Back to top

A törpemalacok és a kutyák viselkedését hasonlították össze etológusok

Az ELTE Etológia Tanszék kutatói legújabb kutatásuk során azt hasonlították össze, hogy mennyire keresik a családban élő fiatal kutyák és a törpemalacok az ember közelségét egy új környezetben.

Kiderült, hogy mind a kutyák, mind a malacok a gazdájuk közelében maradnak, ha más nincs jelen; de ha egy idegen is ott van, csak a kutyák tartózkodnak az emberek közelében, a malacok inkább távolabb maradnak - számolt be az eredményről az ELTE közleményében.

A tanulmány szerint "nem elég emberi családban élni ahhoz, hogy egy társállatban általános preferencia alakuljon ki az ember iránt, a fajok közötti különbségek meghatározóak".

A kutyákat egészen fiatal koruktól kezdve igen szoros kapcsolat fűzi az emberekhez. Azok az egyedek is keresik az emberek közelségét, és megkülönböztetik az ismerőst az ismeretlentől, akik csak korlátozottan érintkeznek emberekkel - teszik hozzá.

Mint írják, feltételezhetően az, hogy a kutyák kedvelik az ember társaságát, részben a háziasításuk, részben a kölyökkori szocializáció eredménye. "Kíváncsiak voltunk arra, hogy ha egy másik, csoportban élő háziasított faj, mint például a sertés, egészen fiatal kortól családtagként nevelkedik, az hasonló közelségkereső viselkedést vált-e ki gazdája irányában" - idézi a közlemény Paula Pérez Fragát, az ELTE Etológia Tanszék kutatóját.

Az utóbbi időben a házisertés, különösen annak törpe változata, társállatként is népszerű lett, a családi kutyához hasonló szerepet tölt be.

A sertés ezen új szerepe szükségessé teszi a sertés-ember viszony jobb megértését a családi környezetben, különös tekintettel az állatok gazdájukkal való kapcsolatára.

"A Családi Törpemalac Programban részt vevő törpemalacok 6-8 hetes koruktól fogva emberi családokban nevelkednek. Ez nemcsak a sertés-ember kapcsolat vizsgálatára kínál egyedülálló lehetőséget, hanem azt is lehetővé teszi, hogy az ember felé mutatott viselkedésüket közvetlenül összehasonlítsuk a kutyákéval" - mutat rá Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezetője.

"Ebben a vizsgálatban az állatokat két külön alkalommal egy számukra új helyiségbe vezettük, ahol a gazdájukon kívül egy ismerős tárgy vagy egy ismeretlen személy volt jelen. Az állatok szabadon dönthettek arról, hogy hol tartózkodnak a szobában, az emberek vagy a tárgy közelében, vagy inkább távolabb maradnak" - magyarázza Gerencsér Linda, a kutatócsoport munkatársa.

Azt találták, hogy a malacok és a kutyák is szívesebben voltak a gazdájuk, mint az ismerős tárgy közelében.

Azonban egyik faj sem részesítette előnyben a gazdáját az idegennel szemben, látszólag más okok miatt. A kutyák inkább tartózkodtak mindkét ember közelében, mint másutt, míg a malacok inkább távol maradtak a szociális partnerektől, ami enyhe félelmet tükrözhet az ismeretlen ember iránt.
A kutatás különbséget tárt fel abban is, hogy a két faj hogyan viselkedett a gazdája közelében. "A malacok több fizikai kontaktust igényeltek. Megérintették az orrukkal a gazdájukat, hasonló módon, mint a fajtársaikkal teszik, és belemásztak a gazdájuk ölébe" - teszi hozzá Pérez Fraga.

A közlemény szerint ez az első tanulmány, amely a törpesertések gazdájuk iránti közelségkereső viselkedését vizsgálta.

"A sertések és a kutyák hasonló korábbi tapasztalata a gazda hasonló szerepéhez vezethet a két fajnál" - teszi hozzá Gerencsér Linda.

"A családtagként való tartás azonban nem biztos, hogy elegendő ahhoz, hogy a sertésekben általános preferencia alakuljon ki az emberi társaság iránt. Fontos szerepet játszhatnak a fajspecifikus sajátosságok, beleértve azt is, hogy a kutyáknak hosszabb a szocializációs periódusuk, és az emberek vonzóbb társas ingert jelentenek számukra" - mutat rá.

A kutatók tanulmánya a Scientific Reports című szakfolyóirat hétfői számában jelent meg.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hortobágyi idill: így telnek az 50 évvel ezelőtt élt bikák utódainak mindennapjai

Végéhez közeledik a magyar szürke szarvasmarhák ellési időszaka a Hortobágyi Nonprofit Kft. állattartó telepein, melyek egyik legnagyobbján, a kungyörgyi telepen tettünk látogatást. Itt, a téli szálláshelyen közel 1000 állat éli mindennapjait, köztük azok a borjak is, melyek a cég történelmi jelentőségű, tenyésztési vonalak megújítását célzó kezdeményezése nyomán jöttek világra.

Gazdátlan marhák bolyonganak a Földközi tengeren

Két szállítóhajó, fedélzetén több mint 2700 szarvasmarhával bolyong immár két hónapja a Földközi tengeren. A hajók Spanyolországból tartottak Törökországba, ahol megtagadták az állatok kirakodását a kéknyelv betegség gyanúja miatt. A későbbiekben Líbia is elutasította az állatok befogadását.

Szorongásra ölelgessünk tehenet

Az ötlet egyszerű: Öleljen meg egy tehenet, hogy megfeledkezzen a problémáiról. A tehenek ölelése lassan világméretű wellnesstrend lesz - Hollandiában, az Egyesült Királyságban, Svájcban és az USA-ban már van néhány farm, amely ilyen szolgáltatást kínál. Az indiai Gurugramban egy civil szervezet nyitott „bújjuk a tehénhez” központot - írja az India Times nyomán az interestingengineering.com.

Kiből lesz állatkínzó?

Az állatbántalmazók profilját igyekeztek megrajzolni az Állatorvostudományi Egyetem szakmai napján. A program az Állatkínzás és az emberekkel szemberni erőszak összefüggései című egyetemi képzés folytatása. Az előadók többsége elsősorban jogi, bűnügyi szempontból közelített a témához, de szó volt a korai felismerés és a rehabilitáció lehetőségéről és arról, mit tehetünk az agresszív gyerekekkel.

A termés negyedét kidobták a drótféreg miatt, ezt nem engedik meg maguknak még egyszer

Kétmillió euró közpénzzel támogatja Ausztria a kutatásokat, hogy ne fordulhasson elő még egyszer olyan mértékű drótféregkártétel a burgonyatermesztésben, mint 2018-ban – számolt be róla az AIZ agrárhír-ügynökség.

Gombákkal védik a rizst a gombák ellen

Japán kutatók új eljárást fejlesztettek ki a rizst pusztító gombafertőzések (Fusarium fujikuroi) ellen, amelyek világszerte képesek tönkretenni akár az éves rizstermés felét.

Varázsoljunk tavaszt: március elsejei népszokás

A március elsején beköszöntő naptári tavaszt egy kedves hagyománnyal várhatjuk, illetve marasztalhatjuk. Mivel egyébként is kicsit szeszélyes időszakról van szó, egy kis „varázslás” csak segíthet.

Emberrablók keserítik meg a nigériai gazdák életét

Emberrablók törtek be egy délnyugat-nigériai baromfitelepre, ahonnan elhurcolták többek között a gazdaság tulajdonosának fiát, Ayodeji Emmanuelt is. A 24 éves férfi elengedéséért cserébe 100 millió nairát, azaz mintegy 77 millió forintot követelnek.

Műmajonézt gyártottak, nem lett rossz

A Wageningen Egyetem kutatócsoportja mikroorganizmusok segítségével készített majonézt. Bár a termékük állítólag finom lett, nem az áruházak polcaira szánják, sokkal inkább az élelmiszeripar érdeklődését szeretnék felkelteni az állati fehérjét helyettesítő megoldások iránt.

Gigantikus méretű takarmánygyár építését tervezik

A piacvezető brit sertés és baromfi takarmánygyártó, az ABN egy olyan hatalmas, a legmodernebb technológiákon alapuló üzemet kíván megépíteni, mely kulcsszerepet töltene be az Egyesült Királyság élelmiszerellátási-láncában.