Back to top

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

A tatár juhar viszonylag rövid életű, magas cserje, amely kedvező körülmények között, például ligeterdőkben kisebb, ferde törzsű fává nő. A kifejlett egyedek 3-10 méteresek. A törzs és a vastagabb ágak sötétszürke, sima kérge a bükk vagy a virágos kőris kérgére emlékeztet. A vékony, sötétbarna vesszők gyorsan lekopaszodnak, a rügyek viszonylag kicsik. A levelek keresztben átellenesen állnak, tagolatlan (néha gyengén kétkaréjú) lemezük szíves vállú, hegyesedő csúcsú, szélük durván fűrészes. A levélnyél 2-5, a lemez 5-10 centiméter hosszú. A sötétzöld lombozat ősszel sárgára vagy vörösesre színeződik.

Lombfakadás után, májusban és június elején nyílik, gyengén illatos virágai felálló bugában fejlődnek.

Az egyes virágok aprók, a virágtakaró jóval rövidebb a porzóknál, a szirmok fehéresek, a csészék sárgászöldek. A 2-3 centiméteres ikerlependék-termések szárnyai hegyesszöget zárnak be egymással; színük fiatalon piros, éréskor (augusztusban) pedig barna; szeptember végén, októberben lehullik. Széles elterjedésű meleg-kontinentális fafaj. Megtaláljuk szinte az egész Balkán-félszigeten, a Kárpát-medencében, és a Kárpátoktól keletre széles sávban egészen az Urálig. Ezeken kívül némileg elszigetelten előfordul Kis-Ázsiában és a Kaukázusban is, ahol magasabbra hatol. A fajt sokfelé ültették, Közép- és Kelet-Európában, valamint Nyugat-Ázsiában is.

Bár a szakemberek a tatár juhart az alföldi erdőssztyepp tipikus fajaként említik, manapság nem az Alföldön a leggyakoribb.

Őshonos faj

A juhar nemzetség (Acer) 100-150 fajt tömörít, elsősorban a Föld mérsékelt övi területeinek, illetve a nagyobb ázsiai hegységrendszereknek a fája. Európában ennél jóval kevesebb, kb. 20, Magyarországon pedig 4 őshonos juharfaj él, a tatár juharon kívül a korai, a hegyi és a mezei juhar. A tatár juhart Linné írta le 1753-ban, számos európai, így a magyar nyelvben használt neve a locus cassicusára, Tatárországra utal, az irodalomban azonban feketegyűrű juharként is említik.

Nem kedveli ugyanis a homoki termőhelyeket, gyakrabban fordul elő az Északi-középhegységben és lábazatain, különösen a löszdombokon, áthúzódva a Dunántúli-középhegység nagyalföldi peremrészeire (Dunazug-hegység, Bakony és Balaton-felvidék lábazata) is. Általánosan elterjedt a Dél-Dunántúlon, ezen belül főleg a Mecsekben és a környező löszös dombvidékeken. Ezenkívül számottevő előfordulása ismert a Nagyalföld ártereinek magasabb szintjein is, a Beregi-síkon, a Körösök mentén és a Drávamenti-síkon, másutt inkább csak szigetszerű a megjelenése.

Szárazságtűrésének köszönhetően útfásításokban, parkokban kedvelt díszfa, de néhol erdészeti alkalmazása is ismert, például a keményfás ligeterdők alsó szintjébe telepítik.

Viszonylag melegigényes fafaj, jól viseli az árnyékot. A legsavanyúbb talajok kivételével szinte minden talajtípuson jól fejlődik. Árnyéktűrésének köszönhetően az állományon belül is megél, sőt sűrű, magas cserjeszintet vagy alacsony második lombszintet is alkothat, de különösen a szegélyekben és lékekben érzi jól magát, ahol rendszeresen és bőven virágzik és terem.

A domb- és alacsony hegyvidékeken elegyedik, főként cseres-kocsánytalan tölgyes és gyertyános-kocsánytalan tölgyes társulásokban találjuk meg.

Bükkösökben a magasabb hőigénye miatt már ritka, a sziklás termőhelyeket pedig nem kedveli.

Fája nem túl értékes, elsősorban tűzifaként hasznosítják. A sokak által a tatár juhar alfajaként kezelt kelet-ázsiai, de az európai kertekben is megtalálható mandzsu juhart
(A. ginnala) pedig helyesebb önálló fajként kezelni.

Dr. Király Gergely

Soproni Egyetem

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2020/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Süngarázzsal a sünökért

A meseállatkának is beillő sün a lassan közeledő rossz idő beköszöntével elvackol a számára megfelelő búvó- és telelőhelyére. Azonban városi környezetben nem mindig talál ilyen helyet, ezért adunk néhány tippet egy összkomfortos süngarázs elkészítéséhez.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Emlékkereszt a Sóstói-erdőben

Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából állított emlékkeresztet a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. Nyíregyházán, a Sóstói-erdőben. A négy méter magas kereszt őshonos, kocsányos tölgyből készült, a faanyag a világhírű dámszarvasnak is otthonul szolgáló Gúthi-erdőből származik.

Rovarfogó növények napja a szegedi füvészkertben

Vasárnap rendezik a rovarfogó növények napját a Szegedi Tudományegyetem füvészkertjében, az érdeklődőknek több mint hatvan szárazföldi húsevő fajt és fajtát mutatnak be - tájékoztatta Németh Anikó igazgató az MTI-t.

Védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot

Országos jelentőségű védett természeti területté nyilvánítják a kisoroszi Szigetcsúcsot, így a helyszínre tervezett beruházást leállítják.

Új magyar találmány segít megelőzni a vadbaleseteket

Mágnessel rögzíthető az autó tetejére, 110 decibel feletti hangot ad ki.

Múltidéző a somogyi erdőgazdaságról

A SEFAG Zrt. fennállásának 50. évfordulója alkalmából igényes könyvben örökítette meg működésének mérföldköveit. A kiadványt olvasva a fél évszázad eseményein, eredményein túlmenően a cég mindennapjaiba is betekinthet az olvasó.

Újabb szakaszához érkezik a Lillafüredi Állami Erdei Vasút felújítása

Jól halad az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott Lillafüredi Állami Erdei Vasút korszerűsítése. Hamarosan elkészül a Miskolc-Dorottya utca állomás és Diósgyőr-Majláth forgalmi telep közötti, mintegy 2,4 kilométeres városi szakasz nagyobb része.

Megállítható-e a klímaváltozás egy 4000 kilométeres biciklitúrával?

A méhészek már hosszú ideje a saját bőrükön érzik a klímaváltozást. Méhészként ezért óriási lelkesedést érzek, amikor olyan akciókkal találkozom, mint amilyen Békés Zoltáné, aki épp 4000 kilométert kerékpározik, hogy egy hazai fásítási programhoz segítsen pénzt gyűjteni. Elkeseredés helyett támogassuk az ilyen, méheket is segítő akciókat! De a méhészek immár fásíthatnak OMME támogatással is!

Vágányzár felújítás miatt

A Zalaerdő Zrt. a Csömödéri Állami Erdei Vasút Lenti és Csömödér közti szakaszát 2021. szeptember 8-tól felújítás miatt lezárja.