll rendelkezésére, ebből két év már eltelt. Barbi pályázata az ökológiai gazdálkodásra is kiterjed, ugyanis belevágott az édeskömény magtermesztésébe, s az eddigi eredményei alapján, várhatóan biominősítésben részesül. Ezen felül angus marhákat tart, melyeknek tenyésztése egyelőre még kezdeti stádiumban van, de nem aggódik, állatállománya hamarosan szaporulattal bővül.

Barbi nemcsak a Fiatal Gazda Pályázat feltételeinek teljesítésével foglalkozik mindennapjaiban, hanem a családi gazdaság adminisztrációs feladatait is ő látja el, miképpen az állatok etetése is részben az ő reszortjához tartozik, de a termelés munkálataiba is besegít.

Fotó: Csatlós Norbert
–Jelenleg 600 hektáron gazdálkodunk. A szántóföldi növények termését értékesítjük Balatonszentgyörgyön, kivételt képez ez alól, amit állatállományunk takarmányozásának céljából megtartunk. Az egyhektáros szőlősünkből származó zöld veltelini 90 százalékát a balatonboglári Viticoop Kft. vásárolja fel, a többit saját fogyasztásra felhasználjuk – meséli a gazdahölgy, aki hozzáteszi, hogy a gyümölcsösükben pedig almát, körtét és szilvát termesztenek, noha csak kisebb mennyiségben.

Természet iránti szeretete azonban nem csak a mezőgazdaságban és az állattartásban merül ki. Gyermekkora óta hódol szenvedélyének, aminek megismerését szintén édesapjának köszönheti.

–Tíz éves lehettem, amikor édesapám először vitt el vadászni. Azt hiszem, azon napon „fertőződtem meg” a vadászat szenvedélyével. –Később az egyetemi kötelezettségek ugyan elnyomni nem tudták, de háttérbe szorították ezt a vágyat. Azonban a „böjtnek” meg lett az eredménye, a tanulmányok befejezésével édesapja beadta lánya jelentkezését egy vadásztanfolyamra. Ennek immáron két éve.

Azóta sok vadászélményben volt része, de az egyik legemlékezetesebb számára, mikor egy meghívás alkalmával üzekedésben szeretett volna bakra vadászni, s míg meghívója próbálta behívni az őzet, a sípra őz helyett két sakál érkezett, amiből az egyiket sikerült terítékre hoznia.

A családi gazdaság mellett a vadásztársaság adminisztratív ügyeibe is szívesen besegít, így ott tiszteletbeli tagnak számít.

Terveit azonban továbbszövi, a jelenlegi növényvédelmi szakmérnök képzést követően – ha ideje engedi –, újabb iskolát szeretne elvégezni, hogy igazságügyi szakértő lehessen.

Így akár nagy vágya beteljesüléseként vadkárbecslőként is tevékenykedhet. A szakma kifejezetten összetett, mivel a mező- és a vadgazdálkodás szemszögéből is figyelembe kell venni az adott problémákat, amit Barbi rendszerint tapasztal a mindennapjai során, így már érthető indíttatása. Emellett párjával közös vadgazdálkodási projekten is gondolkodnak, de ez egyelőre még csak távlati terv.

– Mindig is távol állt tőlem, hogy nyolc órában dolgozzak egy irodában.

Szükségem van a változatosságra, ami a gazdálkodásban és a vadászatban egyaránt a mindennapok része; mindig új nehézségekkel kell szembenézni.

Éppen emiatt soha nem szerettem volna nagyvárosban élni. Az én utam az, amit jelenleg is járok, és tudom, hogy soha nem térek le róla.

Fotó: Csatlós Norbert

A cikk bővített változatát a Kistermelők Lapja januári számában olvashatják!

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/11 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Marhaművészet az egészségügyi dolgozókért

Az utóbbi években a nebraskai Bridgeportban élő David Schuler „marhaművész” farmer a karácsonyi időszakban a red angus állományát élő műalkotásokká változtatja. Elkészítette már velük-belőlük a farmja billogját, és a beef (marhahús) szót is, amit felhasználtak az USA „Marhahús… ez van vacsorára” elnevezésű fogyasztásösztönző kampányában is.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

A "bio" nem úri huncutság

A Balaton-felvidék egyik meseszép kilátással bíró domboldalán Sátormapusztán található portán és környezetében csaknem 30 éve biogazdálkodik egy család. Vallják, jó ez a jószágoknak, a termőföldnek, és a bioélelmiszert fogyasztóknak egyaránt.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Vadászat az éj leple alatt - Optikai eszközök, és az éjjellátó kérdésköre

A technológia fejlődése a vadászatban is megmutatkozik, számtalan kelléket és felszerelést dobtak piacra innovatív megoldásokkal, amitől azok praktikusabbak és hatékonyabbak lettek. Vadászruházattól kezdve a puskákon át egészen a lőszerekig, számtalan újításon mentek keresztül ezek az eszközök, és így történt ez az optika területén is: az éjjellátók használata napjainkban számtalan kérdést felvet…

Drónok a növényvédelemben - miként használhatjuk őket?

Az innováció alapvetően meghatározza a mezőgazdaság jövőjét is. A drónok már jó ideje segítik a monitorozást, információgyűjtést és remélhetően nemsokára lehetőség nyílik arra, hogy permetezhessünk is velük. A drónok használatához kapcsolódó új szabályozást, azaz a pilóta nélküli légi járművek üzemelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló javaslatot a Parlament decemberben elfogadta.