Back to top

Csodálatos méhvilág, finom mézek

„A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet” - vallja Stefanics Dániel. A 27 éves gyenesdiási vállalkozó és méhész őstermelő 3 éve elkötelezetten méhészkedik.

Árulja el, hogy ilyen fiatal létére mikor és milyen megfontolásból kezdett el foglalkozni a méhészettel?

– Középiskolás lehettem, amikor először találkoztam közelről méhkaptárakkal. Egy fuvaros barátomnak segítettem méhek vándoroltatásában, az éjszakai kaptárpakolásból vettem ki a részem. Ez alapján kértek fel segítségnek az első pergetésemre is.

Stefanics Dániel méhész őstermelő 3 éve méhészkedik
Fotó: Bella Huba

A mai napig jól emlékszem, mennyire ijedten és csodálkozva próbáltam hasznossá tenni magam a méhek rengetegében, reménykedve, hogy nem én kapom az első szúrást.

Utána egyre gyakrabban mentem segíteni. Eközben, méhész mentor-barátom elhivatottságának köszönhetően, sok minden rám ragadt. Ahogy egyre többet tanultam tőle, egyre jobban belemerültem ebbe a világba. Körülbelül 3 éve tőle kaptam az első családomat, majd nem sokat töprengve, hogy valóban próbára tegyem saját felelősségemet és tudásomat, vásároltam még öt családot. A méhek világa csodálatos. Nagyon-nagyon összetett, a velük való foglalkozás mégis inkább kikapcsolódás, mint munka, még ha sokszor fárasztó is.

Persze, ehhez kapcsolódik az az öröm, amikor a méz csorog kifelé a pörgetőből, amit a saját keze munkájaként tudhat az ember.

Jelenleg félúton van nálam a méhészet a hobbi és a foglalkozás között, mivel a gyűjtési időszakban, áprilistól júliusig amennyire csak tudok, a méhekre koncentrálok, velük töltöm az időm nagy részét.

Mit kell tudni az állományáról?

– Ahogy említettem, az első évben hat családdal teleltem be. Nagy örömömre hat családdal is kezdtem a tavaszt. Innen aztán nem volt megállás. Igyekeztem fejlődni, és idén negyvennyolc családdal zárhatom az évet.

Az állandó telephelyem a lakhelyemhez közel van, így sűrűn látogatom a méhest a szabadidőmben.

A gyűjtési időszak már egy kicsit komplikáltabb ennél. Vándorméhészként, szinte az egész országot bejárva keressük a jó lehetőséget kínáló méhlegelőket.

Mennyi elfoglaltságot és munkát jelent a méhészkedés? Ön mit talál benne annyira szépnek?

Tavasszal és nyáron a méhek és a természet határozzák meg a munka mennyiségét
Fotó: Bella Huba
– Tavasszal és nyáron elsősorban a méhek, a természet határozzák meg a munka mennyiségét, és igyekszem alkalmazkodni hozzájuk. Van, hogy napokig nincs más dolog, mint várni és figyelni, de olyan is előfordul, hogy éjszakába vagy akár a következő nappalba nyúlik, többnapossá válik valamelyik munkafolyamat. A méhészkedés nagyon izgalmas, mert nincs két egyforma év és nincs két egyforma méhcsalád.

Így mindig figyelni kell, és alkalmazkodni a mindenkori körülményekhez, a természethez, ami sokszor valódi meglepetést okoz, akár az időjárás, akár a növények virágzása tekintetében.

A munkák jó részét magam végzem, bár testvéreim és szüleim sokat segítenek a mézperegetésben. Júliusban, a napraforgóról hazatérve már a betelelésre készülök, hogy a családoknak megfelelő élelme legyen télire. Ekkor már csak heti egy-egy nap munkát igényelnek a méhek.

A méhészetet manapság eléggé problémásnak mondják: befolyásolja az időjárás és több méhbetegség. Hogyan lehet, lehet-e tenni e nehézségek ellen?

– Én nem feltétlenül tartom problémásnak. Tény, hogy nagyon sok kihívás elé állítja az embert, de vannak dolgok, amikre fel lehet készülni. Mint említettem, akadnak meglepetések, ezeket a lehetőségeinknek megfelelően megpróbáljuk megoldani. A betegségekre valamilyen szinten lehet és kell is készülni, illetve időben észre kell venni őket, hogy tehessünk ellenük. Ebben inkább az a nehézség, hogy a „pácienseink” nem tudják elmondani, mi a problémájuk.

A méhész felelőssége, hogy észrevegye, ha valami nincs rendben.

Az időjárás már más. Reménykedünk benne, hogy jó idő lesz, amikor jó helyen vagyunk a méhekkel, és hogy megtérül az egész éven át befektetett sok-sok munka. Hogy megéri-e, az jó kérdés. Úgy gondolom, ez olyan szakma, aminek nem szabad csak az anyagi oldalát nézni. Szeretni kell, amit csinálsz, és akkor biztosan megtérül a befektetésed, a nehézségek ellenére is.

A mézzel kapcsolatban is sok a rossz hír: hamisítják, rossz minőségűt árulnak... Milyen a jó méz? Mire kell figyelni mézvásárláskor?

– A jó méz valódi kaptárból származik, és valódi méhek állítják elő valódi nektárból. Úgy gondolom, egyedül az ilyet nevezhetjük méznek, és innentől fogva, ha valami egyszer méz, akkor csak jó lehet.

Valóban, sajnos sok rossz példáról hallani, és sok az ismeretlen eredetű méz.

A méznek számos jótékony hatása van, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal
Fotó: Bella Huba
Ezért a fogyasztóknak is nagy felelőssége van ebben a körforgásban. Jó tanács: ha tehetik, helyi termelőtől vásároljanak, és ne ismeretlen eredetűt.

Milyen mézeket készít? Melyik a kedvence és miért?

– Mivel én vándorlok a méheimmel elég színes a palettám. Repcét, akácot, facéliát, hársat, gesztenyét, napraforgót és vegyes virágmézet is készítenek a méheim. A kedvencem a facélia és a repce. Ez két nagyon különböző állagú méz, az egyik hígabb, a másik keményebb. Mégis, mindkettő nagyon kellemes, talán kissé semleges ízű – viszont mindkettőnek nagyon sok jótékony hatása van. A méz sok szempontból nagyon hasznos a szervezetünknek, mivel tele van vitaminokkal és különböző ásványi anyagokkal.

Ajánlott mindennap fogyasztani a betegségek megelőzésére, vagy különböző légúti és szervi megbetegedések esetén is hasznos segítség.

Teában, kávéban és ételeinkben kiváló édesítőszerként szolgálhat, és persze az ízüket is feldobja.

Hogyan látja a magyar méhészet jövőjét?

– Úgy gondolom, a méhészeti ágazat, akárcsak az összes többi, utánpótlást igényel, hogy fejlődni, fiatalodni tudjon. Ehhez a még aktív idősebb méhészek tapasztalatára, tudására van szükség, hogy továbbadják a fiatalabb generációknak.

A jelenlegi vezetésnek is fontos szerepe van a jövő építésében, hiszen kell, hogy támogassa az ágazatot.

Nem feltétlenül anyagi szempontból, hanem a jó minőségű magyar méz fogyasztásának ösztönzésében.

Hogyan látja saját méhészete jövőjét? Tervez-e bármilyen fejlesztést?

– Az állományomat már nem nagyon tervezem bővíteni, inkább a technikai hátteremet szeretném fejleszteni, hogy különböző feldolgozási munkálatokat hatékonyabban tudjak elvégezni. Az a célom, hogy a jelenlegi lehetőségeimet maximálisan kiaknázzam, például újabb méhészeti termékeket – mondjuk propoliszt – is elő tudjak állítani.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A koronavírus fertőzés első tüneteinél csökkenthető a korokozók mennyisége: javaslatunk propolisz és méz

Egy friss magyar kutatás megerősítette, hogy a koronavírus okozta tüdőgyulladás két szakaszban megy végbe. A kutatók következtetése és javaslata szerint a betegség súlyosbodásának a kockázatát jelentősen mérsékelheti minden olyan, a felső légutakban alkalmazható szer, mely közvetlenül a nyálkahártya felszínén csökkenti a vírusmennyiséget.

A kristályosodástól még ehető

Gyakran visszatérő kérdés a mézfogyasztók körében, hogy mi az oka annak, ha a megvásárolt folyékony méz állaga idővel megváltozik – szilárddá válik, bekristályosodik az üvegbe. Vajon miért történik ez? Tehet-e erről a méz termelője? Milyen hatással van ez a méz minőségére?

Méhecske hotelekkel védhetjük a beporzó rovarokat

A magányosan élő méhek és darazsak szaporodását segítő természetvédelmi eszközök, "méhecske hotelek", vagy más néven "darázsgarázsok" elhelyezésére biztat a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME).

Mindig örömmel méhészkedve

Kovács Csabát kérdeztem arról, hogyan emlékszik vissza az első méhészettel töltött éveire. „49 éves vagyok” – kezdte Csaba. - „Bátán élek, jelenleg egy mezőgazdasági vállalkozónál dolgozom, közel 400 hektáron gazdálkodunk.” Ismerjük meg a „Kezdő méhesről-méhesre” rovatunk méhészét!

A méhek télen sem alszanak

A hosszabb meleg időszakokkal tarkított téli időjárás előcsalogatja a méheket is. Nagy utakra még nem merészkednek, de a kaptárak körül több helyen megindult a mozgásuk. A téli méhrepülés alapvetően nem baj, mert így a méhek meg tudnak szabadulni a kirepülés folyamán a testükben hetek óta felgyülemlett bélsaruktól, de a kiegyensúlyozatlan idő a méheknek nem jó.

A méhes földje

Hogyan méhészkedtek az ősemberek? Miért volt szent állat a méh Egyiptomban? Miért a „Tejjel-mézzel folyó Kánaánt” keresték az Ószövetségben? Miért nevezte Hamvas Béla Magyarországot a méhes földjének? És még számos más kérdésre is megtudhatjuk a választ Weiner Sennyey Tibor előadásából.

Higiénikus méhcsalád

Nem úgy méhészkedünk már, ahogy nagyapáink! – ez szinte minden hazai méhészre igaz. Még azokra is, akik „beleszülettek a méhesbe” és csak picit változtattak a még gyermekkorban „beégett” szokásokon. De vannak, akik olyan alapvetően új technológiai fogást alkalmaznak, melyre az „ősök” nem is gondoltak.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (3. rész)

Egy tavaszi atkakezelési protokoll: a használt és ismert szerek ismeretében mindenkinek magának kell létrehoznia atkakezelési protokollját. Ezúttal saját tavaszi protokollomat és ellenőrzési táblázatomat mutatom be a teljesség igénye nélkül, jelezve, hogy kizárólag olyan szert alkalmazzunk, melyet jól ismerünk.

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (2. rész)

Az atka kezelési eljárásrend/protokoll alapelvei, fő kérdései, összeállítása;

Így lesz hatékony az atkakezelés: kontroll, protokoll, b-terv (1. rész)

Nagy segítség lehet az atkakezelésben egy évszakokra lebontott atkakezelési protokoll/eljárásrend, melybe leírjuk a tervezett kezeléseket, kontroll vizsgálatok időpontját, módszerét és atka túlfertőzöttség esetén a b-terveinket.