Back to top

Csodálatos méhvilág, finom mézek

„A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet” - vallja Stefanics Dániel. A 27 éves gyenesdiási vállalkozó és méhész őstermelő 3 éve elkötelezetten méhészkedik.

Árulja el, hogy ilyen fiatal létére mikor és milyen megfontolásból kezdett el foglalkozni a méhészettel?

– Középiskolás lehettem, amikor először találkoztam közelről méhkaptárakkal. Egy fuvaros barátomnak segítettem méhek vándoroltatásában, az éjszakai kaptárpakolásból vettem ki a részem. Ez alapján kértek fel segítségnek az első pergetésemre is.

Stefanics Dániel méhész őstermelő 3 éve méhészkedik
Fotó: Bella Huba

A mai napig jól emlékszem, mennyire ijedten és csodálkozva próbáltam hasznossá tenni magam a méhek rengetegében, reménykedve, hogy nem én kapom az első szúrást.

Utána egyre gyakrabban mentem segíteni. Eközben, méhész mentor-barátom elhivatottságának köszönhetően, sok minden rám ragadt. Ahogy egyre többet tanultam tőle, egyre jobban belemerültem ebbe a világba. Körülbelül 3 éve tőle kaptam az első családomat, majd nem sokat töprengve, hogy valóban próbára tegyem saját felelősségemet és tudásomat, vásároltam még öt családot. A méhek világa csodálatos. Nagyon-nagyon összetett, a velük való foglalkozás mégis inkább kikapcsolódás, mint munka, még ha sokszor fárasztó is.

Persze, ehhez kapcsolódik az az öröm, amikor a méz csorog kifelé a pörgetőből, amit a saját keze munkájaként tudhat az ember.

Jelenleg félúton van nálam a méhészet a hobbi és a foglalkozás között, mivel a gyűjtési időszakban, áprilistól júliusig amennyire csak tudok, a méhekre koncentrálok, velük töltöm az időm nagy részét.

Mit kell tudni az állományáról?

– Ahogy említettem, az első évben hat családdal teleltem be. Nagy örömömre hat családdal is kezdtem a tavaszt. Innen aztán nem volt megállás. Igyekeztem fejlődni, és idén negyvennyolc családdal zárhatom az évet.

Az állandó telephelyem a lakhelyemhez közel van, így sűrűn látogatom a méhest a szabadidőmben.

A gyűjtési időszak már egy kicsit komplikáltabb ennél. Vándorméhészként, szinte az egész országot bejárva keressük a jó lehetőséget kínáló méhlegelőket.

Mennyi elfoglaltságot és munkát jelent a méhészkedés? Ön mit talál benne annyira szépnek?

Tavasszal és nyáron a méhek és a természet határozzák meg a munka mennyiségét
Fotó: Bella Huba
– Tavasszal és nyáron elsősorban a méhek, a természet határozzák meg a munka mennyiségét, és igyekszem alkalmazkodni hozzájuk. Van, hogy napokig nincs más dolog, mint várni és figyelni, de olyan is előfordul, hogy éjszakába vagy akár a következő nappalba nyúlik, többnapossá válik valamelyik munkafolyamat. A méhészkedés nagyon izgalmas, mert nincs két egyforma év és nincs két egyforma méhcsalád.

Így mindig figyelni kell, és alkalmazkodni a mindenkori körülményekhez, a természethez, ami sokszor valódi meglepetést okoz, akár az időjárás, akár a növények virágzása tekintetében.

A munkák jó részét magam végzem, bár testvéreim és szüleim sokat segítenek a mézperegetésben. Júliusban, a napraforgóról hazatérve már a betelelésre készülök, hogy a családoknak megfelelő élelme legyen télire. Ekkor már csak heti egy-egy nap munkát igényelnek a méhek.

A méhészetet manapság eléggé problémásnak mondják: befolyásolja az időjárás és több méhbetegség. Hogyan lehet, lehet-e tenni e nehézségek ellen?

– Én nem feltétlenül tartom problémásnak. Tény, hogy nagyon sok kihívás elé állítja az embert, de vannak dolgok, amikre fel lehet készülni. Mint említettem, akadnak meglepetések, ezeket a lehetőségeinknek megfelelően megpróbáljuk megoldani. A betegségekre valamilyen szinten lehet és kell is készülni, illetve időben észre kell venni őket, hogy tehessünk ellenük. Ebben inkább az a nehézség, hogy a „pácienseink” nem tudják elmondani, mi a problémájuk.

A méhész felelőssége, hogy észrevegye, ha valami nincs rendben.

Az időjárás már más. Reménykedünk benne, hogy jó idő lesz, amikor jó helyen vagyunk a méhekkel, és hogy megtérül az egész éven át befektetett sok-sok munka. Hogy megéri-e, az jó kérdés. Úgy gondolom, ez olyan szakma, aminek nem szabad csak az anyagi oldalát nézni. Szeretni kell, amit csinálsz, és akkor biztosan megtérül a befektetésed, a nehézségek ellenére is.

A mézzel kapcsolatban is sok a rossz hír: hamisítják, rossz minőségűt árulnak... Milyen a jó méz? Mire kell figyelni mézvásárláskor?

– A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet.

Valóban, sajnos sok rossz példáról hallani, és sok az ismeretlen eredetű méz.

A méznek számos jótékony hatása van, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal
Fotó: Bella Huba
Ezért a fogyasztóknak is nagy felelőssége van ebben a körforgásban. Jó tanács: ha tehetik, helyi termelőtől vásároljanak, és ne ismeretlen eredetűt.

Milyen mézeket készít? Melyik a kedvence és miért?

– Mivel én vándorlok a méheimmel elég színes a palettám. Repcét, akácot, facéliát, hársat, gesztenyét, napraforgót és vegyes virágmézet is készítenek a méheim. A kedvencem a facélia és a repce. Ez két nagyon különböző állagú méz, az egyik hígabb, a másik keményebb. Mégis, mindkettő nagyon kellemes, talán kissé semleges ízű – viszont mindkettőnek nagyon sok jótékony hatása van. A méz sok szempontból nagyon hasznos a szervezetünknek, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal.

Ajánlott mindennap fogyasztani a betegségek megelőzésére, vagy különböző légúti és szervi megbetegedések esetén is hasznos segítség.

Teában, kávéban és ételeinkben kiváló édesítőszerként szolgálhat, és persze az ízüket is feldobja.

Hogyan látja a magyar méhészet jövőjét?

– Úgy gondolom, a méhészeti ágazat, akárcsak az összes többi, utánpótlást igényel, hogy fejlődni, fiatalodni tudjon. Ehhez a még aktív idősebb méhészek tapasztalatára, tudására van szükség, hogy továbbadják a fiatalabb generációknak.

A jelenlegi vezetésnek is fontos szerepe van a jövő építésében, hiszen kell, hogy támogassa az ágazatot.

Nem feltétlenül anyagi szempontból, hanem a jó minőségű magyar méz fogyasztásának ösztönzésében.

Hogyan látja saját méhészete jövőjét? Tervez-e bármilyen fejlesztést?

– Az állományomat már nem nagyon tervezem bővíteni, inkább a technikai hátteremet szeretném fejleszteni, hogy különböző feldolgozási munkálatokat hatékonyabban tudjak elvégezni. Az a célom, hogy a jelenlegi lehetőségeimet maximálisan kiaknázzam, például újabb méhészeti termékeket – mondjuk propoliszt – is elő tudjak állítani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A magyar akácméz „titka”

A világon sehol másutt nincsenek a magyarországihoz fogható hatalmas, egybefüggő akácos állományok, melyek azonban nemcsak ebből a szempontból tekinthetők különlegesnek. Értéküket növeli, hogy a fák virágaiból hazánk egyik keresett exportcikke, az akácméz készül, mely 2014-ben került be a Hungarikumok Gyűjteményébe, s amely nemcsak a fogyasztók, hanem a méhészek szívéhez is közel áll.

Helyi termékek a Spar sajátmárkás élelmiszerei között

A Spar Austria bejelentette az új, sajátmárkás termékcsaládjának bevezetését, melyen keresztül helyi gyártókat mutatnak be, annak érdekében, hogy előmozdítsa az ország mezőgazdaságát.

Mézes keverék megfázásra, gyomorpanaszokra és kálciumpótlásra

A méz magvakkal, fűszerekkel való keverése megsokszorozhatja gyógyhatását illetve növelheti az élvezeti értékét.

Brexit: zűrzavaros brit méhimport

Évtizedek óta importálnak méheket az Egyesült Királyságba melegebb éghajlatú országokból, hogy feltöltsék a szigetországi állományt. A brexit következtében azonban a méhek importálása tiltottá vált.

A magyar háztartások mézfogyasztási és vásárlási szokásai

A Szent István Egyetem Mezőgazdaság és Környezettudományi Kar szakképzett méhész levelező szakán szakdolgozatot készítettem. Címe: A méhész szakma státuszának és megítélésének hatása a mézfogyasztásra. Belső témavezetőm az Üzleti Tudományok Intézete Gazdaság- és Társadalomtudományi Karról dr. Lehota József DSc. Professor emeritus volt.

Lítium-klorid: új vizsgálatok - harc az atkák ellen

Az atka elleni küzdelemben évek óta ígéretesnek tűnő vegyület hatásairól a közelmúltban két közlemény jelent meg.

Az ózonkezelés előnyei a méhészetben

Az ózont az egyik leghatékonyabb fertőtlenítő, gombaölő szerként tartják nyilván, hogy miként lehet alkalmazni a méhészetben, kiderül a Méhészet szaklap februári számából. Emellett írunk a magyar háztartások mézfogyasztási szokásairól, új rovarunkban bemutatkozik Szomor Balázs, ifjú méhész, és befejező részéhez érkezett "Méhekkel a koronavírus ellen" című cikksorozatunk.

Ha számszerűsíteni kell: 34 milliárd dollárt érnek az amerikai méhek

A rovar beporzók gazdasági értéke 2012-ben 34 milliárd dollár volt az Egyesült Államokban, ami jóval magasabb, mint azt korábban gondolták - állítják a Pittsburghi Egyetem és a Penn State Egyetem kutatói. A csoport azt is megállapította, hogy a rovar beporzókra gazdaságilag leginkább támaszkodó területek ugyanazok a területek, ahol a beporzók élőhelyének minősége gyenge.

Petíció egy méhbarát mezőgazdaságért és az egészséges környezetért

A "Mentsük meg a méheket és a gazdákat" elnevezésű európai polgári kezdeményezéssel egy fentartható mezőgazdasági modell támogatására szólítják fel a természetvédők az Európai Bizottságot.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat 6.

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk. A tanulmány előző részeiben a varroózisról, a vírusokról, az amerikai- és európai költésrothadásról olvashattunk. Most következzen a nozéma.