Back to top

Betiltanák a tőzegen termesztést

Norvégiában az üvegházi zöldségtermesztésben tilos lesz tőzeget használni, ugyanakkor 150 %-kal szeretnék növelni a termelést. Minderre 2030-ig adtak határidőt.

A tőzeglápok kitermelésekor üvegházhatású gázok, például szén-dioxid és dinit­rogén-oxid jut a légkörbe. Ez az egyik oka annak, hogy a norvég környezetvédelmi minisztérium teljesen meg akarja szüntetni a tőzeg kertészeti felhasználását. A Norvég Bioökonó­miai Kutatóintézet (NIBIO) szerint viszont a tőzegbányaként használt terület a teljes norvég tőzeglápoknak csupán a 0,4 ezrelékét teszi ki, és arra figyelmeztettek, hogy a kitermelés betiltása növelni fogja a tőzeg, a zöldségfélék és más növények importját.

A tőzeg kivonásával egyidejűleg Norvégia bővíteni kívánja a hazai gyümölcs- és zöldségtermelést, 2030-ra 150%-os növekedést tervez.

A NIBIO azonban szkeptikus e célok elérésével kapcsolatban, ha be akarják tiltani a tőzeg termesztőközegként való használatát. Kutatásaik szerint a teljesen tőzegmentes termelés szinte lehetetlen.

Tőzegmentes földkeverékek alkalmazásával eddig a legjobb eredményeket fás szárú növényfajok termesztésekor érték el, ez azonban a különféle kártevők terjedésének fokozott kockázatát is jelentette. Számos kísérlet bizonyította, hogy készíthető olyan földkeverék, amelyben részben más anyagok helyettesítik a tőzeget, teljes egészében azonban még nem tudták kiváltani. Mindenesetre a kísérletek folytatódnak.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet/taspo.de
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/48 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Összetett fagyvédelem

Öt éve jártunk Weppert Sándornál, aki minden lehetséges módszerrel próbálja megvédeni a körteültetvényét a tavaszi fagyoktól. Akkor a fűtési lehetőségekről beszéltünk (Fagyvédelem öreg ültetvényben, KSZ 2016/19.), most egy saját fejlesztésű szélgépet mutatott be, ami reményei szerint kereskedelmi forgalomba is kerülhet. Módosított fagyvédelmi öntözési gyakorlatán is.

Új piaci szegmens született ‒ a gyöngyparadicsomoké

Holland nemesítésből származó, valóban csak bogyóméretű miniparadicsomok tarolnak az ausztrál és óceániai piacon. A Tomberry-nek nevezett újdonság iránt folyamatosan élénk a kereslet, amivel sikerült lépést tartani a termesztés felfuttatásával.

Élesebb tőle a látásunk és megtanít fütyülni. Mi az?

Szinte minden háztartásban fogyasztanak sárgarépát és az egyik leginkább gyerekbarát zöldségféle, gyakran szerepel az uzsonnás dobozokban. De mit tesz pontosan a sárgarépa a szervezetért és hogyan építheti be az étrendjébe? Íme, a sárgarépa egészségügyi előnyei és fogyasztásának legjobb módjai.

A robotoknak nem fáj a kapálás

A mezőgazdaságban tapasztalható munkaerőhiány leküzdése érdekében 7,9 millió eurós projekt keretében szeretné meggyorsítani az Európai Unió a növénytermesztés automatizálását. Olyan technológiákat akarnak széles körben alkalmazhatóvá tenni, amelyek a legnehezebb és leginkább monoton élő munkát válthatják ki.

A paprika és a C-vitamin

Szent-Györgyi Albert az aszkorbinsavnak (eredetileg hexuronsavnak) nevezett bioaktív anyagot a magyar paprikából kristályosította ki nagy mennyiségben és nevezte el C-vitaminnak. Ezeket az eredményeket először 1934-ben tették közzé a Biochemistry tudományos folyóiratban. A tudósnak a C-vitamin élettani hatásaira irányuló kutatási eredményeit 1937-ben Nobel-díjjal ismerték el.

A peterakást kell megelőzni – Növényvédelmi előrejelzés 19. hét

A cserebogárpajor kártételét leghatékonyabban úgy előzhetjük meg, ha megakadályozzuk a most rajzó bogarak peterakását. Intenzíven rajzik ezenkívül az almamoly is, csapdázással kövessük nyomon, hogy optimális időpontban kezdődhessük a védekezést. A betegségek terjedésének a viszonylag száraz időjárás egyelőre gátat szab.

Gombaevéssel a rák és a szellemi hanyatlás ellen

A gombafélék elég megosztók a tányéron: vannak akik nagyon kedvelik a belőlük készült ételeket, mások pont ellenkezőleg. Azt azonban már számos kutatás igazolta, hogy nagyon jó hatással van a gombafogyasztás az egészségi állapotunkra.

Milyen vadgesztenyét ültessünk?

A fehér virágú vadgesztenye a Balkán-félsziget és Elő-Ázsia hegyvidéki részeiről származik, Magyarországra a törökök hozták be. Európában gyorsan elterjedt, szívesen ültették parkosításra és útsorok fásítására.

Áldás vagy átok a gyom?

A kertészkedők egyik legnagyobb kihívása a gyomok elleni küzdelem. A kertművelésre fordított idő jelentős hányadát általában gazolás teszi ki, aminek érdekében sokan hajlandók minden eszközt, akár vegyszereket is bevetni.

A kisebb szántóföldi kultúrák növényvédelme

A cukorrépa, a szója, a szárazborsó és a zöldborsó növényvédő szeres kezelésére vonatkozó adatok megosztásával szeretné segíteni ezúttal a Kleffmann és Partner Kft. a gazdálkodókat.